Pénteken és szombaton Csehország az urnákhoz járult, hogy megválassza következő kormányát. Noha borítékolható volt, hogy a választáson az ANO, az Andrej Babiš által vezetett fő ellenzéki párt fog győzni, még a nemzetközi sajtót is meglepte az általuk populistaként jellemzett politikus győzelmének mértéke.
Mi ment félre az előző cseh kormány számára, hogy ekkora vereséget szenvedtek? Hogyan alakultak a választási eredmények? Mit jelent az ANO sikere Csehország és az Európai Unió számára?
Kép forrása: PBS
Háttér
A cseh választásokat jelenleg két nagy politikai erő dominálja: a jobbközép SPOLU koalíció (amelynek neve azt jelenti, hogy „együtt”), valamint az Babiš által vezetett populista mozgalom, az ANO, ami csehül azt jelenti: „igen”. Az ANO vezetője a pozsonyi születésű Andrej Babiš, egy agrár-nagyvállalkozó milliárdos, aki 2017 és 2021 már egyszer miniszterelnökként is vezette az országot.
Babiš politikai irányvonalát nehéz pontosan meghatározni — nem helyezhető el egyértelműen a bal–jobb tengely. Bizonyos kérdésekben inkább baloldalinak számít, és korábban a liberális Renew Europe pártcsaládhoz tartozott az Európai Parlamentben. Első kormányzása idején több, névleg baloldali intézkedést is bevezetett, például és növelte a szociális kiadásokat és a közszféra béreit. Választási programjában szintén találhatók baloldali hangvételű ígéretek: a nyugdíjkorhatár 65 évben való leszállítása, a megfizethető lakhatás biztosítása, illetve több támogatás a családosoknak.
Kép forrása: Wikipedia
Az ANO azonban több olyan politikát is magáévá tett, amelyeket általában inkább a jobboldalhoz szokás kötni. A párt EU-szkeptikus, általában ellenzi a bevándorlást, valamint a „zöld” politikákat is — különösen azokat, amelyek miatt a cseh háztartások energiakiadásai növekednének.
Mindenesetre az biztos, hogy az ANO az elmúlt években a jobboldal felé tolódott, amit jól mutat például az is, hogy Babiš 2023-ban felszólalt a budapesti CPAC konferencián, és tavaly társalapítója volt a jobboldali Patriots for Europe (Hazafiak Európáért) nevű európai pártszövetségnek Orbán Viktorral együtt. Ebben a pártcsaládban található többek között Geert Wilders holland Szabadságpártja és Marine Le Pen francia Nemzeti Tömörülése is.
Belpolitika
A COVID-járvány utóhatásai különösen súlyosak voltak Csehországban. Az országban hosszúak voltak a lezárások, és világszinten is Csehországban volt az egyik legmagasabb a halálozási ráta. Ezt követően az ANO elvesztette a 2021-es választást az újonnan alakult SPOLU koalícióval szemben, amelyet Petr Fiala, brnói politikatudós professzor vezetett. Az újonnan megalakult jobbközép koalíció három pártból állt: a konzervatív ODS, a kereszténydemokrata KDU-ČSL, valamint a liberális–konzervatív TOP09. A SPOLU 2021-ben a szavazatok 28%-át szerezte meg, míg az ANO 27%-ot, és ezután a SPOLU kormányt alakított még két kisebb párttal: a liberális Polgármesterek és Függetlenek (STAN) pártjával, illetve a progresszív Kalózpárttal (Pirates).
Kép forrása: Wikipedia
A SPOLU és Fiala számára az európai helyzet szinte azonnal rosszra fordult, amint hivatalba léptek. A kormány az európai energiaválság csúcspontján lépett hivatalba, és azonnal a magyar rezsicsökkentéshez hasonló politikát vezettek be, és az árkülönbséget végső soron az államnak kellett megfizetnie — ami több száz milliárd cseh koronájába került az adófizetőknek. Csehország fiskális pozíciói egyébként sem voltak már ezt megelőzően sem kedvezőek a korábbi Babiš kormány által elfogadott adócsökkentés miatt. Az energiaintézkedések és a növekvő védelmi kiadások miatt a kormány kénytelen volt a megszorításokat bevezetni:
-csökkentették a nyugdíjak reálértékét,
-megemelték a nyugdíjkorhatárt 65-ről 67 évre,
-növelték az ingatlanadó, valamint a kisvállalkozásokat és munkavállalókat érintő adók kulcsát.
Mindez egy olyan időszakban történt, amikor az infláció miatt drámaian csökkent az életszínvonal, és Csehországban estek a legnagyobb mértékben a reálbérek az egész OECD-n belül.
