Szeptember végén Moldova nemcsak a kormány összetételéről döntött a választások során, a tét ennél nagyobb volt: folytatja-e az ország az Európai Unió felé vezető utat, vagy ismét az orosz befolyási övezet részévé válik.
A moldávok döntötték, a Maia Sandu elnök által alapított és vezetett Cselekvés és Szolidaritás Párt (Partidul Acțiune și Solidaritate – PAS) megszerezte a szavazatok több mint felét, ezzel többséget biztosítva magának a 101 fős törvényhozásban, és így folytatva az eddigi Európai integrációs irányt.
Miért volt ennyire fontos a választás az EU számára?
A háború kitörése óta Moldova több mint másfél millió ukrán menekültet fogadott be, közülük százezernél is többen ma is ott élnek. Emellett a Duna menti kikötők révén kulcsszerepet vállal az ukrán gabona exportjában is, alternatív útvonalat biztosítva, amikor az orosz haditengerészet blokkolja a Fekete-tengeri szállítást.
Ha Moldova Moszkva felé fordulna, az nemcsak saját európai jövőjét áshatná alá, hanem Ukrajna támogatási hálóját is gyengítené. Ez komoly csapást mérne az EU keleti szárnyának ellenálló képességére, és növelné annak kockázatát, hogy Oroszország katonai nyomásgyakorlása közvetlenül az uniós határokhoz érjen el. Románia lenne az első, amely közvetlen fenyegetést érzékelne, de a biztonsági kockázatok a lengyel és a balti államok térségében is fokozódhatnának.
A választás jelentőségét Nyugat-Európa és Washington is felismerte. Nem véletlen, hogy Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök augusztus végén közösen utaztak Kisinyovba, ezzel is jelezve: Moldova jövője egész Európa ügye. Tusk szavai világosan kifejezték a helyzet tétjét: „Nincs biztonságos Európa Moldova nélkül.”
Orosz beavatkozási kísérletek
Oroszország több eszközt is bevetett annak érdekében, hogy számára kedvezően befolyásolja az eredményeket, és gyengítse a nyugat-barát kormányt. A moldovai hatóságok szerint Moszkva több mint 100 millió eurót fordított a választás előtti hónapokban különféle kísérletekre.
A módszerek széles skálát fedtek le. Pénzügyi téren a Kremlhez köthető hálózatok kriptovalután keresztül mostak tisztára és juttattak el forrásokat oroszbarát pártokhoz és mozgalmakhoz. A hírhedt oligarcha, Ilan Șor, aki Moszkvában bujkál, kulcsszerepet játszott ezekben az akciókban: általa finanszírozott mozgalmak tömegtüntetéseket, zavargásokat és szavazatvásárlási akciókat szerveztek, sokszor fizetést kínálva a résztvevőknek.
A közösségi médiában, különösen a TikTokon, (a módszer, amely már egyszer majdnem bevált Romániában), oroszbarát influenszerek, bot-hálózatok és mesterséges intelligenciával generált hamis tartalmak árasztották el a nyilvánosságot. A cél nem mindig az orosz narratíva közvetlen elfogadtatása volt, hanem a társadalmi bizalom aláásása: a választók elbizonytalanítása, a politikai elit lejáratása és a nyugati integrációhoz fűződő remények rombolása.
Ezzel párhuzamosan konkrét destabilizációs akciók is történtek. A rendőrség több száz házkutatást végzett, és számos gyanúsítottat vett őrizetbe, akik zavargásokat terveztek. A választás napján hamis bombariadók bénították meg több külföldi szavazókör működését, miközben hackertámadások érték a Központi Választási Bizottság honlapját. Szerencsére a moldovai kiberbiztonsági szervek semlegesíteni tudták a támadásokat.
A választás előtti legnagyobb vihart két oroszbarát párt kitiltása keltette. Az egyik Ilan Șor hálózatához tartozott, amelyet a hatóságok azzal vádoltak, hogy orosz pénzből szervezett szavazatvásárlásra és zavargásokra készül. A másik párt szintén Moszkva befolyása alatt állt, és a titkosszolgálati jelentések szerint közvetlenül vett részt destabilizációs tervek kidolgozásában.
A kormány érvelése szerint a demokratikus folyamat tisztasága érdekében elengedhetetlen volt az orosz befolyás alatt álló pártok kizárása. Ellenfeleik viszont a pluralizmus súlyos korlátozásának látták a lépést, amely veszélyes precedenst teremthet.
A végleges adatok szerint a PAS 50,1 százalékos eredményt ért el, amely 55 parlamenti mandátumot jelent. A második helyen a Patrióta Választási Blokk végzett 24,2 százalékkal, élén Igor Dodonnal, erősen orosz-barát párt. A harmadik helyet az Alternativa Blokk szerezte meg, amely hivatalosan pro-európai, ám kritikusai szerint Moszkva érdekeit szolgálja azzal, hogy szavazatokat szív el a kormánytól. Bejutott még a populista Mi Pártunk és a Demokrata Otthon Párt is, amelyek inkább protesthangulatot képviseltek, semmint stabil programot.
Az eredmény mögött döntő szerepe volt a diaszpórának. Több mint egymillió moldovai él külföldön, elsősorban Nyugat-Európában. A szavazataik, akárcsak a 2024-es elnökválasztáson, most is meghatározóak voltak. A nyugati országokban élők többsége elsöprő arányban a PAS mellett tette le voksát, míg az oroszbarát pártok a belföldi, főként vidéki szavazók körében értek el jobb eredményeket.
A részvételi arány 50 százalék körül alakult, ami jelzi, hogy a társadalom egy része kiábrándult a politikai folyamatokból. Ennek ellenére a PAS győzelme meggyőző, és újabb mandátumot ad a kormánynak az európai integráció folytatására.
A szeptemberi választások eredménye egyértelmű, Moldova az európai jövő mellett tette le a voksát, Moszkvának pedig jelzés, hogy a hibrid hadviselés sem képes mindenhol kedvezően alakítani az eredményeket. Azonban nem szabad elfeledkezni az orosz befolyásról, hiszen ez a képesség Romániában majdnem győzelemre vitte a szélsőjobboldali pártot. Minden EU-s országnak fel kell készülni az ilyen típusú fenyegetésekre, hiszen Oroszország érdeke az európai destabilizáció és ezáltal közvetve Ukrajna gyengítése.
