Görögország a világ egyik legkedveltebb úti célja – lenyűgöző tájak, gazdag történelem, mediterrán életérzés. Ám a turisták által irigyelt idill mögött a helyi lakosság mindennapi valósága egyre súlyosabb kihívásokkal szembesül.
Egyensúlytalan gazdaság: alacsony bérek, magas árak
A görög gazdaság ugyan kilábalt a 2008 utáni pénzügyi válság legsötétebb éveiből, de a fellendülés hatásai a lakosság széles rétegeihez alig jutottak el, valamint a válságra adott válaszlépések még ma is kifejtik hatásukat. Az ország - tartozásainak megtérítésére az állami vállalatok egy részét tőkeszerzés céljából magánkézbe árusította el, a közszolgáltatások ára ezért gyakran megnőtt, és a lakosság egy része úgy érezte, hogy a nemzeti vagyon „kiárusítása” történt külföldi érdekek javára.
A bérek továbbra is az uniós átlag alatt maradnak, különösen a fiatalok és a közszféra dolgozói körében. Ezzel szemben az élelmiszerek, az energia és különösen a lakhatás költségei drasztikusan emelkedtek.
Megjelentek a külföldi ingatlan befektetők, akik habár profitot termelnek, azt nem forgatják vissza a görög gazdaságba, hanem külföldre viszik ki. Az infláció 2021 óta folyamatosan rontja a vásárlóerőt, így sok család számára már az alapvető szükségletek biztosítása is komoly nehézséget okoz.
A turizmus ára: kiszolgáltatottság és túlterhelés
Görögország gazdasága nagyban függ a turizmustól, amely szezonális és kiszámíthatatlan jövedelmet jelent. A nyári hónapokban a túlzott turistaforgalom túlterheli az infrastruktúrát, emeli az árakat és ellehetetleníti a helyiek mindennapjait. Az év többi részében viszont sok térség gazdasági értelemben szinte leáll.
Lakhatási válság: kiszorított helyiek, elszálló bérleti díjak
Az utóbbi években a lakáspiac is felfordult. A turizmus robbanásszerű növekedése, valamint a külföldi befektetők és az Airbnb típusú kiadások térnyerése következtében rengeteg helyi lakost szorítottak ki a városközpontokból, Athénban, különösen Koukaki negyedében, egyre több család kénytelen elköltözni a megfizethetetlen lakbérek miatt, ami például az iskolákban a tanulók számának csökkenését okozza. A lakáskiadók szemszögéből nézve azonban sokkal jövedelmezőbb a turisták számára rövidebb időre kiadni lakásukat, hiszen a helyiek havi bérléséből befolyt összeget meg tudják keresni csupán egy hét alatt. A bérleti díjak sok helyen megduplázódtak, és a fiatalok nagy része még a harmincas éveiben is kénytelen a szüleivel élni, mert saját otthont nem engedhet meg magának.
Ez a jelenség nemcsak a lakhatást érinti, hanem hozzájárul az általános megélhetési költségek emelkedéséhez is, beleértve az élelmiszerárakat, éttermeket, kávézókat és más alapvető szolgáltatásokat.
Az overtourism avagy a 'túlturizmus' problémája különösen Athént sújtja, ugyanis 2025 nyarán várhatóan legalább 10 millió turista látogatja majd meg a fővárost, amely embertömeg a bevétel mellett rengeteg terhet is jelent, például a csatornahálózatra vagy a szűk utcákban való közlekedésre.
Nehézkes államigazgatás, rossz egészségügy
A görög állami rendszer régóta küzd a hatékonyság hiányával. A bürokrácia lassúsága, az átláthatatlanság, valamint az időnként tapasztalható korrupció tovább nehezíti a polgárok életét – legyen szó egészségügyi ellátásról, oktatásról, vagy vállalkozásindításról. A rendszer gyakran inkább akadály, mint segítség a mindennapi boldogulásban. Bár Görögországban elérhető az állami egészségügy, a rendszer súlyosan alulfinanszírozott. A válságévek alatt rengeteg orvos és ápoló hagyta el az országot, így a túlterhelt egészségügyi intézményekben gyakran hosszú várólisták és szakemberhiány nehezítik az ellátást. A lakosság jelentős része kénytelen magánszolgáltatásokra támaszkodni – ha egyáltalán megengedheti magának.
Klímaválság a mindennapokban
Görögország különösen kitett a klímaváltozás hatásainak. Az elmúlt évek nyarait pusztító erdőtüzek és extrém hőhullámok jellemezték, melyek nemcsak a környezetet, de az emberek biztonságát is veszélyeztették. Az ország egyes területein már most vízhiány van, különösen a szigeteken.
A problémát súlyosbítja a gyenge környezetvédelem és a rossz várostervezés.
A fiatalok elvándorlása
A 2010-es évek alatt több mint félmillió görög – főként fiatal, magasan képzett szakember – hagyta el az országot a jobb megélhetés reményében. Bár az elmúlt években a gazdaság javulni kezdett, a kivándorlás nem állt meg. A jövő generációinak távozása nemcsak a munkaerőpiacot sújtja, hanem komoly demográfiai válságot is előidéz, amely a társadalom elöregedéséhez és a nyugdíjrendszer túlterheléséhez vezet.
Az utóbbi években a görög társadalom számos fronton szenved: gazdasági instabilitás, lakhatási válság, fiatalok kivándorlása, környezeti krízisek és túlterhelt közszolgáltatások alakítják a mindennapokat, gyakran ellehetetlenítve a tisztes megélhetést. A krízisek egyértelműek, de az ezekre adott válaszok még váratnak magukra.
