Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb fegyveres konfliktusa Délkelet-Ázsiában a 2025 júliusában áldozatokkal járó határvita Kambodzsa és Thaiföld között. A két ország közötti konfliktus nem új keletű, azonban az elmúlt években most jutott el arra a szintre, amely már háborús intenzitással bír. Már 7-8 katonai és 13 civil áldozatot követelt a tűzharc. Cikkünkben a konfliktus újbóli kirobbanásának okait keressük.
Régi sérelmek, új csaták
A kambodzsai–thaiföldi határvonal több mint egy évszázada vitatott, és a gyarmati időszakra vezethető vissza. A 817 kilométeres határ jelentős része a francia gyarmati időszakban készült térképek alapján lett kijelölve, amelyek sokszor ellentmondásosak, különösen ha a domborzati viszonyokat is megfigyeljk. A legnagyobb vitát a 11. századi Preah Vihear templom és annak környéke váltotta ki, amelyet ugyan az ENSZ 1962-ben Kambodzsának ítélt, de a környező földterületek hovatartozása még máig is vitatott.
Ez a történelmi seb 2008-ban újra felszakadt, amikor Kambodzsa megpróbálta a templomot felvetetni az UNESCO világörökségi listájára. A lépést Bangkok agresszívnak és provokatívnak ítélte, ami fegyveres összecsapásokhoz vezetett a következő években. Bár a Nemzetközi Bíróság 2013-ban ismét Kambodzsa javára döntött, az érintett térség továbbra is vitatott maradt, mivel a döntést Thaiföld nem fogadta el.
Mint látható, a 2025 nyarán kirobbant fegyveres konfliktus nem a semmiből érkezett. Az első lövések májusban dördültek el, amikor egy kambodzsai katona életét vesztette egy kisebb határmenti incidens során. A helyzet ezt követően fokozatosan romlott. Júliusban a két ország egymást vádolta az ellenséges lépésekért: Thaiföld szerint kambodzsai csapatok újonnan telepítettek aknákat, míg Phnom Penh szerint a thaiföldi erők sértették meg a határ menti status quo-t.
A Reuters térképe a határvitáról.
Az igazi fordulópont azonban egy diplomáciai vita volt. Egy korábban bizalmas telefonbeszélgetés került nyilvánosságra Paetongtarn Shinawatra, a thaiföldi miniszterelnök és Hun Sen, Kambodzsa korábbi vezetője között. A felvétel szerint Paetongtarn túlzottan engedékenynek mutatkozott a határokat illetően, ami politikai vihart kavart otthon, és végül olyan súlyos mértéket öltött, hogy a miniszterelnök felfüggesztéséhez vezetett.
A tényleges harcok július 24-én kezdődtek meg, és már az első két napban legalább tizenhat ember életét vesztette. A tűzharc a Preah Vihear térségéből indulva más határ menti területekre is átterjedt, többek között a thaiföldi Surin, Ubon Ratchathani és Sisaket tartományokba. A kambodzsai oldalon rakéta-sorozatvetőket vetettek be, míg Thaiföld amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépeket indított, sőt, egy videó szerint dróntámadások is zajlottak.
Felvételek az összecsapásokról
Az általános igazság itt is beteljesült : a civil lakosság a konfliktus legnagyobb vesztese. Több mint 130 ezer ember menekült el a harcok elől Thaiföldön, míg Kambodzsában 12 ezer családot evakuáltak. Kórházak zártak be, iskolák ürültek ki, az ellátás akadozik a határ menti térségekben. A harcok során használt fegyverek, köztük klaszterbombák, csak tovább növelték a feszültséget.
Mindkét ország retorikája keményedett. Thaiföld hazarendelte nagykövetét Phnom-Penhből, és kiutasította a kambodzsai diplomatát. Kambodzsa eközben az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, hogy vizsgálják ki Thaiföld „szándékos és előre megfontolt agresszióját”. Bangkok ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktust kizárólag kétoldalú tárgyalásokon keresztül rendeznék, elutasítva a nemzetközi közvetítést és a hágai bíróság szerepét.
Az ASEAN, melynek mindkét ország tagja, szintén megpróbált közvetíteni. A malajziai kormányfő, Anwar Ibrahim fegyverszüneti javaslatát Kambodzsa azonnal támogatta, míg Thaiföld kezdetben egyetértését fejezte ki, később azonban visszakozott. A két ország jelenlegi vezetése meggyengült, ami csak nehezíti a konfliktusból való kihátrálást.
Hová vezet a konfliktus?
A helyzet kiszámíthatatlan: egyelőre nem éri el a háborús szinteket, azonban nem kizárható. A nacionalista indulatok, a történelmi sérelmek, a gyenge politikai vezetés és a rosszul működő diplomáciai mechanizmusok összessége magában rejt egy esetleges eszkalálódást is. Kambodzsa feltételek nélküli tűzszünetet vár el, Thaiföld pedig közvetítés nélküli bilaterális tárgyalásokat. A béke remélhetőleg eljön, és úgy tűnik, mind az USA, mind pedig Kína ezt szorgalmazná, Trump akár az Egyesült Államok közvetítését is felajánlotta.
