Reaktor

Trump 20 pontos béketerve az Palesztin-izraeli konfliktus lezárására

A 2023. október 7-i Hamász-támadás óta Izrael és a palesztin szervezet között kibontakozó háború a modern közel-keleti történelem egyik legpusztítóbb fegyveres konfliktusává vált. A Hamász mintegy 1200 izraelit ölt meg és több százat ejtett túszul, amire Izrael minden korábbinál brutálisabb hadjárattal válaszolt. Az ENSZ és a palesztin egészségügyi hatóságok szerint 2025 szeptemberéig több mint 66 ezer palesztin vesztette életét, köztük rengeteg nő és gyermek. Gáza romokban áll, az éhezés és a járványok mindennapossá váltak.

Donald Trump béketervébenek egyszerre szeretné rendezni a konfliktust, a túszkérdést, Gáza jövőbeli kormányzását és a térség biztonsági kihívásait.

2025-09-29t184921z-1203868616-rc2u1hajoumv-rtrmadp-3-usa-trump-israel.jpg

A Fehér Ház által publikált dokumentum húsz pontba sűrítve sorolja fel a rendezési javaslatot. Az első és legfontosabb: a háború azonnali befejezése. Amint Izrael és Hamász nyilvánosan elfogadja a tervet, minden katonai művelet megszűnik, a hadvonalak befagynak, és megkezdődhet a túszok, illetve a foglyok szabadon bocsátása.

A tervezet szerint 72 órán belül Hamásznak át kell adnia minden élő és elhunyt izraeli túszt. Cserébe Izrael több mint 1900 palesztin foglyot engedne szabadon, köztük életfogytiglanosokat, valamint azokat, akiket a 2023. október 7-i támadás után tartóztattak le. Emellett minden izraeli holttestért tizenöt palesztin áldozat földi maradványát adná át.

A jövőre nézve a dokumentum világosan kimondja: Hamász semmilyen formában nem vehet részt Gáza kormányzásában. Az irányítást egy „technokrata, apolitikus palesztin bizottság” venné át, nemzetközi felügyelet alatt. A „Békebizottság” nevű új szervezet élén maga Trump állna, és olyan tagok segítenék, mint Tony Blair volt brit miniszterelnök. Feladatuk az újjáépítés finanszírozása, valamint egy modern közigazgatás kialakítása lenne.

A gazdasági részek legalább annyira hangsúlyosak, mint a biztonságiak. A terv különleges gazdasági övezet létrehozását ígéri, külföldi befektetők bevonásával, az infrastruktúra helyreállításával, munkahelyteremtéssel. Trump ígérete szerint „Gázát a remény és fejlődés szimbólumává” alakítanák, ahol senkit sem kényszerítenek távozásra, és a szabad mozgás biztosított lenne.

A béketerv 20 pontja:

  1. Gáza deradikalizált, terrormentes övezetté válik, amely többé nem fenyegeti szomszédait.
  2. A háború azonnali lezárása, amint mindkét fél elfogadja a megállapodást.
  3. Izraeli csapatok visszavonulása az egyeztetett vonalig, előkészítve a túszok szabadon bocsátását.
  4. Minden katonai művelet felfüggesztése (légicsapások, tüzérségi támadások), a frontvonalak befagyasztásával a teljes kivonulásig.
  5. 72 órán belül minden túsz visszaadása: élők és elhunytak egyaránt.
  6. Izrael 250 életfogytos rabot, valamint 1700, 2023. október 7. után letartóztatott palesztint szabadít ki, köztük nőket és gyermekeket.
  7. Minden izraeli túsz holttestéért 15 palesztin áldozat maradványát adja át Izrael.
  8. Hamász tagjai, akik elkötelezik magukat a békés együttélés mellett és leadják fegyvereiket, amnesztiát kapnak.
  9. Azok a Hamász-tagok, akik távozni szeretnének Gázából, biztonságos kijutást kapnak más fogadó országokba.
  10. A békefolyamat azonnal megnyitja Gáza előtt a teljes humanitárius segélyezést: élelmiszer, víz, elektromosság, kórházak és infrastruktúra helyreállítása.
  11. Az ENSZ, a Vörös Félhold és más nemzetközi szervezetek akadálytalanul juttathatják be a segélyt, a Rafah-határátkelő megnyitásával.
  12. Ideiglenes technokrata palesztin bizottság veszi át a kormányzást Gázában, amely a közszolgáltatásokat biztosítja.
  13. Ezt a testületet a „Békebizottság” felügyeli, amelyet Donald Trump vezet, tagjai között nemzetközi vezetőkkel (pl. Tony Blair).
  14. A bizottság feladata Gáza újjáépítésének finanszírozása és modern közigazgatás kialakítása, a Palesztin Hatóság reformjáig.
  15. Trump gazdasági fejlesztési terve: nemzetközi szakértők és befektetők építenék újjá Gázát, munkahelyeket és modern infrastruktúrát hozva létre.
  16. Különleges gazdasági övezet jönne létre, kedvezményes vámtarifákkal és kereskedelmi hozzáféréssel.
  17. Senkit sem kényszerítenének elhagyni Gázát, de aki akar, szabadon távozhat és visszatérhet.
  18. Hamász és más fegyveres szervezetek semmilyen formában nem vehetnek részt Gáza kormányzásában.
  19. Nemzetközi Stabilizációs Erő (ISF) települ Gázába, amely kiképzi és támogatja a palesztin rendőrséget, valamint együttműködik Izraellel és Egyiptommal a határvédelemben.
  20. Izrael nem fogja megszállni vagy annektálni Gázát: fokozatosan átadja a területet az ISF-nek, végül csak egy biztonsági peremzónát tart fenn, amíg a terület teljesen stabilizálódik.

