Grönland évtizedeken keresztül legfeljebb az egyre inkább veszélyeztetett jegesmedvék és a gyorsan olvadó sarkvidéki jég kontextusában került a figyelem középpontjába, de napjainkban inkább geopolitikai szempontból, a nagyhatalmak érdekszférájának metszéspontjában való elhelyezkedése miatt foglalkoznak vele. Ebben a cikkben a hatalmas sziget történetét, geopolitikai jellemzőit, valamint a 21. században betöltött szerepét mutatjuk be.
Periféria vagy stratégiai elhelyezkedés?
Az Atlanti-óceán északi régiójában elterülő Grönland első lakói, az inuitok évezredekkel ezelőtt érkeztek meg a szigetre. Életmódjuk és társadalmi berendezkedésük első sorban a terület zord klímájához alkalmazkodott, gazdasági tevékenységük is az élelmiszerellátás és a lakóhelyük biztonságának biztosítása köré szerveződött.
Az európai felfedezők a 10. században érték el a szigetet, őket ma már vikingekként ismerjük. A vikingek Skandináviából, első sorban a mai Dániából indulva létesítettek kapcsolatot Grönlanddal és számos partmenti telepet hoztak létre, ahonnan azonban rövid időn belül szinte nyomtalanul eltűntek. Az eltűnés okai között leginkább a kedvezőtlen környezeti viszonyokat és a világtól való elszigeteltséget tartják számon.
A vikingek ugyan nem népesítették be a szigetet és a középkor végére szinte kizárólag az inuit őslakosok lakták Grönlandot, a területet a Dán Királyság részeként tartották számon az európai hatalmak és Dánia is gyarmati területeként tekintett rá. A 20. században – a világ más gyarmataihoz hasonlóan – Grönland is igényét fejezte ki az autonómiára, melyek részben meg is valósult. Az önkormányzatiság teljes megszervezése mellett a grönlandiak a külügyek, pénzügyek és a védelem területeit leszámítva teljes önállóságot kaptak Dániától.
Nuuk – Grönland fővárosa
Stratégiai jelentőség
Grönland Észak-Amerika és Európa határán fekszik, ezzel együtt az északi sarkvidék kapuja. Az Atlanti-óceán északi területeire jellemző meleg tengeráramlatoknak köszönhetően vizei, különösen a keleti partvonal mentén egész évben hajózhatóak. A sziget stratégiai szerepe először a hidegháború idején vált egyértelművé, amikor az Egyesült Államok radar-és rakétavédelmi rendszereket telepített és nagy számú katonát állomásoztatott dán engedéllyel a NATO tagok védelmének biztosítása érdekében.
A hidegháború óta közvetlen katonai szerepe ugyan csökkent, de a világ nagyhatalmai, így az USA, Kína és Oroszország indirekt módon azóta is érdeklődését fejezte ki a sarkvidéki szigettel kapcsolatban. Dánia ugyan jelképes módon fennhatóságot gyakorol Grönland felett, komoly gazdasági, társadalmi vagy éppen katonai történések nem mentek végbe a területen a 20. században lezajlott események óta. Ennek következtében csak idő kérdése volt, hogy a világ vezető hatalmai mikor lépnek fel erőteljesebben saját érdekeiket érvényesítve, a dán fennhatóságot megkérdőjelezve.
A Thule amerikai légibázis Grönlandon 1955-ben
Grönland a 21. Században
Az utóbbi hónapokban Donald Trump amerikai elnök nyíltan beszélt arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen ellenőrzés alá kell, hogy vegye a szigetet, különben az más nagyhatalmak fennhatósága alá fog kerülni. Az elnök Grönland stratégiai jelentőségét hangsúlyozta és azt is kiemelte, hogy Dánia képtelen lenne megvédeni a szigetet egy ellenséges támadás esetén.
Grönland jelentősége több szempontból valóban megkérdőjelezhetetlen. Egyrészt, a sziget természeti erőforrásokban bővelkedik. Ritkaföldfémek, ásványkincsek, olaj-és gázlelőhelyek találhatóak a térségben, emellett pedig a bányászati szektor is komoly potenciállal rendelkezik. Egy másik fontos szempont a klímaváltozás és annak hatásai, melyek a bolygó melegedésének köszönhetően a grönlandi jégtakaró olvadását, valamint az idáig nem, vagy részlegesen hajózható tengeri útvonalak megnyílását okozhatják. A megváltozott éghajlati viszonyok nagy valószínűséggel még inkább geopolitikai konfliktusok terepévé tehetik a szigetet.
Donald Trump és a NATO főtitkára Grönland sorsáról egyeztetnek 2026. januárjában
Továbbá, az önrendelkezési és függetlenségi törekvések, mint például az autonóm kormányzás kiterjesztésére és a teljes függetlenség elérésére irányuló szándék erősödése is elképzelhető, ami Dániában komoly belpolitikai konfliktusokat okozhat. A napjainkban jellemző nemzetközi diskurzus szemmel láthatóan figyelmen kívül hagyja a második világháború után lefektetett új világrend jogi alapjait és az erőpolitikát, valamint a szövetségi rendszerek érdekek mentén való átszervezését vetíti előre. Grönland és ezáltal Dánia az Egyesült Államokhoz fűződő viszonya ugyanis túlmutat egy európai-amerikai konfliktuson, hiszen a fennálló világrend egyik pillérét képező észak-atlanti szövetséget gyengíti belülről. Az ilyen és ehhez hasonló geopolitikai konfliktusok – melyek természetesen gazdasági vonzattal is bírnak (gondoljunk például Trump elnök vámfenyegetéseire) – kétség kívül más nagyhatalmi szereplőket, például Oroszországot vagy Kínát hozhatják kedvező helyzetbe.
Kapcsolódó cikkünk: Tényleg ennyire értékes lenne Grönland?
