A december 29-ei Zelenszkij-Trump találkozó után Putyin felhívta az amerikai elnököt azzal az állítással, hogy Ukrajna nagyszabású dróntámadást hajtott végre Vlagyimir Putyin egyik rezidenciája ellen az oroszországi Novgorod régióban, a Valdaj-tó közelében. A Kreml állítása szerint több tucat, sőt egyes kormányzati nyilatkozatok szerint 91 drónt semmisítettek meg az orosz légvédelmi rendszerek, miközben sem személyi sérülésről, sem anyagi kárról nem érkezett hivatalos jelentés. Kijev kategorikusan tagadja az egészet, és „teljes fabrikációnak” nevezi a történetet. Nézzük meg a részleteket!
Putyin Valdaj-tó melletti rezidenciája az orosz elnök egyik legjobban őrzött tartózkodási helye. Az objektum köré már 2024-ben is Pantsir–S1 légvédelmi rendszereket telepítettek, műholdfelvételek tanúsága szerint. Látható tehát, hogy az elnöki rezidencia kiemelt stratégiai fontossággal bír és alkalmas a közvélemény befolyásolására is, hiszen a narratíva, hogy az „elnök házát” érte a csapás érzelmeket kelt az emberekben.
Putyin rezidenciája Valdaj-tó mellett. Kép forrása: BBC
A Kreml verziójával kapcsolatban azonban több szokatlan, furcsa elem is felmerült. Nem jelentek meg helyi beszámolók, nem került elő közösségi médiában terjedő videófelvétel, ami az ukrán dróntámadások esetében korábban szinte kivétel nélkül megfigyelhető volt, és a környékbeli települések hivatalos csatornái sem számoltak be semmilyen incidensről, sőt a helyi lakosok a kérdésre, miszerint észleltek bármiféle furcsaságot nemleges választ adtak. Emellett ellentmondás figyelhető meg az orosz nyilatkozatok között is: míg Lavrov 91 drónról beszélt, az orosz védelmi minisztérium jóval kevesebb elfogott eszközt említett ugyanabban az időszakban.
Légvédelmi rendszer a rezidencia körül. Kép forrása: Maxar
Ráadásul az állítólagos támadás közvetlenül azután történt, hogy Volodimir Zelenszkij és Donald Trump amerikai elnök béketárgyalásokról egyeztettek. Moszkva azonnal jelezte, hogy a támadás következményeképp azonnal felülvizsgálja tárgyalási pozícióját. A történet időzítése túlzottan is kedvező ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk a politikai szándék lehetőségét. Továbbá többször kérésre sem hajlandó bizonyítékkal alátámasztani az orosz fél a támadást. Emiatt felmerül a false flag művelet lehetősége is.
A false flag, magyarul hamis zászlós művelet olyan akció, amelyet egy állam vagy szervezet hajt végre, de azt egy ellenfélnek tulajdonítja. A cél rendszerint politikai legitimáció megszerzése: háborús lépések igazolása, a közvélemény befolyásolása vagy nemzetközi partnerek megnyerése. A kifejezés eredete a tengeri hadviseléshez nyúlik vissza, amikor hajók idegen zászló alatt támadtak, hogy félrevezessék az ellenséget.
A jelenlegi háborúban többször felmerült már a vád, hogy Moszkva megrendezett vagy felnagyított incidensekkel próbálja legitimálni katonai lépéseit különösen akkor, amikor diplomáciai vagy katonai nyomás nehezedik rá.
Felmerülhet az a kérdés is, hogy Ukrajnának miért állhatott érdekébe a Putyin-rezidencia elleni támadás, amely politikailag rendkívül kockázatos lenne, különösen az amerikai-ukrán tárgyalásokat követően, ahol nem a legjobb pozícióval rendelkezik. Moszkva viszont azonnal kommunikációs és diplomáciai előnyökre tett szert a történettel: az agresszor szerepét Ukrajnára tolhatja, miközben indokolhatja a háború folytatását és esetleges eszkalációját.
Az amerikai elnök felháborodott a telefonhívás után, és fehér házi források szerint nagyon dühös az ukránokra. Putyin továbbá a tűzszünet lehetőségét is elutasítja, és talán ez a narratíva ezt az álláspontot is legitimálhatja. Egy biztos, Moszkvának ez a narratíva kézenfekvő, mivel úgy tudta szabotálni az ukrán-amerikai tárgyalásokat, hogy az elnök szimpátiáját is maga mellett tudhatta.
Zelenszkij elnök nyilatkozata szerint a december végi tárgyalások a megegyezendő pontok 90%-át kipipálták, azonban két kulcsfontosságú kérdés még a tárgyalóasztalon: a Zaporizzsjai atomerőmű felügyelete és a területi viták Kelet-Ukrajnában. A donbaszi kérdésében a régió felügyeletét az ukrán fél népszavazással rendezné, de Zelenszkij szerint 60 napos tűzszünetre van a szavazás megrendezéséhez. Az orosz fél egyértelműen elutasítja a tűzszünetet, mvel ez időt adna az ukrán hadsereg újracsoportosítására. Mint látható ebbe a helyzetbe mekkora előnyt szerezne Putyin ezzel a narratívával, és leszedheti az azstalról a tűzszünet kérdését. Azonban ki kell jelenteni, hogy erre sincs bizonyíték, a szakértők csupán a korábbi orosz viselkedésminták alapján állítják ezt.
