Kínában falvakat tettek a földdel egyenlővé, hogy helyet csináljanak egy mesterséges városnak, Xiongannak, Hepej tartományban. Ezt a várost a kínai hatóságok akkor is mindenáron megvédték az árvizektől, amikor környékbeli falvakban otthonok tízezrei pusztultak el. A város megépítése több tízmilliárd dollárba került. Ebben a cikkben Xionganról, arról a megaprojektről lesz szó, amely Kína vezetőjének, Hszi Csin-ping évtizedes álmának a megvalósulása.
Miért épül intelligens város?
A Jing-Jin-Ji klaszter egy óriási városi agglomeráció, amely Pekingből, Tiencsinből és Hepejből áll. Ez Észak-Kína legnagyobb városi agglomerációja, amely magában foglalja a Peking és Tiencsin városokat körülvevő gazdasági régiót, valamint a Pohaj-tenger partja mentén fekvő területeket, így mintegy 110 millió embert. A Pekingtől 85 kilométerre délnyugatra, és a Tiencsintől 90 kilométerre nyugatra fekvő Xiongan város létrehozásának fő célja, hogy enyhítse a 110 millió lakosú, túlzsúfolt kínai megapoliszra nehezedő nyomást.
A 110 milliós Jing-Jin-Ji megalopolis az űrből (Kép forrása: Earth from space)
2018-ban a város mai helyén még csak kukoricaföldek és mocsarak voltak.
Ma ez a terület egy semmiből létrejött, épülő metropolisz. A 93 milliárd dolláros költséggel épült város Kína technológiai fejlődésének és az urbanizáció mintaberuházása. Hét év alatt több ezer épületet építettek fel: lakótelepek, irodakomplexumok, luxusszállodák nőttek ki a földből, valamint egy, Kína vasúti infrastruktúrájának fejlesztése szempontjából kiemelkedően fontos vasútállomás épült meg. Ez a legnagyobb vasútállomás egész Kínában és naponta 100 000 utast képes fogadni.
Xiongan vasútállomás (Kép forrása: People's daily)
Azonban a projektnek van egy szépséghibája. Az egész város jelenleg teljesen üres, nincsenek itt emberek.
Annak ellenére, hogy a projekt hivatalosan 2035-ben fejeződik be, a város egyes részei már elkészültek. Az építkezések nagyságrendje és gyorsasága elképesztő. Minden erővel igyekszik a Kínai Kommunista Párt, hogy felépítsék ezt a szocialista, modern metropoliszt.
Xiongan (kép forrása: South China Morning Post)
Hszi elnök álma
Városszerte táblák és óriásplakátok hirdetik Kína évtizedek óta legbefolyásosabb vezetőjének idézeteit. Ezek üzenete alapvetően az, hogy mindenki tartson ki és használja Hszi Csin-ping gondolatait a kínai szocializmusban arra, hogy egyesítsék az emberek szívét és megerősítsék a közösség szellemét.
Az egész beruházás, a több milliárd dolláros vállalkozás sikere pedig közvetlenül Hszi személyes terveivel áll összefüggésben. Olyannyira, hogy amikor a 2023-as árvíz sújtotta a közeli területeket, a tisztviselők Xiongan védelmét részesítették előnyben. Ahogy az árvizet az alig lakott Xionganból a kormány által kijelölt árvízzónákba terelték, a szomszédos városok és falvak víz alá kerültek.
Az emberek ezt követően az utcára vonultak, és a közfelháborodás ritka megnyilvánulásaként azt állítják, hogy a területükön az árvizeket nem a heves esőzések, hanem a kínai hatóságok által elterelt vizek okozták.
Xiongan lakossága
A kommunista párt azt reméli, hogy Xiongan olyan sikereket fog majd felmutatni, mint az ország déli részén található Sencsen városa, ami Kína technológiai központja lett. A város akkor Kínában 1980-as években Deng Hsziao-ping egykori vezető által megkezdett reformok jelképévé vált.
Sencsen napjainkban (kép forrása: Rest of World)
Sencsen azonban rendezetlenül és össze-vissza növekedésével ellentétben azonban Xiongan új városa aprólékosan megtervezett, és a kormány korlátozza, hogy mely vállalatokat látnak itt szívesen. Prioritást élveznek a technológiai és űrkutatási ágazatot, amelyet aktívan ösztönöznek arra, hogy Xionganba költözzenek.
A városban szigorúan ellenőrzik a lakásárakat, hogy visszaszorítsák az ingatlanbefektetőket. Az állami vállalatok és intézmények befektetései ellenére azonban egyelőre úgy tűnik, hogy az emberek kevésbé érdeklődnek az ide történő letelepedés iránt. Az állami média azzal büszkélkedik, hogy már 1,2 millió ember él Xionganban. Ezt a számot azonban csak a környező megyéknek a város területéhez való csatolásával sikerült elérni.
Pekinggel ellentétben itt alacsonyabb az épületek sűrűsége, és az épületek magasságának felső határa van. Emiatt nincsenek nagy felhőkarcolók. A helyi hatóságok szerint az elmúlt évben 120 000 ember költözött be az új lakónegyedekbe, de sokan közülük nem újonnan érkezettek, hanem a város építése érdekében lerombolt falvakból származó helyiek.
(Kép forrása: The Economist)
Sok helyi lakos volt, akiknek a faluját lényegében lerombolták és kártalanításban részesültek a kisajátításért cserébe, amiből a városban vásároltak új ingatlant. Vannak újonnan érkezett lakosok is, viszont sokan közülük a várost építő vállalatoknak dolgoznak, tehát az építőipar marad a fő foglalkoztatási forrás a térségben, és nem a technológiai és az űripar, ahogyan azt a Kínai Kommunista Párt szeretné.
Anno Sencsen városa számára is több mint egy évtizedre volt szükség, amíg jövedelmezővé váltak a beruházások. De amíg Sencsen szédületes fejlődése akkor történt, amikor Kína megnyitotta kapuit a nyugati befektetések áradata előtt, addig Xiongant akkor építik fel, amikor Kína a nyugatról való leválás, a gazdasági lassulás és a csökkenő népességnövekedés tendenciájával szembesül.
Ezen aggodalmak ellenére a hatóságok előrejelzései szerint Xiongan lakossága az elkövetkező évtizedekben akár 5 millióra is nőhet.
Kína-szakértők szerint Hszi Csin-ping olyan sokat fektetett Xionganba, hogy nincs más választása, mint folytatni a megaprojektet. De hogy ez a még mindig nagyrészt üres építkezés a szocialista jövő ragyogó metropoliszává vagy egy kudarcba fulladt hiúsági projektté válik-e majd, az továbbra is a jövő kérdése.
(Borítókép forrása: CNN)
