A stressz és a memória kapcsolata elsőre talán nem egyértelmű, de ha jobban belegondolunk, mindannyian megtapasztaltuk már, milyen az, amikor feszültség hatására elfelejtünk valami fontosat — például egy nevet, egy határidőt, vagy akár azt, hogy hová tettük a kulcsunkat. Ugyanakkor az is ismerős lehet, amikor egy stresszes pillanatban éppen élesebben gondolkodunk, jobban emlékszünk, mint máskor. Ez a kettősség nem véletlen: a stressz és a memória között összetett, több szinten működő kapcsolat van, amelyet a modern idegtudomány egyre részletesebben tár fel.
Hogyan befolyásolja a stressz a memóriát? A kutatások válaszolnak
A stressz és az emlékezet kialakulásának kapcsolata
A kutatások szerint a stressz többféleképpen befolyásolja a memóriát, és ezek mind eltérő hatással járnak. Az egyik legfontosabb terület az emlékek kialakulása. Amikor stresszesek vagyunk, nehezebben tudunk rövid távú emlékeket létrehozni, illetve ezeket hosszú távú emlékekké alakítani. Ezért nehezebb stresszes állapotban tanulni.
Fontos megérteni, hogy az emlékek nem rögzülnek véglegesen. Minden alkalommal, amikor előhívunk egy emléket, kissé módosítjuk azt a jelenlegi élményeink alapján – mintha levennénk egy tárgyat a polcról, majd visszatéve rajta hagynánk az ujjlenyomatainkat.
A stressz hatása az emléktípusokra
A stressz azt is befolyásolhatja, hogy milyen típusú emlékeket alakítunk ki. Ha egy esemény során stressz ér minket, később nehezebb lehet pontosan visszaidézni annak részleteit. A stressz torzíthatja az észlelést, és ezzel együtt a visszaemlékezés képességét is.
Ez részben megmagyarázza, hogy a szemtanúi vallomások miért nem mindig megbízhatóak. Az emberek gyakran biztosak abban, hogy jól emlékeznek valamire, még ha ez nem is teljesen igaz.
A kutatások azt is kimutatták, hogy ha valaki félrevezető információkat kap egy általa átélt eseménnyel kapcsolatban, akkor ez az új (de hibás) információ befolyásolhatja a memóriáját. Mivel ez a friss információ közelebb áll időben, könnyebben felidézhető, mint maga az eredeti esemény – így alakulhatnak ki hamis emlékek, akár jó szándékú kérdezés hatására is.
További megállapítások a stressz és a memória kapcsolatáról
Egy átfogó elemzés 113 olyan tanulmányt vizsgált meg, amelyek a stressz és a memória kapcsolatát elemezték. Az alábbi kulcsfontosságú megállapítások születtek:
- A stressz okozta kimerültség tartós következményekkel járhat: A hosszú távú stressz kognitív kimerültséget okozhat, ami figyelemzavart és a munkamemória gyengülését eredményezi. Ráadásul ezek a káros hatások akár három évvel később is kimutathatók – még akkor is, ha a kimerültség már megszűnt. Ez is rámutat arra, milyen fontos időben kezelni a stresszt.
- A stressz időzítése számít: Ha a stressz a memória rögzítése (kódolása) előtt vagy közben jelentkezik, az akadályozhatja az emlék kialakulását. Ugyanakkor a kódolás után bekövetkező stressz javíthatja a memória megszilárdulását és visszaidézését.
- A kortizol szint önmagában nem döntő: Noha a stressz növeli a kortizol nevű hormon szintjét, nem találtak egyértelmű összefüggést a kortizolszint és a memóriazavar között. Ez azt jelenti, hogy a stresszre erősebben reagálók nem feltétlenül tapasztalnak súlyosabb memóriazavart.
Hogyan javítható a memória stressz alatt?
Szerencsére léteznek olyan módszerek, amelyek nemcsak a memóriát javítják stresszhelyzetben, de a stresszkezelésben is segítenek:
- Mozogjunk rendszeresen: Egy 12 hetes aerobikprogram szignifikánsan javította a memóriát azoknál, akik stressz okozta enyhe kognitív hanyatlást tapasztaltak. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik hosszú távú stressztől szenvednek.
- Gondoskodjunk az alapvető testi-lelki jóllétről: A megfelelő alvás, egészséges táplálkozás és a stressz csökkentése alapvető fontosságú. A fizikai egészségi problémák és a magas stresszszint súlyosan befolyásolják a memória kialakulását és visszaidézését.
- Szedhetünk vitaminokat: Bizonyos vitaminok és ásványi anyagok hozzájárulhatnak a memória és az agyműködés támogatásához, különösen akkor, ha valaki ezekből hiányállapotban szenved. Ugyanakkor fontos megérteni, hogy a vitaminok nem csodaszerek, és egészséges, változatos étrend nélkül önmagukban nem garantálják a jobb memóriát.
- Gyakoroljuk a tudatos jelenlétet (mindfulness): A tudatos jelenlét csökkenti a stresszt, javítja az alvás minőségét és támogatja a memória működését. Egy kutatás kimutatta, hogy a mindfulness gyakorlása kevesebb stresszt, jobb memóriát és kevesebb alvásproblémát eredményezett. Mivel ez a módszer a jelenlétre és figyelemre épül, segíthet jobban észrevenni és megjegyezni a részleteket.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a stressz hatása a memóriára nem kizárólag negatív. Rövid távon, mérsékelt mértékben a stressz még segítheti is a tanulást és az emlékezést. Gondoljunk csak arra, amikor egy vizsga előtti izgalom segít a koncentrációban és az anyag gyorsabb előhívásában. Evolúciós szempontból ez előnyös: a veszélyes helyzetekkel kapcsolatos emlékeknek pontosan és gyorsan kell előhívódniuk, hogy megfelelően tudjunk reagálni.
Összefoglalva tehát a stressz és a memória kapcsolata bonyolult és sokrétű. Kis dózisban a stressz serkentheti az emlékezőképességet, de tartós jelenléte súlyosan rontja azt – ráadásul nemcsak a tanulásra és a visszaemlékezésre, hanem az emlékek megbízhatóságára is hatással lehet.
