Augusztus 31-én és szeptember elsején két napra Tianjin több volt, mint egy forgalmas kínai kikötőváros: a világpolitika középpontjává vált. A Shanghai Cooperation Organisation (SCO) csúcstalálkozói ritkán szűkölködnek a retorikában, de az idei összejövetel más volt. Nemcsak azért, mert Narendra Modi miniszterelnök először járt Kínában 2018 óta, hanem mert Xi Jinping itt mutatta meg, hogy Kína alternatív globális vezetőként kíván fellépni, és mert Vladimir Putin bizonyítani akarta: Oroszország messze nem elszigetelt.
Xi nyitóbeszédenek középpontjában az Egyesült Államok került. Név nélkül ugyan, de határozottan elutasította a „hegemonizmust” és a „zsaroló gyakorlatokat”, kijelentve: „Néhány ország házszabályait nem szabad másokra kényszeríteni.” Üzenete világos volt: a Nyugat uralmának kora lejárt, helyébe igazságosabb, többpólusú világnak kell lépnie. Szavainak súlyt is adott: 2 milliárd jüan támogatást ígért az SCO-tagállamoknak 2025-ben, és további 10 milliárd jüan hitelt három év alatt a szervezet banki konzorciumán keresztül. Emellett bemutatta az új Global Governance Initiative-et, amely a korábbi Security, Development és Civilization Initiatives-re épül. Ezek együtt Kína azon törekvését rajzolják fel, hogy ne mások szabályait kövesse, hanem maga írja őket.
Xi azonban nem elégedett meg puszta szavakkal. A csúcs után másnap hatalmas katonai parádét rendezett Pekingben. Mellette Putin, Kim Dzsong Un és Maszúd Pezeshkian iráni elnök állt a dísztribünön – azok a vezetők, akiket Washingtonban egyre gyakrabban neveznek a „felforgatás tengelyének” (Axis of Upheaval). Az üzenet egyértelmű volt: Kína nemcsak diplomáciai fórumokat szervez, hanem katonai erővel is alátámasztja globális szerepét.
Putin a csúcsot arra használta, hogy felerősítse saját narratíváját. Az SCO-t „új eurázsiai biztonsági rendszer” alapjaként dicsérte, amely szerinte leváltja a „elavult euroatlanti modelleket”. Azzal érvelt, hogy Ukrajna válságát nem az orosz agresszió, hanem a Nyugat által támogatott puccs okozta, és méltatta India és Kína közvetítési erőfeszítéseit. A látvány szinte fontosabb volt, mint a szavak: Xi és Putin fesztelenül, jókedvűen beszélgetett egy banketten, ezzel is üzenve, hogy Moszkva nincs egyedül.
Modi számára az út diplomáciai egyensúlyozás volt. Már önmagában jelentőséggel bírt, hogy hét év után ismét kínai földre lépett. A 2020-as határincidensek befagyasztották a csúcsszintű kapcsolatokat, így tianjini megjelenése óvatos közeledést jelzett. Beszédében három pillért emelt ki: biztonság, összeköttetés és lehetőség. Keményebb fellépést sürgetett a terrorizmus és annak finanszírozása ellen, miközben kiemelte India saját projektjeit, például a Chabahar kikötőt és az International North-South Transport Corridor-t. Üzenete a megszokott volt: India kész részt venni a kínai kezdeményezésű fórumokon, de a maga feltételei szerint.
A legemlékezetesebb pillanatok azonban a hivatalos programon kívül estek. Modi melegen ölelte Putint, kézen fogva sétált vele, majd az orosz elnök limuzinjában is tárgyalt vele. Később Xi is csatlakozott hozzájuk, és a három vezető együtt nevetett. Washingtonban mindezt rossz szemmel nézték. Csak napokkal korábban, augsuztus 27-én lépett életbe Donald Trump döntése, amely további 25%-os (összesen 50 %-os) vámot vetett ki számos indiai exportra, részben Újdelhi orosz olajvásárlásai miatt. Modi pedig ezután, közvetlenül a vámok bevezetése után utazott el Kínába az SCO-csúcsra – gesztus, amelynek szimbolikája aligha kerülhette el az amerikai figyelmet.
A csúcstalálkozó súlyát növelte, hogy Xi konkrét intézményi javaslatot tett. Felvetette egy SCO Development Bank létrehozását, amely a szervezetnek pénzügyi erőt adna infrastruktúra- és digitális projektek támogatására. Ez a kezdeményezés, a Global Governance Initiative, valamint az együttműködés mesterséges intelligencia és űrkutatás terén azt mutatják, hogy Kína tartalommal is meg kívánja tölteni az SCO-t.
A találkozó végén a vezetők elfogadták a Tianjin Declaration-t, amelyben megerősítették támogatásukat az ENSZ mellett, elítélték a terrorizmust és a szervezett bűnözést, és mélyebb gazdasági és digitális együttműködést ígértek. Bár a dokumentum általános megfogalmazású, világosabban jelöli ki az SCO jövőbeli irányát, mint a korábbi közös állásfoglalások.
A tiencsini SCO-csúcs nem írta át a világrendet egyik napról a másikra, de ismét megmutatta, milyen irányba mozdulnak a főszereplők. Kína nyíltan pályázik a globális intézményi vezető szerepre, Oroszország a szövetségi kapcsolatait használja fel az elszigeteltség ellen, India pedig igyekszik egyensúlyt tartani a rivális hatalmak között. Hogy ezekből a gesztusokból tartós intézmények és valódi politikai eredmények lesznek-e, azt még nem tudni. Annyi azonban biztos, hogy a világpolitika súlypontja egyre inkább Eurázsiára tevődik át, és a Nyugatnak ezzel számolnia kell.
Források
- CNN, “Xi and Putin stand shoulder to shoulder as China casts itself as an alternative global leader” (Sept 1, 2025)
- CGTN, “China-proposed GGI aims to boost global stability and governance” (Sept 1, 2025)
- CNBC, “SCO summit 2025: Key takeaways from Beijing’s push to reshape global order” (Sept 2, 2025)
- Reuters, “China’s Xi pushes new global order, flanked by leaders of Russia and India” (Sept 1, 2025)
- AP, “SCO summit could challenge US dominance” (Aug 31, 2025)
- Times of India, “Modi joins Putin in his limo, strolls hand-in-hand” (Sept 1, 2025)
- Government of India, “PM Modi participates in the 25th SCO Summit in Tianjin” (Sept 1, 2025)
- SCO Secretariat, Tianjin Declaration 2025 (Sept 1, 2025)