Az egyébként sem könnyű helyzetet tovább rontotta kormány ellentmondásos kommunikációs stratégiája, valamint Petr Fiala személyes makacssága, amellyel következetesen állította, hogy az országban minden rendben van. A miniszterelnök és a kormány rendkívül népszerűtlen lett alig pár hónap alatt. A közvélemény-kutatások szerint Fiala volt Európa legnépszerűtlenebb kormányfője, egyes felmérések azt mutatták, hogy a választók mindössze 16%-a elégedett a munkájával. Nem meglepő tehát, hogy a SPOLU támogatottsága rohamosan csökkenni kezdett, és a felmérések szerint az elmúlt két évben csak néha haladta meg a 20%-ot.
Kép forrása: vlada.gov.cz
Ezzel szemben az ANO, amely 2021-ben még szintén egy nagyon elutasított pártként távozott a hatalomból, visszaerősödött — 2022 vége óta stabilan 30% körül mozog a támogatottsága.
Az ANO lendülete több választási győzelemben is megmutatkozott:
-a 2024-es európai parlamenti választáson az ANO 26%-ot szerzett, míg a SPOLU 22%-ot,
-2024-ben a cseh helyhatósági választásokon pedig döbbenetes 35%-os eredményt ért el, míg a SPOLU csupán 24%-ot kapott.
Bár Babiš elvesztette a 2023-as elnökválasztást Petr Pavel tábornokkal szemben, ez főként annak volt köszönhető, hogy Pavelt független jelöltként egy pártokon átfogó választói koalíció segítette hatalomba.
Az ANO így abszolút esélyesként indult a mostani választáson, és nem is okozott meglepetést, amikor a cseh választási bizottság szombat este bejelentette, hogy a párt meggyőző fölénnyel győzött:
az ANO 35%-ot, (2006-óta a legnagyobb szavazatarány, amit párt Csehországban elért)
a SPOLU 23%-ot szerzett.
Csehország arányos választási rendszert alkalmaz, ám az 5%-os bejutási küszöb miatt valamennyire mégis a nagyobb pártoknak kedvez. Ennek köszönhetően az ANO 80 mandátumot szerzett a 200 fős képviselőházban, míg a SPOLU csak 52-t. Ez azt jelenti, hogy koalíciós kényszer áll fenn, az ANO-nak a kisebb pártok támogatására is szüksége lesz a törvényhozásban, de ha az előző ciklus tapasztalataiból indulunk ki, Babiš pártja továbbra is a cseh politika meghatározó ereje marad — akár formális koalíció nélkül is, egy kisebbségi kormány irányításával.
Kép forrása: Wikipedia
Mi történik ezután?
Az ANO-ra szavazó mintegy 2 millió cseh szavazó abban reménykedik, hogy az Babišék újra beindítják a gazdasági növekedést, ahogy az az első ciklusukban történt. Bár Babiš kormányzása alatt sokan aggódtak a korrupció és az antidemokratikus hatalomgyakorlása miatt, azt nehéz lenne tagadni, hogy a gazdaság jobban teljesített akkoriban. Babiš azzal kampányolt, hogy „az országot úgy vezeti majd, mint egy vállalatot”, és ez sok cseh ténylegesen érezte a pénztárcáján. Az ANO kormányzása idején, 2017 és 2021 között, amikor kisebbségi kormányként irányították az országot, a GDP-növekedés átlagosan 4% volt, ami nagyjából megfelelt a régió többi gazdaságának, viszont a járvány idején a legtöbb európai országnál súlyosabb recessziót szenvedett el (ez volt az egyik fő oka annak, hogy Babišt 2021-ben leváltották).
Az Európai Unió számára viszont más a tét. Brüsszelben attól tartanak, hogy Babiš meggyengíti az uniós egységet. Noha az ANO 2022 elején még támogatta a katonai segítségnyújtást, már júniusban Babiš a katonai támogatás leállítását követelte, mondván, hogy „Ukrajna teljes orosz megszállásának megakadályozása” már sikerült, így most béketárgyalásokra van szükség. A 2023-as elnökválasztáson pedig Babiš a békét támogató jelöltként próbálta magát pozicionálni, Pavel tábornokot pedig háborúpártinak állította be. Az idei választási programban az ANO már csak annyit ír, hogy „támogatja a diplomáciai lépéseket a háború befejezése érdekében”, azonban Babiš korábban egyértelműen ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását, amelyet 2024-ben „teljes katasztrófának” nevezett.
