Magyarország köztársasági elnökének, korábban pedig miniszterelnökének palotája a Sándor-palota, a Budai Várban. A Sándor család tagjai ugyanakkor igen különcök voltak, sokszorosan igaz ez az utolsó férfi családtagra: ő volt Sándor Móric, akit Ördöglovasnak is neveztek.
A Sándor család
A régi, felvidéki (trencséni) nemesi Sándor család az 1450-es években kapta első birtokát. A 19. század elejére azonban már az arisztokraták közt találjuk őket, ráadásul a bárói cím után grófok lettek, mégpedig Sándor Antal révén. Az ő felesége a régi loósi és hédervári gróf Viczay családból származott, fiuk pedig Sándor Vince volt, akinek gróf Szapáry Máriától született 1805-ben a második fia, Móric.
Meg kell hagynunk, hogy az apa nem volt teljesen normális. Szenvedélye volt ugyanis a ló.
Palotája összeköttetésben állt a korábbi Karmelita kolostorral, amelyet akkor színháznak használtak. Vince gróf úgy szeretett járni színházba, ha az utcára nem lép ki, emiatt ezt az összeköttetést ki is használta – de nem gyalog ment, hanem lovagolt. Ezt a szeretetet fia is örökölte.
A Sándor-palota, ahol valószínűleg az Ördöglovas is született, bár ekkor még nem volt teljesen kész (forrás: Wikipedia)
Elhanyagolt másodszülöttből legfőbb örökös
Sándor Móricot tulajdonképpen nem igazán taníttatták. Nem ő volt ugyanis az elsőszülött fiú, hanem Sándor nevű bátyja. Csakhogy ő fiatalon meghalt, így öccsét rohamosan kellett megtanítani nyelvekre, zenére stb. Szerencsére
az ifjú könnyen tanult. Egyvalamitől tiltotta apja: saját szenvedélyétől. A lótól.
Sándor Móric korán elveszítette szüleit, apja 1823-ban halt meg, fia 17 éves korában. Gyámja, egyben sógora nagykorúsíttatta, így átvette a birtokok kezelését.
Első tettei közé tartozott, hogy lóra ült, lovásza figyelmeztetése ellenére,
ráadásul egy angol telivért próbált ki. Az ifjú gróf, szolgája csodálatára, rögtön akadályt ugrott – hiába akkor ült először az állaton.
Pest-Buda látványossága
Sándor gróf ettől kezdve híressé vált lovasmutatványairól. Előfordult, hogy palotája erkélyén állt, és onnan nézett a távoli messzeségbe, pipázva, mint bármely magyar nemes. Ebben semmi furcsa nem lenne, csakhogy ő mindezt lóháton valósította meg.
Egyik kedvelt helye volt a Várba vezető lépcső (forrás: Wikipedia)
Olykor fellovagolt magánházakba, szobákba, még saját cselédeihez is.
Előfordult, hogy vidéki (bajnai) palotájánál átugratta a kerítést – arra nem gondolt, hogy az üvegházban landol majd, ami nem éppen biztonságos. Máskor úgy szabadult ki két kocsi közül, hogy állásból átugratott több fogatot is. Még az országgyűlésen is mutatott be különlegességeket a király tiszteletére.
Az Ördöglovas legendája
Csakhamar ismertté vált külföldön is, nevét is ennek köszönheti.
Angliában ugyanis, ahol egyébként többen is próbálták legyőzni lovaglásban, egy addig kezelhetetlennek tartott lovat tört be.
Emiatt mondták azt, hogy valójában ördög, nem pedig ember.
Szellemi állapota valóban olyanná vált, mint egy ördögé, ugyanis bár többször is lovasbalesetet szenvedett, több lova is elpusztult, egyszer vasba verte a fejét esés után, ennek következtében pedig kissé megőrült (bár amúgy is az volt). Olykor direkt nekihajtott kőfalaknak. 1850-ben őrült meg teljesen, amikor is megkötözték, majd a prágai elmegyógyintézetbe vitték. Néhány év múlva hazatért, főleg lovas emlékeivel tette szebbé napjait, de a ménese és a vadászat is érdekelte. Ugyanakkor ismét megőrült, és végül ott kötött ki, ahol Széchenyi: a döblingi elmegyógyintézetben.
A kancellár veje
Szólnunk kell még házasságáról is.
Nem másnak vette el a lányát, mint az ultrakonzervatív kancellárnak, Klemenz Wenzel Lothar von Metternichnek, Leonát.
A lánykérésre is lóháton érkezett a félbolond gróf, és a lány egyébként is azért szeretett a grófba, mert látta egy mutatványát (konkrétan a feje fölött).
Metternich kancellár (forrás: WIkipedia)
A házasságból egyetlen lány született, így a család férfiágon kihalt. Érdekes, hogy a lány, aki a divatban ért el sikereket, saját nagybátyjának lett a felesége, így az egykori Sándor-birtokok egy része a Metternichek kezére került. Az Ördöglovast egyébként az érintettsége ellenére a politika nem igazán hatotta meg, így 1848 eseményei sem – kivéve a hídépítést, mely miatt Széchenyivel is levelezett. Talán ott is lovagolni akart.
Sándor Paulina, Sándor Móric lánya (forrás: Wikipedia)
Magát a Sándor-palotát már az 1830-as években eladta a család, a Pallavicini őrgrófok vették meg, majd 1851-től 1856-ig Albert főherceg lakhelye volt (ekkortól az egykori Teleki-palotában élt). Később, a dualizmus idejében a magyar miniszterelnök használta, és ezt a funkciót kívánták visszaadni neki századunk elején is, viszont az akkori miniszterelnök ezzel nem kívánt élni, így lett a köztársasági elnök rezidenciája az egykori grófi kastély.
Borítókép: Sándor Móric (forrás: Wikipedia)
