A NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján a tagállamok vállalták, hogy 2024-ig a GDP 2%-át fogják védelemre fordítani. A döntés még az Obama-adminisztráció alatt született, de valójában Donald Trump alatt lett igazán érvényesítve.
Az amerikai elnök többször nyilatkozta, hogy az USA-t kihasználják európai szövetségesei, akik a 2%-os cél közelébe sem érnek. 2018-ban már a 4%-ot is emlegette, sőt, egy ponton Trump kijelentette, hogy az USA kivonulhat a NATO-ból, ha a tagállamok nem növelik részvételüket.
Az amerikai nyomás nem újkeletű: az USA mindig többet költött védelemre, mint európai szövetségesei. Trump hangsúlyozta, hogy az USA nem fogja az 5. cikkelyt önállóan garantálni, a szövetségeseknek is tenniük kell a cél eléréséért. A nyomás hatására a 2%-ot elkezdték komolyan venni a szövetségesek, persze ehhez hozzájárult az orosz–ukrán háború közvetlen fenyegetése is.
Itt látható a 2024-es GDP arányos védelmi kiadások országra lebontva. Mint láthatjuk az 5%ot egyedül Lengyelország közelíti. 2024-ben még 8 olyan ország volt aki nem érte el a 2%os előírást sem. Adatok forrása: NATO
Azonban az új Trump-adminisztráció új kihívást adott az európai szövetségeseknek, a NATO-szkeptikus hangok újra előtörtek. Mark Rutte munkájának eredményeként a hágai csúcstalálkozón a szövetségesek Spanyolországon kívül beleegyeztek az 5%-os vállalásba.
Már a két százalék is nehezen emészthető volt az európai tagállamoknak, ezért Mark Rutte főtitkár kompromisszumos javaslattal élt: a tagállamok GDP-jük 5%-át fordítanák védelemre, ebből 3,5% klasszikus katonai kiadás, míg 1,5% "védelmi vonatkozású" ráfordítás lenne. Ez utóbbi fogalom azonban rugalmasan értelmezhető: beletartozhat infrastrukturális beruházás, kiberbiztonság, kritikus rendszerek védelme.
A javaslat célja, hogy kielégítse Trump igényeit anélkül, hogy a tagállamokat politikailag kivitelezhetetlen helyzetbe hozná. Az USA figyelme egyre inkább Kína felé fordul, így Európának saját védelmét kell megerősítenie.
A Politico elemzése szerint számok alapján a 32 NATO-tagállam három csoportba sorolható: "nyertesek", "emelkedők" és "lemaradók". Lengyelország vezet 4,7%-kal, utána jönnek a balti államok, az Egyesült Államok, majd Örményország és Görögország. Spanyolország és Olaszország alig érik el az 1,5%-ot. A legtöbb állam a két végszélsőség között mozog.
Csoportkép Hágából. Kép forrása: NATO
A kompromisszumos javaslat formailag minden tagállam által elfogadott, kivéve Spanyolország számára, akinek az 5%-ot 2,1%-ra csökkentették a kompromisszumos 5% elfogadásának érdekében.
Érdemes megvizsgálni hazánkat. Magyarország azon NATO-tagállam egyike, amely teljesíti a 2%-os célt. A 2025-ös védelmi költségvetés 1753 milliárd forint. A 3,5%-os rész 3754 milliárdot jelentene, amely már Orbán Viktor szerint is nehezen érintené a gazdaságot.
Az új célokkal már Donald Trump is elégedetten távozhatott, de a megvalósítás még várat magára. Kép forrása: Hindustan Times
A 3,5%-os cél viszonylag egyértelmű: cash, capabilities, and contributions, azaz költségvetés, képességfejlesztés, műveleti hozzájárulás. Az 1,5% viszont tág fogalom. Ide sorolható az infrastruktúra (pl. hidak, utak), amely katonai célokra is használható, a kiberbiztonság, vagy az energiabiztonság is. Például Olaszország már bejelentette, hogy a Szicíliát és Calabriat összekötő hidat az 1,5%-on belül fogják teljesíteni.
Ezek az úgynevezett dual use, vagy kettős felhasználású projektek lehetőséget adnak az országoknak, hogy akár polgári infrastruktúrát fejlesszenek az 1,5% címkéje alatt. A NATO-n belül a JSEC (Joint Support and Enabling Command) és a Hybrid COE segíthetne meghúzni a határt a katonai és a polgári beruházások között.
Pillanatkép a holland királyi család által szervezett díszvacsorán. Kép forrása: NATO
Az új cél kihívása, hogy egy koherens, transzparens rendszert teremtsen, ahol minden tagállam azonos elvek szerint számolja el a kiadásokat.
A NATO 5%-os célja politikai szempontból Trump megnyugtatását, katonai szempontból pedig az orosz fenyegetésre adott választ szolgálja. A legfontosabb kérdés, hogy hogyan fogják azok a tagállamok ezt kigazdálkodni, akik még a két százalékot sem érték el, és hogyan lesz ez számonkérve.
