Több diplomás nő, kevesebb partner: Miért egyre nehézebb a nőknek párt találni?
Az elmúlt évtizedekben átrendeződött a felsőoktatás nemi aránya: Európa-szerte (de az Egyesült Államokban is) egyre több nő szerez diplomát, miközben a férfiak részvétele stagnál vagy csökken. A 25–34 éves korosztályban az EU-ban a diplomás nők aránya 48%, míg a férfiaknál csupán 37%. Az USA-ban hasonló a helyzet: a fiatal nők 46–52%-a rendelkezik diplomával, a férfiaknál ez 37–40% között mozog.
Ez a statisztikai különbség nem csupán az oktatási rendszerre vagy a munkaerőpiacra hat, hanem a társas kapcsolatok, párkeresés területén is érzékelhető változásokat hozott.
Aránytorzulás a párkeresési piacon
Ha 100 diplomás férfira 120–130 diplomás nő jut, az egyet jelent azzal, hogy a diplomás nők egy része nem talál olyan partnert, aki hasonló végzettséggel rendelkezik. Ezzel párhuzamosan a diplomás férfiak nincsenek "rákényszerítve" arra, hogy kizárólag diplomás nőkkel lépjenek kapcsolatba. Ők gyakrabban választanak náluk alacsonyabb végzettségű, jellemzően fiatalabb nőt. A diplomás nők ezzel szemben hajlamosabbak kizárni az alacsonyabb végzettségű férfiakat. A diplomás nőknek tehát arányuknál fogva gyakran 4–5 vetélytársnővel kell versenyezniük egyetlen potenciális partnerért, aki sokszor még válogat is közöttük – elköteleződés nélkül.
Asszortatív párválasztás és hipergámia
A szociológiai kutatások szerint az emberek jellemzően hasonló végzettségű és társadalmi helyzetű partnert keresnek (ezt hívják asszortatív párválasztásnak). A nők esetében ez a preferencia erősebb: gyakrabban várnak el a partnerüktől azonos vagy magasabb iskolai végzettséget és társadalmi rangot. Ez a jelenség részben az úgynevezett hipergámiával magyarázható, vagyis azzal a tendenciával, hogy a nők felfelé keresnek párt, olyat akire felnézhetnek.
Ennek következménye, hogy a diplomás nők számára a párkeresés jóval szűkebb kínálati piacot jelent, mint a férfiak számára. Míg a férfiak gyakran "lefelé" is nyitottak, a nők gyakran "csak felfelé".
Online társkeresők és szűrési kritériumok
Az online társkereső platformok ezeket a mintákat még inkább felerősítik. A diplomás nők gyakran alkalmaznak szigorú szűrőfeltételeket: diploma, jövedelem, magasság, kor stb. Ennek hatására a potenciális partnerek száma drasztikusan lecsökken, miközben a top 10% férfi hihetetlen mértékű figyelmet kap. Ez felerősíti a versengést és gyakran hamis elvárásokat táplál.
Területi és szociokulturális eltérések
A diplomás nők többsége nagyvárosokban él és dolgozik, ahol a társkeresés színterei is koncentrálódnak. A kevésbé iskolázott férfiak gyakran nem jelennek meg ezeken a helyszíneken, kevésbé mobilisak, vagy nem használják azokat a csatornákat, ahol a diplomás nők párt keresnek. Ez további strukturális akadályt jelent.
Lelki és kapcsolati dinamikák
Amikor mégis kialakul kapcsolat diplomás nő és nála alacsonyabb végzettségű férfi között, gyakran feszültségek alakulnak ki: a nők nem akarják "vezetni" a kapcsolatot, nem kívánnak anyáskodni, a férfiak önértékelési problémákat élhetnek meg. Mindez tovább csökkenti az esélyét a stabil párkötésnek.
Rossz hír azoknak, akik a versengésben a legszebbként akarnak nyerni
Bizonyos statisztikai elemzések vizsgálatai arra hívják fel a figyelmet, hogy egy nő túl jó megjelenése paradox módon visszatarthat egyes férfiakat. Ez a jelenség, amelyet gyakran a „túl szép, hogy megközelítsd” effektusnak neveznek, egy izgalmas és gyakran félreértett pszichológiai dinamika. Több társadalomtudományi kutatás és pszichológiai vizsgálat is igazolja, hogy egy nő kiemelkedően vonzó megjelenése nem mindig jelent előnyt a párkeresésben – különösen, ha hosszú távú, elkötelezett kapcsolatokról van szó.
Miért? A vonzó nőről sok férfi automatikusan feltételezi, hogy mások is udvarolnak neki, ez a versenyérzet sok férfi számára kellemetlen, és inkább a kisebb kockázatot jelentő nőket preferálják – ahol a visszautasítás vagy a hűtlenség esélye csekélyebbnek tűnik. Továbbá sok férfi úgy érzi, hogy egy nagyon vonzó nő „elérhetetlen”, főleg ha saját magát kevésbé vonzónak vagy sikeresnek látja. Emiatt inkább meg sem próbálkozik a közeledéssel. Emellett gyakori, hogy az ilyen nőkről negatív sztereotípiákat is feltételeznek – például felszínességet vagy nárcisztikusságot – ami tovább csökkenti a megközelítési hajlandóságot.
Tanulság
Ezek az okok együtt vezetnek ahhoz, hogy a diplomás nők gyakran érzik úgy: "nincs számukra megfelelő férfi" a párkeresési piacon – miközben valójában inkább strukturális torzulásról van szó, nem abszolút hiányról.
Jon Birger „Randigazdaságtan” című műve nem önsegítő, nem ötletadós könyv a randizáshoz – sokkal inkább társadalom- és gazdaságszemlélet, egy mélyen strukturális probléma feltárása és értelmezése.
- Diagnózisa világos: nem a nők „hibája”, hanem a nemek arányában és preferenciáiban bekövetkezett változás.
- Következménye valós és drámai: kevesebb lehetőség, több verseny, érzelmi káosz.
- Van kiút: a stratégia, tudatosság és alternatív utak felvállalása vezethet el a helyzet enyhüléséhez.
