A 2023. október 7-i Hamász-támadás óta Izrael és a palesztin szervezet között kibontakozó háború a modern közel-keleti történelem egyik legpusztítóbb fegyveres konfliktusává vált. A Hamász mintegy 1200 izraelit ölt meg és több százat ejtett túszul, amire Izrael minden korábbinál brutálisabb hadjárattal válaszolt. Az ENSZ és a palesztin egészségügyi hatóságok szerint 2025 szeptemberéig több mint 66 ezer palesztin vesztette életét, köztük rengeteg nő és gyermek. Gáza romokban áll, az éhezés és a járványok mindennapossá váltak.
Donald Trump béketervébenek egyszerre szeretné rendezni a konfliktust, a túszkérdést, Gáza jövőbeli kormányzását és a térség biztonsági kihívásait.
A Fehér Ház által publikált dokumentum húsz pontba sűrítve sorolja fel a rendezési javaslatot. Az első és legfontosabb: a háború azonnali befejezése. Amint Izrael és Hamász nyilvánosan elfogadja a tervet, minden katonai művelet megszűnik, a hadvonalak befagynak, és megkezdődhet a túszok, illetve a foglyok szabadon bocsátása.
A tervezet szerint 72 órán belül Hamásznak át kell adnia minden élő és elhunyt izraeli túszt. Cserébe Izrael több mint 1900 palesztin foglyot engedne szabadon, köztük életfogytiglanosokat, valamint azokat, akiket a 2023. október 7-i támadás után tartóztattak le. Emellett minden izraeli holttestért tizenöt palesztin áldozat földi maradványát adná át.
A jövőre nézve a dokumentum világosan kimondja: Hamász semmilyen formában nem vehet részt Gáza kormányzásában. Az irányítást egy „technokrata, apolitikus palesztin bizottság” venné át, nemzetközi felügyelet alatt. A „Békebizottság” nevű új szervezet élén maga Trump állna, és olyan tagok segítenék, mint Tony Blair volt brit miniszterelnök. Feladatuk az újjáépítés finanszírozása, valamint egy modern közigazgatás kialakítása lenne.
A gazdasági részek legalább annyira hangsúlyosak, mint a biztonságiak. A terv különleges gazdasági övezet létrehozását ígéri, külföldi befektetők bevonásával, az infrastruktúra helyreállításával, munkahelyteremtéssel. Trump ígérete szerint „Gázát a remény és fejlődés szimbólumává” alakítanák, ahol senkit sem kényszerítenek távozásra, és a szabad mozgás biztosított lenne.
A béketerv 20 pontja:
- Gáza deradikalizált, terrormentes övezetté válik, amely többé nem fenyegeti szomszédait.
- A háború azonnali lezárása, amint mindkét fél elfogadja a megállapodást.
- Izraeli csapatok visszavonulása az egyeztetett vonalig, előkészítve a túszok szabadon bocsátását.
- Minden katonai művelet felfüggesztése (légicsapások, tüzérségi támadások), a frontvonalak befagyasztásával a teljes kivonulásig.
- 72 órán belül minden túsz visszaadása: élők és elhunytak egyaránt.
- Izrael 250 életfogytos rabot, valamint 1700, 2023. október 7. után letartóztatott palesztint szabadít ki, köztük nőket és gyermekeket.
- Minden izraeli túsz holttestéért 15 palesztin áldozat maradványát adja át Izrael.
- Hamász tagjai, akik elkötelezik magukat a békés együttélés mellett és leadják fegyvereiket, amnesztiát kapnak.
- Azok a Hamász-tagok, akik távozni szeretnének Gázából, biztonságos kijutást kapnak más fogadó országokba.
- A békefolyamat azonnal megnyitja Gáza előtt a teljes humanitárius segélyezést: élelmiszer, víz, elektromosság, kórházak és infrastruktúra helyreállítása.
- Az ENSZ, a Vörös Félhold és más nemzetközi szervezetek akadálytalanul juttathatják be a segélyt, a Rafah-határátkelő megnyitásával.
- Ideiglenes technokrata palesztin bizottság veszi át a kormányzást Gázában, amely a közszolgáltatásokat biztosítja.
