A munkaerőpiac gyorsabban változik, mint valaha. A Világgazdasági Fórum szerint a jelenlegi munkahelyek közel egynegyede fog átalakulni a következő öt évben a mesterséges intelligencia hatására. A technológiai szektor már most is óriási változásokon megy át az AI miatt, és hamarosan a gazdaság számos más területei is megérzik az átalakulást. Az USA legnagyobb mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatainak vezérigazgatói is az AI negatív hatásaira kezdik felhívni a figyelmet.
A munkaerőpiac jelenlegi átalakulása olyan súlyos hatásokkal jár, ami miatt jelentősen emelkedhet a munkanélküliség, és nem csak a technológiai szektorban. Ha a mesterséges intelligencia csak az irodai állások felét váltja ki, akkor a munkanélküliségi ráta 20%-ra is növekedhet.

Kép forrása: Information age
Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy lehetséges-e, hogy az AI az irodai munkahelyek felét kiváltsa?
Az AI fejlődése példátlan gyorsasággal alakítja át a globális munkaerőpiacot. A technológia a munkaerőpiacon eddig csupán ismétlődő fizikai feladatokra vagy adatfeldolgozásra korlátozódott, mára viszont olyan eszközzé vált, ami képes összetett kognitív feladatok végrehajtására – olyan munkákra, amelyek hagyományosan pályakezdő adminisztratív dolgozók feladatai közé tartoztak. Az AI alkalmazási területei folyamatosan bővülnek. Az ügyfélszolgálati területen például a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok ma már a nagy technológiai cégeknél az első szintű támogatási kérések több mint 85%-át kezelik – ez az arány 2020-ban még mindössze 30% volt. A generatív mesterséges intelligencia olyan munkatevékenységek automatizálására is képes már, amelyek bizonyos irodai munkakörökben jelenleg a munkaidő 60–70%-át teszik ki. A legnagyobb veszélyben azok a pozíciók vannak, amelyek a rutinszerű információfeldolgozásra épülnek, nem pedig emberi ítélőképességre, empátiára vagy személyes készségekre.
Hasonló változások zajlanak a jogi szektorban is.
Ügyvédi irodák olyan eszközöket alkalmaznak, mint a CaseText, amely percek alatt képesek jogi kutatásokat végezni és szerződéseket előkészíteni – tehát olyan feladatokat végez el, amelyek korábban egy kezdő ügyvédnek órákba teltek. Ez töredékébe kerül az ügyvédi munkadíjnak. Joshua Browder arról számolt be, hogy szoftverével hétköznapi amerikaiaknak segít különféle egyszerűbb jogi ügyekben, például közlekedési bírságok vagy kilakoltatások esetén. Állítása szerint vállalata eddig több mint 1,5 millió esetben nyújtott támogatást, ügyfeleinek dollármilliókat megtakarítva.

Kép forrása: TopAITolls
A Világgazdasági Fórum szerint 2027-re világszerte mintegy 83 millió munkahely szűnhet meg az AI és az automatizáció miatt. A legaggasztóbb, hogy a megszűnő munkahelyek többsége belépő szintű pozíció lesz. A Goldman Sachs becslése szerint 300 millió teljes állás is érintett lehet a generatív AI terjedése miatt, különösen a fejlett gazdaságokban, ahol nagyobb arányban dolgoznak irodai alkalmazottak. Az USA-ban a jelentés szerint a kezdő alkalmazottak által végzett feladatok akár 46%-át automatizálhatják a következő évtizedben. Ez konkrét számokra lefordítva azt jelenti, hogy az adminisztratív munkaerő jelenlegi méretét figyelembe véve 10–12 millió irodai kezdő állás tűnhet el az USA-ban.
Kép forrása: Boterview
A nagyvállalatok munkaerőpolitikája előre jelzi a változást. A technológiai iparágat sújtó elbocsátási hullám továbbra sem mutat lassulást. A legutóbbi nagyvállalat, amely leépítéseket jelentett be az IBM: a cég mintegy 3900 munkahelyet szüntet meg, főként az informatikai szolgáltatási részlegén. Nem csak az IBM, hanem olyan vállalatok, mint a Deloitte vagy az Accenture szintén szüneteltetik vagy drasztikusan visszafogják a munkaerő-felvételt. Az IBM vezérigazgatója kijelentette, hogy a vállalat leállítja a felvételt olyan pozíciókban, amelyeket AI-vel helyettesíteni lehet, különösen a HR és az adminisztratív területeken. Ezek a munkakörök önmagukban is 26 000 alkalmazottat érintenek a cégnél. Az Accenture a 2024-es pénzügyi jelentésében szintén 19 ezer munkahely megszüntetését jelentette be, főleg a nem számlázható és belépő szintű munkavállalók körében – miközben egyre többet fektet a generatív AI képzésébe.
A hatások nem csak a tech szektorban érezhetők. Olyan ágazatokban, mint a pénzügy vagy a marketing, az elemzőket fokozatosan váltják fel az AI-al, ami gyorsabb, olcsóbb és pontosabb megoldásokat kínál. A folyamat a gyakornoki programokat is erősen érinti – ezeket a lehetőségeket eddig hagyományosan a munkaerőpiacra való belépés kapujaként tartották számon. A National Association of Colleges and Employers adatai szerint a Fortune 500 vállalatok gyakornoki ajánlatainak száma 2022 és 2024 között 22%-kal csökkent. A trend közvetlen összefüggésben áll az AI egyre szélesebb körű alkalmazásával.

