Donald Trump amerikai elnök arcképe az amerikai bankjegyekre kerülhet. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma megkezdte az előkészítő munkálatokat egy új 250 dolláros bankjegy kibocsátására, amelyen Trump portréja szerepelhetne.
A tervezett amerikai 250 dolláros
A hivatalos indoklás szerint az új címlet az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulójára készülne. A republikánus képviselő, Joe Wilson által benyújtott törvényjavaslat azonban nemcsak egy új bankjegyet hozna létre, hanem egy több mint másfél évszázados amerikai hagyományt is megtörne, az amerikai törvények ugyanis jelenleg tiltják, hogy élő személy szerepeljen a dolláron. Ez a szabály még 1866-ban született meg, miután Spencer Clark pénzügyi tisztviselő saját arcképét nyomtatta egy ötcentes bankjegyre, ami akkora felháborodást váltott ki, hogy a Kongresszus külön törvényben tiltotta meg az élő személyek megjelenítését az amerikai valután.
Trump azonban már korábban is törekedett arra, hogy saját politikai és kulturális örökségét az amerikai állam különböző szimbólumaiba építse be. Nevét több közintézmény viseli, portréja hamarosan megjelenhet az amerikai útleveleken, az Air Force One festését pedig saját ízléséhez igazítják.
Trumpnak azért is fontos, hogy megjelenjen a bankjegyeken, mivel egy állam számára az, hogy ki kerül a pénzre, valójában azt mutatja meg, hogy egy ország kit tekint saját történelmének központi alakjának.
Érdemes megnézni, hogy a világ bankjegyeit vizsgáló nemzetközi kutatások szerint a világ országaiban túlnyomó többsége továbbra is férfiakat jelenít meg valutáin. Egy 38 országot elemző adatbázis alapján a bankjegyeken szereplő személyek 79 százaléka férfi. A legtöbben politikusok, államfők vagy írók. Érdekes módon az írók megelőzik a katonákat és forradalmárokat is. Ennek oka részben az lehet, hogy az irodalom kevésbé megosztó.
Nők közül Japánb például Higuchi Icsijót választotta az 5000 jenes bankjegyre, akit a modern japán irodalom első jelentős női szerzőjeként tartanak számon. Törökországban Fatma Aliye Topuz szerepel az 50 lírás bankjegyeken, akit az iszlám világ első női regényírójaként emlegetnek. Kolumbiában is író került a bankjegyre, Gabriel García Márquez Nobel díjas író került az 50.000 pesora.
A japán 5000 jen
Érdemes megemlíteni, hogy Bosznia esetében az írók kiválasztása konkrétan politikai kompromisszum eredménye lett, hiszen a délszláv háború után létrehozott közös boszniai valuta tervezése során a különböző etnikai közösségek képtelenek voltak megegyezni történelmi hősökben, ezért végül írókat választottak, mert ők kevésbé számítottak konfliktusos figurának.
Török 50 líra
A bankjegyek sokszor a nemzeti emlékezet újraírásának eszközei is. Dél-Afrika az apartheid korszakban a holland gyarmatosító Jan van Riebeeck portréja uralta a valutát, később azonban állatokra cserélték, majd Nelson Mandela is megjelent.
Kolumbiai 50.000 peso
A bankjegyek körüli viták sokszor társadalmi konfliktusokat is tükröznek. Az Egyesült Államokban hosszú ideje vita tárgya, hogy Andrew Jackson helyére Harriet Tubman kerüljön a húszdollárosra. Tubman egykori rabszolga volt, aki később az amerikai rabszolga felszabadítás egyik legismertebb alakjává vált. Trump azonban ellenezte a cserét.
Dél-afrikai bankjegyek
Az sem véletlen, hogy a legtöbb ország csak halála után helyez valakit a bankjegyekre. A vizsgált személyek 96 százaléka már nem élt, amikor először megjelent a pénzen. Kanada például minimum 25 év várakozási időt ír elő. Ez részben a politikai semlegességet szolgálja, részben pedig azt, hogy a történelmi megítélés idővel változhat.
Az új 250 dolláros bankjegy terve emellett gazdasági szempontból is érdekes. Az Egyesült Államokban jelenleg a 100 dolláros a legnagyobb forgalomban lévő címlet. Korábban léteztek 500, 1000 vagy akár 10 000 dolláros bankjegyek is, de ezeket 1969-ben kivonták a forgalomból.
