A csendes-óceáni térség lakói jól tudják, hogy a tájfunok az élet szerves részei. Mégis, időről időre felbukkan egy-egy olyan vihar, amely erejével és pusztításával kiemelkedik a megszokottak közül. Az idei, Ragasa névre keresztelt szupertájfun pont ilyen volt: Ázsián végigsöpörve százezreket kényszerített a menekülésre, infrastruktúrákat bénított meg, és sajnos emberáldozatokat is követelt.
Mi is az a szupertájfun?
A szupertájfun a trópusi ciklonok legerősebb kategóriáját képviseli a Csendes-óceán nyugati térségében. A meghatározás szerint akkor beszélhetünk szupertájfunról, ha a folyamatos szélsebesség meghaladja a 240 km/órát. Ez a kategória nagyjából megfelel az Atlanti-óceán térségében alkalmazott 4-es vagy 5-ös erősségű hurrikánnak. A szuperájfunok akár órák alatt képesek teljes településeket elpusztítani az óriási széllökések miatt keletkező hullámokkal, és az óriási esőzések következményeivel.
Műhold felvétel a Ragasaról. Kép forrása: CIRA
Fülöp-szigetek
A Ragasa a Fülöp-szigetek térségében erősödött szupertájfunná, és rövid időn belül a 2025-ös év legerősebb viharává vált. A szél sebessége elérte a 265 km/órát, miközben hatalmas hullámokkal és özönvízszerű esőzéssel csapott le a szigetországra. Már itt is több halálos áldozatot követelt: halászok vesztek a tengerbe, földcsuszamlások sodortak el falvakat, és a mezőgazdaság is súlyos károkat szenvedett.
Kép forrása: South China Morning Post
Tajvan
A legsúlyosabb hatás Tajvan keleti részét, Hualien megyét érintette. Itt egy korábban földcsuszamlás által eltorlaszolt hegyvidéki patak vizéből keletkezett természetes tó szakadt át. A mintegy 91 millió tonna víz hirtelen zúdult le a hegyoldalakról, letarolva a településeket. A víz ereje szinte cunamit idézett: házakat, autókat, hidakat ragadott magával. Legalább tizennégy ember életét vesztette, sokakat pedig eltűntként tartanak nyilván. Különösen az idősebb lakosság szenvedett, akik mozgásképtelenségük vagy az információhiány miatt nem tudtak időben menekülni
Kép fprrása: South China Morning Post
A helyiek közül sokan úgy érezték, nem kaptak megfelelő figyelmeztetést a kormánytól, pedig a katasztrófa megelőzhető lett volna. Bár a hatóságok korábban jelezték a veszélyt, a kiürítés nem volt kötelező, így sokan maradtak otthonaikban.
Hongkong és Makaó: modern metropoliszok a természet fogságában
A Ragasa Hongkongot és Makaót sem kímélte. A hatalmas szél kidöntötte a fákat, leszakította az állványzatokat, és óriási hullámokat korbácsolt. A közösségi médiát bejárták azok a felvételek, amelyeken egy luxushotel üvegajtajait zúzták be a hullámok, majd a lobbyt percek alatt elárasztotta a víz. Több mint száz ember megsérült a városban, ahol ugyanakkor a jól kiépített vízelvezető rendszer megakadályozta a még nagyobb katasztrófát.
Makaó, a világ legsűrűbben lakott városa, szintén súlyosan megsínylette a vihart: az utcákon derékig érő víz hömpölygött, a lakosokat mentőcsónakokkal evakuálták.
Kína
Kína déli partvidékén, különösen Guangdong tartományban, több mint 1,8 millió embert telepítettek ki a hatóságok, mielőtt a Ragasa partot ért. Zhuhai városában a vihar ereje olyan nagy volt, hogy az utcák kiürültek, a rendőrség hangosbemondóval figyelmeztette az embereket, miközben az épületek ablakai recsegve próbáltak ellenállni a szélnek. Az állam logisztikai gépezete gyorsan reagált: homokzsákok védték az üzletek bejáratait, menekülőközpontokat nyitottak, és elővigyázatosságból fákat vágtak ki, hogy csökkentsék a katasztrófa kockázatát
Vietnam
Ahogy a Ragasa nyugat felé haladt, ereje fokozatosan csökkent, de még mindig komoly esőzéseket és áradásokat okozott. Vietnam kormánya azonnal készültségbe helyezte a mentőalakulatokat, és kiemelt figyelmet fordított a gátak, hidak és kórházak védelmére. A halászokat a kikötőkbe rendelték, a repülőjáratokat pedig törölték vagy átszervezték. A vihar ugyan legyengült, de az általa hozott csapadék továbbra is fenyegetést jelentett a mezőgazdaságra és a hegyvidéki településekre
Vietnami előkészületek. Kép forrása: VOV Media
A Ragasa pusztítása túlmutat a természeti katasztrófán. A szakértők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a klímaváltozás miatt a tájfunok erősebbé, kiszámíthatatlanabbá válnak. A melegebb tengervíz több energiát ad a viharoknak, a nedvesebb légkör pedig hevesebb esőzéseket hoz. Hongkong például évente átlagosan hat tájfunt tapasztal, 2025-ben azonban a Ragasa már a kilencedik volt. Ez a tendencia nemcsak a lakosság biztonságát, hanem a városok infrastruktúráját és gazdaságát is új kihívások elé állítja
Az építési szabványok, amelyeket korábbi éghajlati adatokra alapoztak, már nem biztos, hogy elegendőek a jövő viharainak kivédésére, ezt a Ragasa is bizonyította, melynél akár még erősebb viharokra is számíthatunk.
