A 4-es 6-os villamos pályájának felújítása miatt idén nyáron a fővárosi közlekedés nem a megszokottak szerint zajlik, rendszerint megnövekedett menetidővel és túltömött pótlóbuszokkal kell számolnunk. A villamosok sokak szerint kiszámíthatóbbak, kényelmesebbek a buszoknál, így ilyen esetekben felértékelődik a kötött pályás közlekedési eszközök budapesti jelenléte. Ebben a cikkben öt olyan jelentős villamosvonalat – köztük a kihagyhatatlan 4-es 6-ost – mutatok be a világ különböző tájairól, melyek utasforgalmuk, helyi jelentőségük és izgalmas háttértörténetük miatt a világ legkülönlegesebbjei közé tartoznak.
4-es 6-os villamos – Budapest
A magyar főváros emblematikus vonalai a szinte azonos nyomvonalon közlekedő 4-es és 6-os villamosok. A két vonal csupán a város budai oldalán található déli végállomások tekintetében tér el, azokat leszámítva mintegy 8 km-es hosszon azonos pályán közlekednek. A Nagykörúton haladó szerelvények körjáratként funkcionálnak Budapesten, de fontos megjegyezni, hogy nem írnak le tökéletes kört, hiszen a Móricz Zsigmond körtér és a Széll Kálmán tér között nincs kiépített villamospálya.
A 4-es 6-os villamosok minden nap 0-24 közlekednek, ezzel a fővárosi közlekedés gerincét képezik az év minden napján. Összekötik a négy metróvonal és a számos villamosvonal pályáját és a város legforgalmasabb csomópontjain is keresztülhaladnak. Napi szinten átlagosan 200-250 ezer ember veszi igénybe a két vonalat, amellyel utasforgalom szempontjából is kiemelkedőek nemzetközi összehasonlításban, sőt számos európai metróvonalnál is nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Érdekesség, hogy az 54 méter hosszúságú, alacsonypadlós CAF villamosok Európa leghosszabb villamosszerelvényei.
A budapesti 4-es 6-os
96-os villamos – Melbourne
Az ausztráliai Melbourne – Budapesthez hasonlóan – a világ egyik legnagyobb villamoshálózatával rendelkezik. A város St Kilda és East Brunswick városrészét összekötő, több, mint 15 km hosszúságú 96-os vonal több szempontból is különleges. Egyrészt, a vonalvezetés különlegessége miatt (a belvároson és a melbourne-i tengerparti területeken is keresztülhalad) sokan a világ egyik leglátványosabb villamosvonalának tartják. Másrészt, a Z3 és E típusú villamosok, melyek a város ikonjaiként is szolgálnak gyakran megfordulnak a 96-os nyomvonalán, ezzel turisztikai látványossággá is emelve azt. A 96-os hosszú és panorámás vonala utasforgalom szempontjából azonban jelentősen elmarad a budapesti 4-es 6-ostól, hiszen a napi 50-60 ezer utas meg sem közelíti a nagykörúti villamos kihasználtságát.
A melbourne-i 96-os villamos
M4-es villamos – Berlin
Berlin második világháborús pusztulása és a háborút követő kettészakadás a városfejlődés szempontjából különleges helyzetet teremtett. A korábban egységes szerkezetű város az 1950-es évektől a berlini fal leomlásáig két eltérő fejlődési pályán mozgott, Kelet-és Nyugat-Berlin infrastrukturális, így közlekedésfejlesztési szempontból is külön utakon jártak.
A Kelet-Berlin főtereként is emlegetett Alexanderplatz ahogyan ma is, úgy a hidegháború évtizedeiben is közlekedési centrumként funkcionált. Az M4-es villamosvonal innen indulva, kelet felé haladva szelte végig a szovjet blokkhoz tartozó NDK fővárosának legfőbb városrészeit. Ma már alacsonypadlós villamosokat találunk a vonalon, mely a keleti városrész hatalmas lakótelepeit köti össze Berlin belvárosával, mintegy 13 km hosszan. A melbourni 96-os hasonlóan a berlini M4 utasforgalma is elmarad a budapesti 4-es 6-os számaitól, de ennek ellenére a német főváros és egész Németország legforgalmasabb villamosvonalának tekinthető.
A berlini M4-es villamos
T3a – Párizs
A budapesti 2-es villamossal, vagy éppen a melbourni 96-os villamossal ellentétben a párizsi T3a nem a lenyűgöző panorámájáról híres. A T3a közlekedési szempontból kiemelkedő, mivel Párizs peremén képez kétirányú körjáratot, összekötve rengeteg metróvonalat és a HÉV-ekhez hasonlítható RER-vonalakat. A T3a-n modern, Citadis járművek közlekednek és a 13,5 km hosszúságú pályahosszon naponta akár 150 ezer utas is megfordul. A villamosvonal elhelyezkedése miatt – mivel összeköti a város külső peremeit a nyüzsgőbb és előkelőbb belső kerületekkel – a párizsi köznyelvben (és a művészetben is) egyfajta találkozási pontként azonosítják, mely a társadalmi kohézió, a régi és új találkozása, valamint a kultúrák találkozási pontjaként is értelmezhető.
A párizsi T3a villamos
22-es villamos – Prága
Ha a prágai villamosra gondolunk, jó eséllyel a 22-es vonal jut eszünkbe, mely nem meglepő, tekintve, hogy a 22-es villamos vonala 17 km hosszúságú és áthalad a város szinte minden ikonikus helyszínén. Összeköti a Vencel teret, a Károly-hidat és a Várat, de a külvárosok közlekedési csomópontjait is bekapcsolja a cseh főváros közlekedési vérkeringésébe. Pár évvel ezelőttig a vonal hangulatához sokat hozzátettek az előző évszázadban gyártott cseh Tatra villamoskocsik, melyeket azonban napjainkra nyugdíjba küldtek, helyettük a Skoda szerelvényei közlekednek. A 22-es vonal igazi turisztikai gyöngyszem, elmondható, hogy az év minden időszakában szép számmal csatlakoznak turisták a munkába, iskolába vagy éppen hazafelé igyekvő helyiekhez. A már bemutatott külföldi villamosvonalakhoz hasonlóan a prágai 22-es utasforgalma is jóval elmarad a viszonyítása pontként használt 4-es 6-os villamosokétól, mivel nagyjából napi ötvenezres forgalmat bonyolít.
A prágai 22-es villamos
A világ legforgalmasabb villamosvonalai nemcsak utasszámukban kiemelkedők, hanem urbanisztikai, társadalmi és kulturális szempontból is meghatározóak városaik életében. A budapesti 4-es 6-os nem véletlenül vált nemzetközi összehasonlításban is etalonná – a többi bemutatott vonalhoz hasonlóan a mindennapi mobilitás szimbóluma és a városi lét szerves része.
