Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok fokozatos haderő-átcsoportosításba kezdett a Közel-Keleten, olyan pozíciókba mozgatva fegyvereit, ahonnan rövid időn belül csapást tud mérni Iránra. Donald J. Trump elnök többször is élesen bírálta Teheránt a tüntetések leverése és a véres megtorlások miatt. A CNN és az Axios szerint az Egyesült Államok már a hétvégén megindíthatja a támadást Irán ellen.
Már 2025 júniusában sor került Irán elleni amerikai légicsapásokra az Izraellel közös 12 napos háború során, amely iráni nukleáris létesítményeket célzott. Azóta a helyzet újra felforrósodott, az iráni tüntetések leverése és a nukleáris objektumok újraépítése miatt.
Az elnök különleges megbízottja, Steve Witkoff, valamint Trump veje, Jared Kushner, akik az orosz-ukrán békefolyamatban is szerepet vállalnak, Genfbe utaztak, ahol közvetett tárgyalásokat folytattak az iráni féllel. A megbeszéléseket követően a Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt úgy nyilatkozott, hogy történt előrelépés, ugyanakkor több kormányzati és külső elemző is szkeptikus. Trump feltételei, az urándúsítás teljes feladása, a nukleáris program leállítása és Irán regionális befolyásának visszaszorítása Teherán számára gyakorlatilag stratégiai alárendelődést jelentenének, amit az iráni vezetés eddig határozottan elutasított.
A USS Gerald R. Ford repülőgéphordozó. Kép forrása: CNN
A katonai előkészületek mértéke arra utal, hogy Washington nem diplomáciai nyomásgyakorlásra készül. Az amerikai haderő-összevonás részeként több tucat légi utántöltő repülőgépet vezényeltek a térségbe. Emellett több mint ötven vadászgép, köztük F–35-ösök, F–22-esek és F–16-osok indultak el az Egyesült Államokból Európán keresztül a Közel-Kelet irányába. A repülési adatok és amerikai tisztviselők beszámolói szerint az átcsoportosítás az elmúlt napokban felgyorsult. Ezek a gépek nemcsak csapásmérő, hanem légtér-fölény biztosítási feladatokra is alkalmasak, ami egy komplex, többnapos műveletben kulcsfontosságú.
A térségben már két repülőgép-hordozó kötelék áll készenlétben. A USS Gerald R. Ford, amely nemrég a Nicolás Maduro venezuelai elnök elrablásakor teljesített szolgálatot, Gibraltár közelében haladt át, hogy csatlakozzon a korábban már jelen lévő USS Abraham Lincoln kötelékéhez. Mindkét hordozót rombolók, cirkálók és tengeralattjárók kísérik, teljes értékű csoportot alkotva.
A katonai vezetők szerint a Gerald R. Ford a hétvégére vagy a jövő hét elejére érheti el a Földközi-tenger keleti medencéjét. Elsődleges feladata várhatóan izraeli nagyvárosok légvédelmi támogatása lesz.
Az Egyesült Államok emellett magasabb készültségi szintre helyezte B–2-es stratégiai bombázóit, azokat a gépeket, amelyeket a tavalyi iráni csapások során is bevetettek, valamint más, az amerikai szárazföldön állomásozó nagy hatótávolságú bombázókat is.
A Pentagon nemcsak támadó, hanem védelmi képességeket is megerősített. A térségbe telepítették a Patriot légvédelmi rendszereket és a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétavédelmi rendszert is. Mindkettő alkalmas iráni ballisztikus rakéták elfogására. Egy amerikai katonai tisztviselő szerint az Egyesült Államok jelenleg képes lenne megvédeni saját csapatait, szövetségeseit és katonai eszközeit egy iráni megtorló csapással szemben, legalábbis egy rövid, korlátozott hadjárat idejére. A kérdés inkább az, hogy egy elhúzódó és szélesebb körű konfliktus esetén fenntartható-e ez a védelem.
A lehetséges támadás időzítését több naptári esemény is befolyásolhatja. A téli olimpia vasárnap zárul, hagyományosan olimpia alatt nem szokás háborút indítani, a versenysorozat jelképe miatt. Eközben szerdán megkezdődött a ramadán, a muszlim világ legfontosabb ünnepe. Több közel-keleti amerikai szövetséges attól tart, hogy egy ebben az időszakban végrehajtott támadás a társadalmi következmények miatt regionális destabilizációhoz vezetne.
A támadási hajlandóságot mutatja a Chagos-szigetek kapcsolatában történő brit-amerikai feszültség. Donald Trump bírálta a brit kormány döntését, amely szerint a szigetcsoportot Mauritius fennhatósága alá helyeznék. A The Times február 19-i értesülése szerint Trump tiltakozásának hátterében az a szándék állhatott, hogy az Indiai-óceán térségébeli sziget RAF - brit légierő-bázisát Irán elleni csapásokhoz használhassa az Egyesült Államok. A brit lap most arról számolt be, hogy London nem engedélyezi a bázis használatát egy ilyen művelethez, ami tovább mélyítheti a két ország közötti kapcsolatot.
A Chagos-szigetek. Kép forrása: FT
Mindezek alapján az amerikai előkészületek komolyan kell venni, Washington számára az iráni nukleáris program visszaszorítása és a rezsim meggyengítése stratégiai érdek, Izrael számára pedig még inkább létkérdés. Ugyanakkor egy Irán elleni háború aligha lenne rövid vagy korlátozott. A közel-keleti konfliktusok ritkán zárulnak gyorsan, és a mostani, hosszú hetek óta tartó előkészület is arra utal, hogy a Pentagon egy elhúzódó forgatókönyvvel is számol.
Trump korábban azt ígérte, hogy Amerika kimarad a végtelen háborúkból. A közelgő időközi választások fényében különösen érdekes kérdés, hogy mekkora sikere lehet egy újabb háborúnak. A venezuelai gyors akció egyértelműen növelte a támogatottságot, azonban egy Irán elleni háborúban benne van az elhúzódás kockázata, amely minden esetben negatív hatással lesz az amerikai közvéleményre.
