José Antonio Kast több, mint 58 százalékos eredménnyel, harmadik próbálkozásra győzte le a kormányzó baloldali koalíció jelöltjét, Jeanette Jarát, így Chile jobboldali fordulatot vett. Chilében először volt kötelező a választáson való részvétel, ezért kijelenthető, hogy a választás különösen erős legitimációt adott az új elnöknek.
Kast kampánya három kulcstéma köré épült. Közbiztonság, migráció és az állam szerepének visszaszorítása. Ezek szokásos jobboldali kampánymondatok, amelyek Argentínához hasonlóan Chilében is sikert arattak. A gyorsan növekvő migráció, elsősorban Venezuelából, valamint a szervezett bűnözés erősödése olyan társadalmi félelmeket erősített fel, amelyekre a korábbi kormányok nem tudtak megnyugtató választ adni. Kast ezt a bizonytalanságérzetet következetesen egyetlen narratívába rendezte, amely szerint Chile a káosz felé sodródik, és csak radikális eszközökkel lehet visszaállítani a rendet.
A Make Chile Great Again szlogent felvéve Kast nyíltan vállalta Donald Trump iránti szimpátiáját, és politikai programja több ponton is Trump politikájához hasonlított. A perui és bolíviai határra kerítést ígért, maximális biztonságú börtönök építését, valamint tömeges kitoloncolásokat az illegális bevándorlók számára. Kampánygyűlésein rendszeresen visszaszámolt 2026. március 11-ig, a beiktatás napjáig, figyelmeztetve az okmányok nélküli migránsokat, hogy addig hagyják el az országot, ha valaha vissza akarnak térni.
Kép forrása: BBC
A győzelem sokakat meglepett, leginkább Európában, elsősorban Kast a múltbéli véres katonai diktatúrához való nyíltan pozitív megnyilvánulásai miatt. Augusto Pinochet 1973 és 1990 között vezette az országot, katonai diktátorként, a rezsim alatt becslések szerint mintegy negyvenezer embert kínoztak meg, és több mint háromezer ember vesztette életét politikai okokból. A diktatúra 1988-ban népszavazáson bukott meg, amikor Pinochet a hatalma meghosszabbítására kért felhatalmazást, de a választók többsége nemet mondott.
Kast ráadásul egy alkalommal azt is kijelentette, hogy ha Pinochet élne, rá szavazott volna. A szimpátiához a családi háttér is hozzájárul. Kast idősebb testvére, Miguel, miniszterként és jegybankelnökként szolgált a diktatúra idején, apja pedig a náci párt tagja volt Németországban. Ezek a tények a kampány során ismét előkerültek, de nem akadályozták meg a választási győzelmet. Sok elemző szerint épp ellenkezőleg, Kast képes volt újraaktiválni azt a társadalmi réteget, amelyben Pinochet megítélése soha nem volt egyértelműen negatív. Egy friss felmérés szerint a chileiek mintegy harmada ma is úgy véli, hogy a diktátor az ország egyik legjobb vezetője volt.
Pinochet diktátor. Kép forrása: AFP
A sikerhez hozzájárult Kast gazdaságpolitikai ígérete is. Szabadpiaci megközelítést, az állam zsugorítását és deregulációt hirdetett, ami kifejezetten kedvező fogadtatásra talált a befektetők körében. Egy Argentínához hasonló gazdasági reform bevezetését ígérte, hasonlóan szomszédjához, amerikai támogatásért cserébe.
Érdemes megvizsgálni Kast győzelmének tágabb következményeit is. Washington külpolitikájában egyértelműen saját érdekszférájának tekinti az amerikai kontinenst, így az elmúlt években egyre nagyobb kihívásként érzékeli Kína térnyerését Latin-Amerikában. Ezért a jobboldali kormányok, főleg a nyíltan Donald Trump mellé álló jelöltek kiemelten fontos partnerek a térségben. Chile ráadásul jelentős szereplő a réz és a lítium globális piacán, ezek pedig stratégiai nyersanyagok az energiatárolás, az elektromos mobilitás és a védelmi ipar szempontjából is. Látható tehát, hogy a chileiek megadták a többséget a jobboldali fordulatnak, és Kast teljes legitimitással kezdheti meg a munkáját 2026-ban.
