Az instagrammot és tiktokot pörgetve többekkel szembe jöhettek már azok a posztok, amikben frissen végzett, gyakran több diplomás fiatalok osztják meg másokkal történetüket arról, hogy sehol sem akarják alkalmazni őket. Vannak, akik több száz helyre adják le a jelentkezésüket és abból csak pár darab hívja be őket egyáltalán interjúzni. És miközben ők próbálják egymást nyugtatni, hogy mindenkivel ez a helyzet és nincsenek vele egyedül, elgondolkodtató, hogy vajon tényleg ennyire reménytelen most a Z generáció helyzete és ha igen, miért?
A világgazdaság ma különösen nehéz időszakon megy keresztül. Európában az infláció ugyan valamelyest csökkent az elmúlt hónapokban, de továbbra is az Európai Központi Bank célja felett van, miközben a gazdasági növekedés stagnál. Az Egyesült Államokban sem sokkal jobb a helyzet: a cégek óvatosak, a munkaerő-felvétel lelassult, és az infláció ott is nyomást gyakorol a vállalatokra és a fiatal munkavállalókra.
Bár a munkanélküliség összességében csökkent az elmúlt években, a fiatalok körében továbbra is kiugróan magas. Az Eurostat 2024-es adatai szerint az Európai Unióban a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 12,5–14%, míg az összes korosztályra vetítve mindössze 6,1%. Ez azt jelenti, hogy a fiataloknak közel kétszer akkora esélyük van munkanélkülinek lenni, mint az idősebb generációknak. A helyzet különösen súlyos Dél-Európában: Spanyolországban és Görögországban a fiatalok negyede munka nélkül van.
A gazdasági stagnálás és a fiatalok válsága
A fiatalok elhelyezkedési nehézségei szorosan összefüggnek a gazdaság általános teljesítményével. Amikor a gazdasági aktivitás magas, a cégek több embert alkalmaznak, de amikor a növekedés lelassul – mint jelenleg –, a vállalatok csökkentik a munkaerő-állományukat, és elsőként a pályakezdők esnek áldozatul.
A Gen Z – azaz az 1990-es évek vége és a 2010-es évek eleje között született nemzedék – a szakmai kihalás szélére sodródott. 2025 júniusában a friss diplomások munkanélküliségi rátája 8,6% volt, ami jóval meghaladja az általános szintet. Ez a legrosszabb adat évtizedek óta, és sok fiatalban azt az érzést kelti, hogy egyszerűen nem férnek be a rendszerbe.
A mai fiatalok sokkal komplexebb munkaerőpiacon próbálnak boldogulni, mint szüleik egy generációval korábban. A 15–24 évesek munkanélküliségi aránya több országban elérte a ’90-es évek közepi szintet, amikor a gazdasági bizonytalanság és a szerkezetváltás egyszerre sújtotta a munkaerőpiacot.
A paradoxon: kezdő állás tapasztalattal
A pályakezdők egyik legnagyobb kihívása az úgynevezett „entry-level paradoxon”. Ezek az állások elvileg friss diplomásoknak szólnának, de a valóságban sokszor több éves tapasztalatot követelnek. A LinkedIn 2025-ös adatai szerint az Egyesült Államokban a „belépő szintű” pozíciók 40%-a legalább két év, 22%-a pedig három év tapasztalatot kér.
Ez egy ördögi kört hoz létre: a fiatalok nem kapnak munkát, mert nincs tapasztalatuk – és nem tudnak tapasztalatot szerezni, mert nem kapnak munkát.
Az OECD szerint Európában a fiatalok 50–60%-a csak részmunkaidős vagy ideiglenes szerződéssel tud elhelyezkedni első állásában, ami hosszú távon nehezíti a karrierépítést és a pénzügyi stabilitást.
forrás: https://www.linkedin.com/pulse/generation-z-labor-market-expectations-challenges-lidia-igielska-h645f
A mesterséges intelligencia újabb akadály
A mesterséges intelligencia térnyerése tovább súlyosbította a helyzetet. A technológiai szektorban a vállalatok egyre több belépő szintű munkát automatizálnak, így a korábban gyakornokok vagy junior alkalmazottak által végzett feladatokat ma már gépek vagy algoritmusok végzik. Ez különösen az IT, adminisztráció és ügyfélszolgálat területén jelent gondot, ahol a fiatalok korábban tapasztalatot szerezhettek.
Bérszakadék és megélhetési válság
Még ha sikerül is munkát találni, az induló fizetések messze elmaradnak a megélhetési költségektől. A lakhatás, közlekedés és élelmiszerárak drasztikus emelkedése miatt a fiatalok nagy része nem tud önálló életet kezdeni. Egy friss felmérés szerint a Z generáció 68%-a úgy gondolja, nem éri el a pénzügyi függetlenséget 28–30 éves kora előtt – leginkább a gazdasági nyomás és a stagnáló bérek miatt.
A vállalatok óvatossá váltak
A cégek sem könnyítik meg a helyzetet. A Gartner 2025-ös felmérése szerint a vállalatok 70%-a jelenleg befagyasztotta vagy lelassította a toborzást, inkább a meglévő munkaerő megtartására összpontosít. Az Egyesült Államokban ennek egyik oka az importvámok és gazdaságpolitikai bizonytalanságok, Európában pedig az infláció és az energiaköltségek növekedése.
forrás:https://medium.com/@usama.6832/artificial-intelligence-ai-impact-on-job-sector-and-society-e6fe1245e83e
Regionális és oktatási különbségek
Kelet-Európában a fiatalok munkanélküliségi rátája gyakran 15–20%, míg Nyugat-Európában 10–12% körül alakul. A verseny azonban itt is rendkívül éles, és sok diplomás kénytelen alulfizetett vagy ideiglenes állást vállalni, mert a helyi piac nem kínál elég magas képzettséget igénylő pozíciót.
A probléma gyökere részben az oktatási rendszerek és a munkaerőpiac közötti szakadékban rejlik. Sok fiatal olyan területen szerez végzettséget, amely nem illeszkedik a gazdaság valós igényeihez.
Merre tovább? – A túlélés új stratégiái
A fiatal generáció nem adta fel, de alkalmazkodni kényszerül. Egyre többen fordulnak a szabadúszás, a távmunka, vagy akár a digitális nomád életmód felé, miközben mások saját vállalkozást indítanak. Ezek a megoldások azonban nem mindenki számára elérhetők, és nem pótolják a stabil, hosszú távú foglalkoztatást.
A jelenlegi trendek alapján világos: amíg a gazdaság stagnál, a vállalatok óvatosak, az AI tovább terjed, és az oktatás nem idomul a munkaerőpiac igényeihez, addig a fiatalok integrációja a munka világába az egyik legnagyobb kihívás marad a következő évtizedben.
(Borítókép forrása: https://biztimes.com/dealing-with-labor-market-churn/)