Izraeli vélemény

Benjamin Netanjáhú miniszterelnök nyíltan támogatta a béketervet, ugyanakkor saját narratívájába illesztette azt. Számára a legfontosabb cél Hamász katonai és politikai felszámolása. „A terv eléri háborús céljainkat: visszaadja a túszokat, felszámolja Hamász katonai képességeit, és biztosítja, hogy Gáza többé ne jelentsen veszélyt” – mondta a Fehér Házban.
Ugyanakkor figyelmeztetett: ha Hamász nem írja alá a javaslatot, Izrael egyoldalúan is „befejezi a munkát”. Trump ebben támogatásáról biztosította szövetségesét.

Hamász válaszút előtt

Bár a hivatalos reakció késlekedik, a Hamász köreiből már több elutasító nyilatkozat érkezett. Mahmúd Mardavi vezető tisztviselő közölte: a fegyverek letétele a megszállás folytatódása mellett elképzelhetetlen. A szervezet álláspontja szerint csak egy teljes izraeli kivonulás és egy 1967-es határokon alapuló független palesztin állam garantálhatná a békét. Azonban a Hamászon nagy a nyomás, Szaúd-Arábia, Katar, Jordánia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom is támogatja a béketervet.
Ráadásul a világ többi része szerint is történelmi pillanat a béketerv, Macron, Starmer, Antonio Costa is támogatását fejezte ki a 20 pont mellett.

Gazdasági újjáépítés ígérete

Trump különösen nagy hangsúlyt fektetett a gazdasági fejlesztésekre. Az elképzelés szerint Gázát egy „különleges gazdasági övezetté” alakítanák, amely kedvezményes kereskedelmi feltételeket kapna a nemzetközi partnerektől. Nemzetközi szakértők és befektetők dolgoznának azon, hogy Gáza a Közel-Kelet egyik új gazdasági központjává váljon.
Ez a vízió egyfajta „közel-keleti Szingapúrt” ígér, ahol a háborús romok helyén modern infrastruktúra, ipar és kereskedelem épülne. A kérdés azonban az, hogy a politikai bizonytalanság és a biztonsági kockázatok mellett valóban hajlandóak lesznek-e a befektetők milliárdokat kockáztatni.

ap25266479651496.jpg

A kétállami megoldás árnyéka

A béketerv megemlíti a palesztin önrendelkezés lehetőségét, de konkrét garanciákat nem ad. Netanjáhú nyíltan ellenzi a palesztin állam létrehozását, és bár a dokumentum utal a Palesztin Hatóság reformjára, annak megítélése Izrael és az USA kezében marad. Így bármikor érvényteleníthetik a megállapodást, ha szerintük a reform „nem elégséges”.
Ez a feltétel sokak szerint időhúzás, amely lehetővé teszi, hogy Izrael fenntartsa ellenőrzését a terület felett. Az elmúlt évtizedek tapasztalata is azt mutatja: a kétállami megoldás ígérete rendre elbukott a politikai akarat hiánya és a bizalmatlanság miatt.

süti beállítások módosítása