2025 május 12-én megérkezett az Egyesült Államokba az első olyan menekültcsoport, amelyet a dél-afrikai fehér közösség tagjai alkottak (többségük búrok vagy afrikaanerek). Az amerikai kormány, Donald Trump elnök döntése nyomán, hivatalosan is menekültstátuszt biztosított számukra. Trump állítása szerint Dél-Afrikában faji alapon üldözik a fehér lakosságot, elsősorban a farmereket. Trump egyenesen „népirtásként” jellemezte a kialakult helyzetet.
Trump második ciklusának elején kulcsfontosságú szerepet betöltő dél-afrikai származású Elon Musk kijelentései is ezt erősítették, aki szerint a dél-afrikai kormány célja a fehér lakosság „rendszerszintű eltüntetése”. A Dél-afrikai Köztársaság kormányzati tisztviselői azonban határozottan visszautasították ezeket az állításokat, és a világ sem kapta fel a fejét egy állítólagos népirtás hírére.
De mi is történik valójában Dél-Afrikában? Van alapja a népirtás-vádaknak?
Fontos kontextus: gyarmatosítás, apartheid, reformok
Dél-Afrika történelme a faji megosztottságra épül, ezt tükrözi a népesség összetétele is, mely 81% fekete és 7% fehér lakosságban oszlik el. A 15. században holland gyarmatosítók vetették meg a lábukat az országban, ők azok a búrok, vagy afrikaanerek akik a mai napig a fehér lakosság nagyrészét adják. A 19. században brit fennhatóság alá került a térség, majd Dél-Afrika 1931-ben nyerte el függetlenségét. Az 1948-as választásokon hatalomra került az Afrikaaner Nemzeti Párt, amely bevezette az apartheid rendszert: a lakosságot négy faji kategóriába sorolták (fehér, fekete, színes, indiai), és ezek alapján szabályozták a lakhatást, oktatást, házasságot – gyakorlatilag minden aspektusát az életnek.
A fehérek teljes politikai és gazdasági dominanciát élveztek. A feketék állampolgárságát megvonták, és gettószerű területekre, úgynevezett „bantusztánokba” kényszerítették őket. Az apartheid elleni mozgalmak, mint az African National Congress (ANC), már az 1950-es évektől szerveződtek, de csak a nemzetközi szankciókkal súlyosbított 1980-as évektől gyorsult fel a rendszer bukása. Végül 1994-ben tartották meg az első demokratikus választást, amelyet az ANC nyert meg.
Az apartheid rendszerváltás után sem tűnt el a faji egyenlőtlenség. Bár politikai hatalmát elvesztette az afrikaans lakosság, gazdasági előnye megmaradt. A földek többsége továbbra is fehér kézben maradt. Oyan kulcsfontosságú szektorok, mint a mezőgazdaság, pénzügy és ingatlan szektor a 7%-nyi fehér kisebbséghez köthetők.
Egy csak fehéreknek fenntartott pad az apartheid-rendszer idejéből. Kép forrása: AAL
Ez a társadalmi-gazdasági szakadék komoly feszültséget generált. A kormány ennek feloldására földreformot hirdetett, amelynek célja az volt, hogy a földek legalább harmada visszakerüljön fekete tulajdonba. A kivitelezés azonban lassan haladt a bürokrácia, a politikai óvatosság és a lobbiérdekek miatt. Kevesebb mint 10%-nyi föld került vissza feketékhez. Az új tulajdonosok sok esetben nem is rendelkeztek megfelelő szaktudással vagy tőkével, így a termelés akadozott, amely további feszültségeket szült és a reformot alapjaiban kérdőjelezte meg.
2025-ben januárjában a dél-afrikai parlament az erős afrikaaner és ellenzéki tiltakozás ellenére elfogadott egy törvényt, amely lehetővé tette földterületek kisajátítását közérdekből, például infrastruktúra-fejlesztés, természetvédelem vagy földreform céljából. Bár a jogszabály kompenzációt is előírt, bizonyos esetekben a kormány kártérítés nélkül is kisajátíthat földet.
Donald Trump és Elon Musk szerint ez a törvény „a fehér lakosság eltüntetésének rendszerszintű kísérlete”. Musk, aki fehér dél-afrikaiként az apartheid alatt nőtt fel, saját tapasztalataira hivatkozva fogalmazott meg kritikát. Trump egyetértett Musk véleményével, sőt fokozta is ezt: szerinte „brutális tömeggyilkosság” zajlik a farmerek ellen, és „népirtás” fenyegeti az afrikaaner népességet.
2025 február 7-én Trump aláírt egy elnöki rendeletet, amely menekültstátuszt biztosított az afrikaaner közösség tagjainak. Az indoklás szerint „indokolatlan faji diszkrimináció” éri őket. Az első csoport májusban érkezett meg az Egyesült Államokba, mindezzel diplomáciai vihart keltve.
A dél-afrikai kormány természetesen felháborodottan reagált. Az USA-ba delegált nagykövet élesen bírálta Trumpot, aki szerinte „fehér felsőbbrendűséget hirdet”. Válaszul az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio kiutasította őt az országból. A dél-afrikai elnök személyesen utazott Washingtonba, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat, de Trump továbbra is „népirtással” vádolta meg, hamis képeket felmutatva – például egy tömegsírt ábrázoló fotót, amelyről később kiderült, hogy manipulált volt.
Valóban népirtás?
A Genfi Egyezmény szerint a népirtás „a következő cselekmények bármelyikének, valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti a) a csoport tagjainak megölése; b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása; c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.” Trump szerint ezek megtörténtek Dél-Afrikába a fehér farmerek ellen.
A statisztika azonban mást mutat: 2024 utolsó negyedévében 7000 gyilkosság történt az országban, ezek túlnyomó többsége városi bűnözési gócpontokban történt. A farmokon mindössze 12 emberölés történt – ezek közül 11 áldozat fekete mezőgazdasági munkás volt, csupán egy esetben öltek meg fehér farmert.
Nincs bizonyíték arra, hogy célzott erőszak folyik a fehér farmerek ellen. Az, hogy a földreform a fehér földtulajdonosokat érinti leginkább, nem meglepő, hiszen az apartheid idején épp ők szerezték meg a földek feletti ellenőrzést a rasszista törvénymódosításoknak köszönhetően. Ez hátrányos megkülönböztetés, de nem népirtás.
Sem nemzetközi jogvédő szervezetek sem más országok sem jeleztek semmiféle faji alapon szervezett erőszakot Dél-Afrikában. Egy Deutsche Welle interjúban még fehér farmerek is tagadták a népirtás vádját.
Ahogy látjuk Dél-Afrika továbbra is küzd az apartheid örökségével és az egyenlőtlenségekkel, ennek köszönhető a jelenlegi helyzet is. A feszültség a két népcsoport között óriási, ennek feloldása pedig nem kis feladat és úgy tűnik a kormány sem tudja kezelni. Azonban egyértelműen kijelenthető a jelenlegi bizonyítékok alapján szó sincs népirtásról.
