Miközben az Európai Unióban éppen Ukrajna csatlakozásáról folynak viták, aközben a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, azaz az ASEAN csendben tovább bővült: 11 tagúvá vált a szövetség.
Kelet-Timor október 26.-án csatlakozott az államszövetséghez, és az idei értkezleten más régiós országok neve is felmerült potenciális tagjelöltként (például Banglades, vagy Pápua-Új Guinea). Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy mi az az ASEAN, milyen szerepet játszhat a világpolitikában, mi a bővülés oka, és milyen kihívások várhatók a jövőben.

A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének bővülése
Háttér
Az ASEAN Kelet-Timor csatlakozásával immár 11 tagállamból áll: Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám. A szervezet célja a gazdasági növekedés gyorsítása, a regionális országok együttműködésének elősegítése, valamint a béke és biztonság fenntartása Délkelet-Ázsiában. Kevesen tudják, de az ASEAN a immáron a világ egyik legnagyobb kormányközi együttműködése: a tagországok területe közel 4,5 millió négyzetkilométert fed le, az összlakosság több mint 680 millió fő, összesített GDP-je pedig már 3,8 billió dollár. A szervezetet még 1967-ben hozta létre Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld, mivel tartottak tőle, hogy a kommunizmus terjedése az ő régiójukban is felgyorsulhat (lásd: Vietnám). A tagok létszáma az 1990-es években emelkedni kezdett, amikor Délkelet-Ázsia kistigris országai óriási gazdasági fejlődésnek indultak (Vietnám, Laosz, Mianmar, Kambodzsa).
Integráció és sikerek
Noha szokták az ASEAN-t az Európai Unióhoz hasonlítani, a két szervezet jelentősen eltér egymástól. Az EU egy ma már jelentős mértékben integrált szupranacionális, nemzetközi értelemben vett jogi személy, amely önálló intézményekkel, tisztviselőkkel és jogszabályokkal rendelkezik, míg az ASEAN egyelőre csak kormányközi együttműködésen alapul.
Az ASEAN pedig mind gazdaságilag, mind politikailag és kulturálisan is jóval sokszínűbb az EU-nál. Például Szingapúr a világ egyik leggazdagabb és legfejlettebb országa, míg Mianmar a világ legszegényebb országai közé tartozik. Politikailag az ASEAN tagjai között vannak demokratikus köztársaságok, monarchiák és egypártrendszerben működő államok is.

Kép forrása: ASEAN Malaysia 2025
Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben egyre szorosabbá vált a tagállamok közötti együttműködés, és számos jelentős eredményt értek el. 1995-ben a szervezet nukleáris fegyvermentes övezetté nyilvánította magát, az 1997-es ázsiai pénzügyi válság után valutacsere-megállapodást kötöttek, 2007-ben pedig elfogadták az ASEAN Chartát, amely lefektette a szervezet jogi és intézményi alapjait. A tagországok közötti vámok gyakorlatilag megszűntek, és az ASEAN kezdeményezte az óriási RCEP szabadkereskedelmi megállapodást is, amely magában foglalja a 10 tagállamot, valamint Kínát, Dél-Koreát, Japánt, Ausztráliát és Új-Zélandot.
Kihívások
A két legnagyobb biztonsági fenyegetés (a mianmari polgárháború és a Dél-kínai-tenger vitás kérdései) terén viszont az ASEAN tagállamok megosztottak és nehezen találnak közös álláspontot.
Mianmarban 2021-ben tört ki polgárháború, miután a hadsereg megdöntötte az addig regnáló kormányt. Ekkor az ASEAN elfogadott egy ötpontos konszenzust, amely azonnali tűzszünetet és párbeszédet sürgetett. Ennek azóta sem tudtak érvényt szerezni, a háború azóta is tart. A szervezet nem tudott határozottan fellépni, részben a be nem avatkozás elvéhez való ragaszkodás és a tagállamok megosztottsága miatt. Indonézia, Malajzia és Szingapúr például keményebb álláspontot képviseltek, míg Kambodzsa, Laosz és Thaiföld inkább a békülékenyebb utat támogatták.