Kép forrása: RationalFX
A cégek rájöttek, hogy azok a fiatal munkavállalók, akik korábban nélkülözhetetlenek voltak olyan feladatoknál, mint a gépelés, adatkezelés vagy tartalommoderálás, ma már nem számítanak nélkülözhetetlennek, mivel ezeket a feladatokat mesterséges intelligencia sokkal gyorsabban és olcsóbban képes elvégezni, aminek következtében egyre kevesebb frissdiplomás szerez olyan szakmai tapasztalatot, amely szükséges lenne a középszintű pozíciókba való előlépéshez.
A munkahelyek megszűnése mellett a mesterséges intelligencia a bérek stagnálásához is hozzájárul. A San Franciscó-i FED adatai szerint 2024-ben a belépő szintű szakmai állások reálbér-növekedése 1,8%-kal csökkent, miközben a teljes gazdaságban átlagosan 2,4%-os növekedés volt tapasztalható, hiszen egyre többen versenyeznek egyre kevesebb pozícióért. A közgazdászok arra is figyelmeztetnek, hogy növekvő polarizáció fenyegeti a munkaerőpiacot. Miközben az előrehaladott technológiai és vezetői pozíciók iránt továbbra is erős a kereslet, valamint a fizikai vagy emberi interakciót igénylő alacsony bérű szolgáltatói munkák is megmaradnak, a középső szint – amelyet hagyományosan a fiatal diplomások töltöttek be eltűnik.
A mesterséges intelligencia nemcsak növeli az emberi termelékenységet, hanem közvetlenül helyettesíti is azt. Míg a korábbi automatizációs hullámok – például a Microsoft Office megjelenése – inkább az emberi munkát támogatták, addig a generatív AI képes az elejétől végéig elvégezni a feladatokat emberi beavatkozás nélkül. Egy tanulmány szerint az AI bevezetése 19%-kal csökkentette az ismétlődő feladatok ellátását igénylő álláshirdetések számát, miközben az AI-mérnökök és termékmenedzserek iránti kereslet 11%-kal nőtt. Tehát minden újonnan létrejövő AI-pozícióra két-három junior állás tűnik el, vagy eleve meg sem hirdetik.
Az alapszintű állások eltűnése komoly makrogazdasági kockázatokat hordoz. Ezek a pozíciók kulcsfontosságúak a készségek megszerzésében, a társadalmi mobilitásban, valamint az emberi tőke folyamatos megújulásában a közép- és felsővezetői szinteken. Nélkülük a tehetségek eltűnnek, ami egy évtizeden belül szakképzett munkaerőhiányhoz vezethet ágazatokban.
Továbbá, a diplomás fiatalok körében növekvő munkanélküliség a fogyasztás csökkenéséhez, a diákhitel-tartozások növekvő nemteljesítéséhez, valamint az állami támogatások iránti megnövekedett igényhez vezethet. Amerikában a 22 és 27 év közötti, legalább egyetemi diplomával rendelkező fiatalok munkanélküliségi rátája folyamatosan magasabb, mint az országos átlag. Ez hatalmas nyomást gyakorol a gazdaságra.
A mesterséges intelligencia megjelenése, mint az alapszintű adminisztratív munkák helyettesítője, a modern munkaerőpiac egyik alapvető változása. Bár az AI hatékonyságot és költségmegtakarítást kínál a vállalatok számára, fenyegeti a mobilitás alapjait milliók számára, akik ezen belépő szintű pozíciókra támaszkodtak a karrierjük elindításához.

