Múlt hétfőn tartották Norvégiában a 2025-ös parlamenti választásokat. A végső eredmény szerint a jelenleg is kormányzó, balközép Munkáspárt végzett az élen: a szavazatok 28%-át megszerezve, biztosították maguknak egy második, újabb négyéves ciklust. A választás azonban rendkívül szoros volt a baloldali és a jobboldali politikai tömbök között. A Munkáspárt által vezetett baloldali blokk 87 mandátumot szerzett a 169 fős parlamentben – mindössze kettővel többet a szükséges 85-nél, ami a többséghez kell.
Eközben a jobboldali blokk, amelyet a jobboldali Haladás Párt és a Konzervatív Párt alkot, 82 helyet nyert el, ráadásul a Haladás Párt megduplázta a 2021-es eredményét. Ebben a cikkben áttekintjük a 2025-ös norvég választás eredményeit, a közelmúlt politikai hátterét, valamint azokat a kihívásokat, amelyekkel az ország következő kormánya szembe fog nézni.
Kép forrása: Bloomberg
Háttér
A legutóbbi 2021-es választást szintén a Munkáspárt nyerte a szavazatok 26,3%-ával, őket követte a Konzervatív Párt 20,5%-kal. Harmadik helyen a mezőgazdasági érdekeket képviselő, EU-szkeptikus Centrumpárt végzett 13,6%-kal. Negyedik lett a Haladás Párt 11,7%-kal, ötödik helyre a baloldali EU-szkeptikus Szocialista Baloldal került 7,6%-kal.
A választás után Jonas Støre vezetésével a Munkáspárt kisebbségi koalíciós kormányt alakított a Centrumpárttal. A kormány népszerűségét hamar belső viták, lemondások és összeférhetetlenségi botrányok tépázták meg, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Munkáspárt támogatottsága 27%-ról 2024 januárjára 16% környékére zuhanjon, miközben a Haladás Párt látványosan erősödni kezdett.
Kép forrása: Wikipédia
További törésvonalak jelentek meg a Munkáspárt–Centrumpárt koalícióban 2024 végén az energiaügyek kapcsán. Norvégia a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázexportőre, emellett az egyik legtöbb vízenergiát előállító ország: a villamosenergia-termelés mintegy 90%-a vízenergiából származik, és Európa tározókapacitásának közel felét Norvégia adja. Az utóbbi években az energiaexport jelentősen nőtt, ami egyre nagyobb aggodalmat váltott ki a norvég ellenzék köreiben: az EU-ba irányuló áramexport felfelé hajtja az energiaárakat.
Az események alakulása 2024–2025-ben
2024 januárjában a Centrumpárt – amely régóta ellenzi Norvégia EU-csatlakozását– kilépett a kormányból. Støre ugyanis azt szorgalmazta, hogy Norvégia fogadja el az EU energiára vonatkozó irányelvét, ezzel erősítve az ország európai integrációját. A Centrumpárt azonban ezt elutasította, így megszűnt a koalíció, és kisebbségi kormány alakult, ami végül a Munkáspártnak kedvezett. Amikor Støre 2025 februárjában Jens Stoltenberget – korábbi miniszterelnököt és NATO-főtitkárt – nevezte ki pénzügyminiszternek, a párt támogatottsága hirtelen 10 százalékponttal megugrott 30%-ra, ami hat éve nem látott csúcs.
Jens Stoltenberg volt norvég miniszterelnök, volt NATO főtitkár visszatért a norvég politikába, ezúttal pénzügyminiszterként. Kép forrása: Baltic News Network
Eközben a Haladás Párt stabilan 20% körül mozgott, és 2024 végére megelőzte a Konzervatívokat. Erősödésük hátterében részben a két nagy, hagyományos párttal szembeni elégedetlenség, részben pedig Norvégia megnövekedett olaj- és gázbevételei álltak. Ez különösen kedvezett a Haladás Pártnak, amely régóta az olaj- és gázkitermelés élharcosa. A téma pedig komoly vitákat keltett a baloldalon. A probléma nem tűnik el egyhamar: Norvégia földgázexportja továbbra is rekordokat dönt, és előrejelzések szerint legalább 2027-ig ezen a szinten marad.
