Kutatásunk középpontjában az adaptív újrahasznosítás áll, amely a budapesti műemléképületek fenntartható, gazdaságilag életképes és társadalmilag elfogadott újraértelmezésének stratégiája. A vizsgálat három ipari műemlékegyüttes – az Istvántelki Főműhely, a Kőbányai Sörgyár és a Csepel Művek – példáján mutatja be a kulturális, közösségi, fenntarthatósági és gazdasági potenciált. Az eredmények szerint a műemlékek kortárs funkciókkal való integrálása erősítheti a társadalmi emlékezetet, csökkentheti az ökológiai lábnyomot, valamint hosszú távon piaci előnyt is jelenthet. A hazai és nemzetközi példák egyaránt azt bizonyítják, hogy a siker kulcsa a köz- és magánszféra, valamint a civilek együttműködése. Az adaptív újrahasznosítás így nem csupán építészeti megoldás, hanem átfogó szakpolitikai eszköz, amely képes a múlt értékeit a jövő lehetőségeivé alakítani.
Reaktor Kutatócsoport 2025