- Ezt a testületet a „Békebizottság” felügyeli, amelyet Donald Trump vezet, tagjai között nemzetközi vezetőkkel (pl. Tony Blair).
- A bizottság feladata Gáza újjáépítésének finanszírozása és modern közigazgatás kialakítása, a Palesztin Hatóság reformjáig.
- Trump gazdasági fejlesztési terve: nemzetközi szakértők és befektetők építenék újjá Gázát, munkahelyeket és modern infrastruktúrát hozva létre.
- Különleges gazdasági övezet jönne létre, kedvezményes vámtarifákkal és kereskedelmi hozzáféréssel.
- Senkit sem kényszerítenének elhagyni Gázát, de aki akar, szabadon távozhat és visszatérhet.
- Hamász és más fegyveres szervezetek semmilyen formában nem vehetnek részt Gáza kormányzásában.
- Nemzetközi Stabilizációs Erő (ISF) települ Gázába, amely kiképzi és támogatja a palesztin rendőrséget, valamint együttműködik Izraellel és Egyiptommal a határvédelemben.
- Izrael nem fogja megszállni vagy annektálni Gázát: fokozatosan átadja a területet az ISF-nek, végül csak egy biztonsági peremzónát tart fenn, amíg a terület teljesen stabilizálódik.
Izraeli vélemény
Benjamin Netanjáhú miniszterelnök nyíltan támogatta a béketervet, ugyanakkor saját narratívájába illesztette azt. Számára a legfontosabb cél Hamász katonai és politikai felszámolása. „A terv eléri háborús céljainkat: visszaadja a túszokat, felszámolja Hamász katonai képességeit, és biztosítja, hogy Gáza többé ne jelentsen veszélyt” – mondta a Fehér Házban.
Ugyanakkor figyelmeztetett: ha Hamász nem írja alá a javaslatot, Izrael egyoldalúan is „befejezi a munkát”. Trump ebben támogatásáról biztosította szövetségesét.
Hamász válaszút előtt
Bár a hivatalos reakció késlekedik, a Hamász köreiből már több elutasító nyilatkozat érkezett. Mahmúd Mardavi vezető tisztviselő közölte: a fegyverek letétele a megszállás folytatódása mellett elképzelhetetlen. A szervezet álláspontja szerint csak egy teljes izraeli kivonulás és egy 1967-es határokon alapuló független palesztin állam garantálhatná a békét. Azonban a Hamászon nagy a nyomás, Szaúd-Arábia, Katar, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom is támogatja a béketervet.
Ráadásul a világ többi része szerint is történelmi pillanat a béketerv, Macron, Starmer, Antonio Costa is támogatását fejezte ki a 20 pont mellett.
Gazdasági újjáépítés ígérete
Trump különösen nagy hangsúlyt fektetett a gazdasági fejlesztésekre. Az elképzelés szerint Gázát egy „különleges gazdasági övezetté” alakítanák, amely kedvezményes kereskedelmi feltételeket kapna a nemzetközi partnerektől. Nemzetközi szakértők és befektetők dolgoznának azon, hogy Gáza a Közel-Kelet egyik új gazdasági központjává váljon.
Ez a vízió egyfajta „közel-keleti Szingapúrt” ígér, ahol a háborús romok helyén modern infrastruktúra, ipar és kereskedelem épülne. A kérdés azonban az, hogy a politikai bizonytalanság és a biztonsági kockázatok mellett valóban hajlandóak lesznek-e a befektetők milliárdokat kockáztatni.
A kétállami megoldás árnyéka
A béketerv megemlíti a palesztin önrendelkezés lehetőségét, de konkrét garanciákat nem ad. Netanjáhú nyíltan ellenzi a palesztin állam létrehozását, és bár a dokumentum utal a Palesztin Hatóság reformjára, annak megítélése Izrael és az USA kezében marad. Így bármikor érvényteleníthetik a megállapodást, ha szerintük a reform „nem elégséges”.
Ez a feltétel sokak szerint időhúzás, amely lehetővé teszi, hogy Izrael fenntartsa ellenőrzését a terület felett. Az elmúlt évtizedek tapasztalata is azt mutatja: a kétállami megoldás ígérete rendre elbukott a politikai akarat hiánya és a bizalmatlanság miatt.