A 2025-ös választás eredményei
A választáson a Munkáspárt végzett az élen 53 mandátummal, szorosan mögötte a Haladás Párt 48-cal. Harmadik lett a Konzervatív Párt 24 hellyel – ami jelentős visszaesés a 2021-es eredményükhöz képest. A Centrumpárt, a Szocialista Baloldal és a Vörösök egyaránt 9-9 mandátumot szereztek. A Zöldek és a Kereszténydemokrata Párt 7-7 helyet nyertek el, míg a Liberálisok 3-at.
Az eredmények egyértelmű város–vidék megosztottságot is mutattak. Más európai országokkal ellentétben Norvégiában a városi területeken inkább a jobboldali pártok kapnak több szavazatot, míg a vidéki térségekben a baloldali erők az erősebbek. Ez szorosan összefügg a jövedelmi különbségekkel is: a gazdagabb városi körzetek inkább jobbra, a szegényebb vidéki térségek inkább balra szavaztak. A választás egyik központi kérdése pedig éppen a vagyonadó lett.
A 2025-ös választás eredménye. Kép forrása: Wikipedia
A vagyonadó és a választás tanulságai
A korábbi Munkáspárt–Centrumpárt koalíció megemelte Norvégia régóta fennálló vagyonadóját, amely évente mintegy 10 milliárd norvég koronával (kb. 340 milliárd forinttal) növelte az állami bevételeket. Ugyanakkor arról is érkeztek hírek, hogy emiatt rekordszámú befektető és szupergazdag hagyta el Norvégiát.
A kampányban a Haladás Párt a vagyonadó teljes eltörlését ígérte, azzal érvelve, hogy Norvégiának vonzó országnak kell lennie a vagyonteremtés szempontjából. A Konzervatívok az adó mérséklését ígérték, míg a Munkáspárt pénzügyminisztere, Stoltenberg a választások után egy átfogó, pártok közötti adóreform-felülvizsgálatot helyezett kilátásba, ami a vagyonadót is érintené.
A választás két fő tanulsága
A választás legfőbb következménye, hogy a Munkáspárt kormányzása még nehezebbé vált. A pártnak immár négy kisebb párt támogatására is szüksége lesz a parlamenti többség biztosításához. Norvégia többpárti politikai rendszere két fő blokkra oszlik: a bal- és a jobboldali pártok táborára. Mivel a „baloldali blokk” összesen 87 mandátumot szerzett (a többséghez 85 szükséges), a Munkáspártnak a Centrumpárt, a Szocialista Baloldal, a Vörösök és a Zöldek együttes támogatására van szüksége.
Norvégiában ugyanakkor gyakoriak a kisebbségi koalíciós kormányok. Így a Munkáspárt dönthet úgy is, hogy csak egy-két másik baloldali párttal működik együtt, vagy akár egyedül kormányoz. Jonas Støre marad miniszterelnök, de nehéz feladata lesz a baloldali blokk pártjai közötti ellentétek kezelése – különösen az adózás, a jóléti rendszer és a klímapolitika kérdésében.
Jonas Gahr Store, Norvégia régi-új miniszterelnöke
A második tanulság, hogy a Konzervatív Pártot a Haladás Párt letaszította a norvég jobboldal vezető szerepéről. A Haladás Párt „A te pénzed, a te szabadságod” szlogennel kampányolt, adócsökkentést, Norvégia 1,8 billió dolláros állami vagyonalapjának infrastrukturális beruházásokra fordítását ígérte, valamint a „kockázatos országokból” érkező bevándorlás teljes leállítását. Emellett keresztény menekültek előnyben részesítését és harmadik országokban – például Ruandában – menekültügyi központok felállítását. A párt történetének legjobb eredményét érte el, ami illeszkedik az egész Európában tapasztalható jobboldali előretöréshez.
Kilátások
Norvégia új kormányának több kihívással is szembe kell néznie: a baloldali blokk csak nagyon szűk többséggel rendelkezik, miközben erősebb és határozottabb ellenzéket kapott a Haladás Párt előretörésével. Kiemelt figyelem irányul majd az állami vagyonalap kezelésére és befektetéseire is, amely idén nyáron a közfelháborodás nyomán kivonult izraeli fegyvergyártó cégekből.