Kép forrása: BBC
Komoly kihívás lesz az is, hogy az ASEAN hogyan reagál majd a mianmari katonai rezsim által bejelentett – sokak szerinti „látszatválasztásokra”. A szervezet a Dél-kínai-tenger kérdésében is megosztott: Kína követelései négy ASEAN-tag (köztük a Fülöp-szigetek és Vietnám) érdekeit sértik. Több mint két évtizede tárgyalnak megoldási javaslatokról, egylőre eredmény nélkül. A vitákban közvetlenül érintettek jogilag kötelező érvényű megállapodást szeretnének, míg az olyan Kína-barátabb államok, mint Kambodzsa és Laosz, óvatosabbak.
Kelet-Timor csatlakozása
Több mint 25 évvel az utolsó bővítés után, 2025 októberében Kelet-Timor lett az ASEAN 11. tagja, amivel a blokk végre minden délkelet-ázsiai nemzetet magában foglal. Kelet-Timor Indonéziával osztozik a Timor-szigeten, egy egykori portugál gyarmat, körülbelül 1,4 millió lakossal. Az ország a 20. század utolsó negyedében brutális indonéz megszállás alatt állt, majd 2002-ben nyerte el függetlenségét. A csatlakozásig vezető út nem volt zökkenőmentes: 2002-ben megfigyelőként ismerték el az államot, 2011-ben kérvényezték a teljes tagságot, 2022-ben elvi támogatást kaptak, majd 2025 októberében hivatalosan is taggá váltak.
A csatlakozás elhúzódásának oka, hogy Kelet-Timornak bizonyítania kellett, hogy képes megfelelni három fő követelménynek: politikai-biztonsági, gazdasági és szociokulturális szinten is. A késlekedés hátterében az is áll, hogy több tagállam aggódott egy viszonylag szegényebb és fejletlenebb ország befogadása miatt.

Kép forrása: MSN
Mivel minden akadály elhárult, így mind Kelet-Timor, mind az ASEAN számára előnyös a csatlakozás. Kelet-Timor az utóbbi években sokat fejlődött, de még mindig óriási a szegénység, gazdasága kevéssé diverzifikált, erősen függ az olajbevételektől, és pénzügyi válság fenyegeti a szuverén alap folyamatos kimerítése miatt.
A tagság révén Kelet-Timor részesévé válik az ASEAN által kötött szabadkereskedelmi egyezményeknek, csatlakozik az ellátási láncokhoz, új befektetőket vonz a régióba, és gyorsul az ország gazdasági növekedése. Az ASEAN pedig innentől fogva egy teljes régiónak látja el a képviseletét, és növekedik a demokratikus hitelesség is, hiszen Kelet-Timor az egyetlen teljesen szabad és demokratikus ország a régióban a Freedom House szerint.
Emellett az ASEAN jelentős szerepet vállalhat Kelet-Timor fejlődésében is, és kihasználhatja az ország stratégiai elhelyezkedését a Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceán közötti tengeri kereskedelmi útvonalakon. Ugyanakkor a csatlakozás új kihívásokat is hoz: az új tagállam belépése, különösen egy erősen demokratikus országé, még nehezebbé teheti a konszenzuson alapuló döntéshozatalt. Emellett Kelet-Timor alacsony GDP-je tovább növeli az ASEAN fejlettségi szakadékát.
További bővítés?
Kelet-Timor csatlakozása egy új bővítési hullám kezdete lehet. Az idei ASEAN-csúcson Indonézia elnöke támogatását fejezte ki Pápua Új-Guinea csatlakozása iránt, és Banglades is jelezte csatlakozási szándékát. Ám számos akadály áll előttük: többek között az, hogy a tagsághoz minden jelenlegi tag egyhangú jóváhagyása szükséges, és a jelenlegi szabályok szerint csak délkelet-ázsiai országok lehetnek tagok, amit Pápua Új-Guinea és Banglades nem teljesen fed le.

