Az egyszer biztos, hogy az elmúlt években folyamatosan jelen van a sajtóban és a társadalmi párbeszédben is a magyar ingatlanpiac, nem telik el úgy egy hét, hogy ne kerülne gorcső alá a lakhatás témája, az otthonstart program pedig egyenesen felrobbantotta a piacot. A magyar piacról már tudunk mindent, de mi a helyzet a többi országgal, hogy alakulnak az ingatlanpiacok a világtérképen?
Hol a legnehezebb a lakhatás?
A globális lakáspiac jelenleg nagyon ellentmondásos képet mutat: míg egyes régiókban folyamatosan emelkednek az árak és szinte lehetetlen lakáshoz jutni, máshol árcsökkenések vagy lassulások tapasztalhatók. A legnehezebb helyzetben Hollandia, Ausztrália és Németország áll:
Hollandiában például már most közel 400 ezer lakás hiányzik, és ez a szám tovább növekedhet, ami főként a fiatalok lakhatását teszi szinte lehetetlenné.
Ausztrália nagyvárosai – Sydney, Melbourne vagy Adelaide – a világ legdrágábbjai közé tartoznak, ahol az árak 9–15-szörösei az éves átlagjövedelemnek. Németországban több mint 800 ezer lakás hiányzik, a magas építési költségek és kamatok miatt pedig a kormány építési céljai messze nem teljesülnek. Hasonlóan kritikus a helyzet az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban és Új-Zélandon, ahol a középosztály számára is egyre kevésbé elérhető az otthonteremtés.
(Jeff Goertzen)
Hol a legmagasabbak az ingatlanárak?
A világ legdrágább ingatlanpiacát Monaco vezeti, ahol egy négyzetméter ára 2020-ban megközelítette a 47.600 eurót.
Hongkong szintén extrém: a lakások ára sokszor a helyi medián éves jövedelem 17-szerese. De a drága városok között szerepel Sydney, Vancouver, Auckland, London, Los Angeles és San Francisco is.
Hol könnyebb ingatlant vásárolni?
Ezzel szemben vannak olyan régiók, ahol még mindig kedvezőbb áron lehet ingatlant vásárolni. Kolumbia városai – például Bogotá, Medellín vagy Cartagena – továbbra is vonzóak a külföldiek és expatok körében. A Balkánon, Montenegróban, Szerbiában vagy Bosznia-Hercegovinában ugyan emelkednek az árak, de a szint még mindig elmarad Nyugat-Európától. Ukrajna szintén olcsóbb piac, ahol a megélhetési költségek és az ingatlanárak is alacsonyak maradtak.
Hol nőttek és hol csökkentek leginkább az árak?
Az árváltozásokat tekintve az elmúlt időszakban Törökország, Észak-Macedónia és több közép-európai ország – például Magyarország, Lengyelország, Portugália és Horvátország – kiugró növekedést mutatott.
Lengyelország különösen látványos, hiszen az EU-ban az egyik leggyorsabb áremelkedést produkálta, 17–18 százalékos éves drágulással. Ugyanakkor vannak országok, ahol az árak inkább stagnálnak vagy csökkennek: ilyen Kína, Hongkong, Finnország, Új-Zéland. Olaszország pedig különösen érdekes, hiszen 2010 óta reálértéken egyedül itt csökkentek az árak az EU-ban.
Mi az európai tendencia?
Az Európai Unió ingatlanpiaca az elmúlt években látványos áremelkedésen ment keresztül, és a legfrissebb adatok szerint ez a tendencia továbbra is folytatódik.
2025 első negyedévében az EU-ban a lakásárak éves szinten átlagosan 5,7 százalékkal nőttek, míg a bérleti díjak 3,2 százalékkal emelkedtek.
Negyedéves összehasonlításban az árak 1,4, a bérleti díjak pedig 0,9 százalékos bővülést mutattak. Az eurózónán belül a drágulás valamivel mérsékeltebb, de így is 5,4 százalékos éves áremelkedést regisztráltak.
Ha a hosszabb távú folyamatokat nézzük, a 2010 és 2025 közötti időszakban az uniós lakásárak átlagosan közel 58 százalékkal emelkedtek, míg a bérleti díjak „csupán” 28 százalékkal nőttek. Ez jól mutatja, hogy az ingatlanárak gyorsabb ütemben szaladtak el, mint a bérleti költségek. Egyes országokban azonban ennél is sokkal látványosabb volt a drágulás: Észtországban például 238 százalékkal emelkedtek az árak 15 év alatt.
Az Ingatlanárak és bérleti díjak alakulása az Európai Unióban 2010 és 2025 között. Az ingatlanár lilával, a bérleti díj kékkel jelölve.
A legfrissebb negyedéves adatok alapján Portugália, Bulgária és Horvátország jár az élen az éves áremelkedést tekintve: ezekben az országokban 13–16 százalékkal drágultak az ingatlanok. Ezzel szemben Finnországban enyhe árcsökkenés figyelhető meg, az ingatlanok átlagosan közel 2 százalékkal olcsóbbak, mint egy évvel korábban. Hasonlóan kisebb visszaesést tapasztaltak Luxemburgban és Szlovéniában is.
Az Európai Központi Bank elemzése szerint az eurozóna lakáspiaca már kilábalt a korábbi megtorpanásból, és a következő években további áremelkedés várható. Ez ugyan kedvez a befektetőknek, de az elérhetőségi problémákat tovább mélyíti, hiszen a fiatalok és az első lakásvásárlók egyre nehezebben jutnak saját ingatlanhoz.
Országonként eltérő trendek rajzolódnak ki. Németországban például 2022 óta jelentős, mintegy 12 százalékos áresés volt megfigyelhető, ám 2024 második felében fordulat történt, és a piac ismét emelkedni kezdett. Elemzők szerint 2025–2026-ban már újabb 3 százalékos növekedés is elképzelhető. Írországban ezzel szemben folyamatos a drágulás: 2025-ben az átlagos ház ár 8,1 százalékkal emelkedett, a fővárosban, Dublinban már 450 ezer euró körül alakulnak az átlagárak, miközben a kínálat továbbra is szűkös.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy nem csak Magyarországon, hanem a világ számos pontján emelkednek az ingatlanárak és főleg a nagyvárosok küzdenek a lakhatási válság problémájával. Míg ez a helyzet a befektetőknek igen kecsegtető, addig az átlagemberek számára elégedetlenséggel és frusztrációval szolgál.
