A 2024. decemberi koreai hadiállapotot elrendelő egykori elnök lehet az első ember évtizedek óta Dél-Koreában, akit halálra ítélnek. A volt elnökkel szemben számos vádpontot megfogalmaztak, melyek a bő egy évvel ezelőtti eseményekhez kapcsolódnak. Ebben a cikkben a hadiállapot kihirdetésének okait és máig érezhető következményeit mutatom be.
Mi vezetett a hadiállapot kihirdetéséhez?
Dél-Koreában 2024 végére jelentősen elmérgesedett a politikai helyzet, mivel az ellenzéki politikai erők sorozatosan blokkolták a kormány javaslatait, köztük a következő évre vonatkozó költségvetést is, ezzel komoly feszültséget teremtve az elnök és a törvényhozás ellenzéki szereplői között. A végrehajtó hatalom (élén az elnökkel) a kialakult frusztrációja a tettlegességig fajult, amikor Yoon Suk Yeol elnök bejelentette, hogy szerinte a parlament államellenes erőket és Észak-Korea szimpatizánsait támogatja, ami érvelése szerint az ország demokratikus rendjét fenyegeti. Ezen helyzet kezelésére pedig az elnök hadiállapotot rendelt el.
Yoon Suk Yeol elnök elrendeli a hadiállapotot
Az esemény súlyosságának megértéséhez érdemes tanulmányozni az ország történelmi és jogi kereteit. Hadiállapotot Dél-Korea alkotmánya szerint csak súlyos rendkívüli helyzetben hirdethetnek ki, melyre utoljára 1979-ben került sor a demokratizálódás előtti korszakban. 2024-ben a súlyos és rendkívüli helyzet helyett inkább elnöki motivációk álltak a háttérben, ugyanis a lépést sok elemző szerint nem valódi nemzetbiztonsági válság, hanem politikai konfliktus és a végrehajtó hatalom blokkoló magatartása váltotta ki, melyet az elnök jogkörének szélesítésével kívánt kezelni.
Az események
2024. december 3-án este Yoon Suk Yeol elnök egy előre be nem jelentett, televíziós beszédben hirdette meg a hadiállapotot, azzal az indokkal, hogy a rendelet védelmet nyújt majd a rendszerben állítólagosan működő államellenes csoportokkal szemben. A törvényeknek megfelelően a bejelentést katonai és rendőri intézkedések követték, a hadsereg és a rendőrök megkísérelték lezárni a parlament épületét és akadályozni a törvényhozás működését, melynek jogköre a hadiállapotra hivatkozva jelentősen szűkült.
A karhatalmi szervek beavatkozása ellenére a parlament rendkívüli ülésen megszavazta a hadiállapot megszüntetését, ezzel érvénytelenítve azt. A parlamenti döntés hatására az elnök végül visszavonta a rendeletet néhány órán belül, ezzel azonban az események nem értek véget. Tüntetések és széleskörű társadalmi tiltakozás következett, mivel a lakosság és számos kormánypárti és ellenzéki politikus a lépést a demokratikus normák elleni támadásnak tekintette. Azok a kormánytagok(például a védelmi miniszer), akik bizonyíthatóan szerepet játszottak az elnöki bejelentésben súlyos következményekkel kellett, hogy számoljanak.
A parlamentbe bejutni kívánókat a rendőrség és a hadsereg közös erővel próbálja megállítani
A következmények
A hadiállapot következményei között közéleti szempontból a politikai válság és a hatalomváltás a legfontosabb. Mivel a hadiállapot kihirdetése politikai sokkot okozott, az elnök elleni alkotmányos eljárás hamarosan elkezdődött, ami miatt a politikust 2025. elején eltávolították hivatalából. A hadiállapot kihirdetéséért felelős állami vezetőket jogi procedúra alá vetették, a volt miniszterelnököt 2026. elején 23 év börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy kulcsszerepet játszott a hadiállapotot elősegítő cselekményekben. Yoon elnök ellen pedig több bírósági ügy folyik, beleértve a lázadás és hivatali visszaélés vádját, esetében az életfogytiglan tartó börtönbüntetés a legvalószínűbb, de felmerült a halálbüntetés lehetősége is, mely Dél-Koreában ugyan megengedett, de évtizedek óta nem használt büntetésforma.
A volt koreai miniszterelnök közvetlenül a bírósági íélethirdetés után
Fontos következmény továbbá, hogy a demokratikus intézményekbe vetett bizalom a demokratizálódás kezdete óta nem látott mértékben csökkent. Az eset megrengette a közbizalmat a jogállamiságban és azokban a demokratikus intézményekben, melyeket korábban az emberek megingathatatlanul függetlennek tekintettek. A dél-koreai politikai polarizáció emellett rendkívül elmélyült, hiszen továbbra is jelentős azok aránya, akik Yoon elnököt és körét tartják az ország legitim vezetőinek.
A történtek nemzetközi aggodalmat is kiváltottak, hiszen egy Koreához hasonló demokratikus országban ritka esetről van szó, ami precedensként szolgálhat más államok számára a kivételes intézkedések visszaélésszerű alkalmazása terén. A hadiállapot rávilágított, hogy még stabil demokráciákban is lehetnek olyan politikai válságok, amelyek extrém intézkedéseket szülnek, így ezek kezelése felértékeli a fékek és ellensúlyok rendszerét.
