A 2010-es években számos európai energetikai cég fogalmazott meg stratégiai irányelveket melyek a megújuló energiaforrások felé történő eltolódást és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését célozták. A magyar energetikai szektorban is érződött ez a trend, de kijelenthető, hogy globális szinten a dán Ørsted példája az egyik legszélsőségesebb, hiszen a cég nem csupán üzleti profilját, de nevét is lecserélte. Ebben a cikkben az Ørsted történetén keresztül mutatom be az elmúlt bő fél évszázad energiaszektort érintő legfőbb trendjeit.
A fosszilis energia kora
A Dansk Naturgas A/S-t 1972-ben alapították azzal a céllal, hogy olajat és gázt termeljen ki az Északi-tengeren. Rövidesen a cég nevét DONG-ra változtatta, mely a Danish Oil and Natural Gas rövidítése volt, utalva a fosszilis energia domináns szerepére a cég tevékenységében. A DONG stratégiai szempontból kiemelt fontosságú volt a dán állam számára, hiszen a dán energiabiztonság és energiaellátás jelentős részben a cégtől függött. Az 1990-es és 2000-es években a szén-, olaj- és gázportfólió jellemezte a DONG-ot, így ez az időszak tekinthető a fosszilis dominancia tetőpontjának. 2006-ban a cég számos más dán energetikai cég felvásárlása mellett döntött, a cégcsoport neve DONG Energy lett.
A fosszilis energia kora a 2000-es évektől kezdődően egyre inkább szemmel láthatóan a végéhez közeledett, melyet jól jelzett a számos európai uniós környezetvédelmi törvény és a társadalmi nyomás is, mely a DONG Energy tevékenysége ellen is irányult. Az EU-s kibocsátási célok, a Kiotói Jegyzőkönyv és az IPCC jelentések egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a DONG Energy elkezdje mérlegelni üzleti profilját az energetikai szektor aktuális trendjei, valamint a politikai és társadalmi nyomás fényében. Toovábbá, a fosszilis tüzelőanyagokra alapozott működés egyre növekvő pénzügyi kockázatokkal is járt, hiszen ebben az időszakban kerültek bevezetésre Európa több országában olyan intézkedések, melyek a megújuló energia térnyerését segítették. Ilyen intézkedés volt például a karbonadó, mely elbizonytalanította a fosszilis beruházások megtérülését.
A DONG Energy egyik erőműve Dániában
Fordulat és átalakulás
2008-ban a DONG Energy meghirdette a 85/15 stratégiát, mely célként tűzte ki, hogy megfordítsa a cég akkori portfóliójának arányait: 85% fosszilis és 15% megújuló energia helyett 2040-re fordított arányt vizionáltak. Ennek megfelelően megépítették első offshore szélparkjaikat, a Horns Rev, illetve a Nysted parkokat, melyek a technológiai kísérletezést és a tapasztalatszerzést is lehetővé tették. A DONG Energy a biomassza bevonása és a szénfüggőség fokozatos csökkentése mellett is elköteleződött.
A stratégia megvalósításának kezdeti sikerein felbuzdulva a 2010-es években a cég masszív offshore szélenergia-beruházásokat valósított meg párhuzamosan a fosszilis egységek leépítésével és az onshore szélerőművek értékesítésével. Kevesebb, mint 10 évvel a stratégiai célok megfogalmazása után és több, mint 20 évvel a kitűzött céldátum előtt 2017-ben a DONG Energy a teljes olaj- és gázüzletág eladása mellett döntött, melyeket az INEOS vásárolt fel. Ez a fosszilis szektorból történő radikális kivonulást jelentette. Ugyanebben az évben a cég megváltoztatta nevét: DONG Energy-ről Ørsted-re, Hans Christian Ørsted fizikus után, aki a cég új profiljának jelképes, új identitást adott. A névváltoztatás stratégiai üzeneteként a vállalat megfogalmazta, hogy jövője kizárólag a megújuló energiára épül.
A cég átfogó marketing kampány keretében változtatta meg nevét
Megújuló energia óriás
Az Ørsted energiatermelésének nagyjából 90%-a már megújuló energia volt 2019-ben. A gyors átalakulást olyan offshore projektek alapozták meg, mint például a Hornsea One, a Hornsea Two (UK), vagy éppen az Anholt (DK). Az Ørsted a 2010-es évek második felében komoly hangsúlyt fektetett új innovációs irányok feltérképezésére a zöld hidrogén, a Power-to-X technológiák és az energiatárolási megoldások területén. A technológiai fejlődés mellett elköteleződtek a földrajzi expanzió mellett is, nemzetközi szinten gyors terjeszkedésbe kezdtek az észak-amerikai és ázsiai kiemelet piacokon.
A cég 2024-ben bezárta utolsó szénerőműveit Esbjerg-ben és Studstrup-ban és 2025-re rövid távú célként fogalmazta meg a 99%-ban megújuló alapú energiatermelést. 2040-re, hosszú távú célként a nettó-zéró kibocsátást tűzték ki. Ugyan az átalakulás évei alapvetően sikeresnek tekinthetőek az Ørsted esetében, a cég számos kihívással néz szembe napjainkban. A költségek robbanásszerűen növekednek, az ellátási láncban gyakoriak a fennakadások és az amerikai energetikai szektorban egyre fokozódik a verseny. Ezeket az akadályokat valamelyest mérsékli a támogató környezet és az erős politikai, befektetői bizalom. Összességében kijelenthetp, hogy az Ørsted példája bizonyíték arra, hogy egy fosszilis óriás stratégiai bátorsággal és innovációval globális megújuló energia óriássá válhat.
Az Ørsted offshore szélerőmű parkja a Balti-tengeren
