Európa-szerte új korszak kezdődik a haderőfejlesztésben. Szinte minden állam létszámot növel, rendszereket alakít át, vagy épp teljesen új szolgálati modelleket vezet be. A kontinens hosszú ideig élt abban a hitben, hogy a béke tartós és természetes állapot, ám az orosz–ukrán háború néhány hónap alatt felszámolta ezt az illúziót. Magyarország már korábban felismerte a változást, és elindította saját modernizációját, többek között a fegyverbeszerzésekkel és az önkéntes tartalékos rendszer megerősítésével. Más államok csak a közvetlen szomszédban zajló háború hatására jöttek rá, hogy az orosz fenyegetésre nem lehet többé legyinteni: aki nem készül fel időben, az kiszolgáltatottá válik.
Cikksorozatunk első részében azt vizsgáljuk, hogyan reagál Franciaország a megváltozott európai biztonsági helyzetre, és milyen átalakítással próbálják a haderejüket hosszú távon ütőképesebbé tenni.
Franciaország 1997-ben számolta fel a kötelező sorkatonaságot, és azóta egy professzionális, mintegy 200 ezres aktív állománnyal és 47 ezer fős tartalékos rendszerrel működik. Ez a modell sokáig elegendőnek tűnt, ám a mostani fenyegetettségi környezetben már kevésnek bizonyul. A párizsi vezetés ezért egy új, önkéntes katonai szolgálati programot indít, amely bár nem kötelező, mégis érdemben növelné a gyorsan mozgósítható állományt. Emmanuel Macron 2025. november 27-én, a 27. hegyi lövészdandárnál jelentette be a részleteket.
Kép forrása: France24
A döntést ritka politikai egyetértés övezi: a jobboldaltól a baloldalig szinte minden párt támogatja az elképzelést. Macron szerint Európa ma hibrid konfrontáció fenyegetésének kitéve Oroszország által. A francia hírszerzés és több európai elemzés is arra figyelmeztet, hogy 2028–2030 között akár NATO-tagállam, különösen a balti térség, közvetlen célponttá válhat. Ez alapjaiban formálja át a hadsereg felkészítésének logikáját: szükség lesz egy jóval nagyobb, mozgósítható tömegbázisra.
Erre erősített rá Fabien Mandon vezérkari főnök is, aki nemrég úgy fogalmazott, hogy Franciaországnak „készen kell állnia arra, hogy elveszítse gyermekeit”, ha a haza védeleme úgy kívánja. A kijelentés természetesen nagy felháborodást váltott ki, de pontosan tükrözi a katonai vezetés gondolkodását: a következő években reális forgatókönyv lehet, hogy Európa ismét olyan konfliktushelyzetbe kerül, ahol a kiképzett tartalékosok száma döntő tényezővé válik.
Az új önkéntes nemzeti szolgálat tíz hónapos lenne, és a résztvevők havi 900–1000 eurós juttatást kapnának. A kormány az első évben 2000–3000 főre számít, de hosszabb távon évi 50 ezer önkéntest szeretnének bevonni. A cél, hogy 2035-re a jelenlegi 47 ezer fős tartalékos állományt 105 ezerre növeljék, ez azt jelentené, hogy minden két aktív katona mellé egy kiképzett tartalékos jutna. A hangsúly ezúttal nem a szimbolikán, hanem a katonailag értelmezhető tömegen van, olyan fiatalokon, akik egy krízishelyzetben azonnal bevethetők.
Kép forrása: France24
A bejelentés napjaiban Macron külön hangsúlyozta, hogy a program nem arról szól, hogy francia fiatalokat küldenének Ukrajnába. A tábornoki nyilatkozatok miatt sokakban kialakult félelmet próbálta eloszlatni: szerinte a katonai felkészülés nem jelenti azt, hogy Franciaország háborúba készül, sokkal inkább azt, hogy felismerte a valóságot és a béke nem automatikus, a védelemhez szükség van képzett emberekre.
A politikai támogatás is megvan a kezdeményezések mögött, mégha néhol más is az irány. A Republikánusok és a Nemzeti Tömörülés több politikusa úgy látja, a sorkatonaság eltörlése hiba volt, és az önkéntes szolgálat jó irányba tett lépés. A szocialista oldalon Hélène Conway-Mouret szerint a mai fenyegetések indokolttá teszik a társadalom szélesebb bevonását, míg Raphaël Glucksmann úgy véli, Franciaországnak végső soron univerzális, akár nem katonai jellegű nemzeti szolgálatra lenne szüksége. A társadalom reakciója ezzel szemben jóval óvatosabb: egy márciusi felmérés szerint a franciák 64 százaléka tart attól, hogy a háború elérheti Franciaországot, mégis sokak számára távoli a katonai elköteleződés gondolata.
A nagy kérdés most az, hogy az új rendszer képes lesz-e megszólítani a mai fiatalokat. Macron szerint a tíz hónapos szolgálat fegyelmet, hazaszeretetet, közösségi élményt és állampolgári tudást adna, miközben erősítené az ország iránti elköteleződésüket. Nemcsak Franciaország döntött a reformok mellett, Európa több országa is készül egy olyan hadsereget létrehozni, mely ha kell, felveszi a versenyt bármely agresszorral és akár a NATO vagy a jövőben EU berkein belül, de a hadsereg a közös védelmet is szolgálja és erősíti.
