Napjaink globalizált világában több tízezer kilométeres távolságban lévő országok is elérhetőek viszonylag gyorsan – egy napon belül – és elérhető áron. Míg évszázadokkal ezelőtt csak a legtehetősebb emberek juthattak el távoli tájakra, gyakran teljes vagyonok feláldozásával, manapság pár ezer forintért elrepülhetünk választott úticélunkra. Az emberi civilizáció fejlődése a technológiai újításoknak köszönhető, melynek egyik legfontosabb pillére a közlekedés és szállítás gyorsabbá és költséghatékonyabbá válása. A közlekedés fejlődése már évezredekkel ezelőtt elindult, de a forradalmi jellegű változások a közelmúlt évtizedeiben játszódtak le. Nézzük, milyen mérföldkövek mentén jött létre a világ közlekedési rendszere!
Az első és minden bizonnyal egyik legfontosabb mérföldkő a kerék feltalálása volt, nagyjából i.e. 3500 környékén. A kerék elsődleges célja a nehezebb tárgyak, anyagok szállításának megkönnyítése lehetett, de az ókor emberei hamar rájöttek, hogy a kerék az emberi mozgást is gyorsíthatja. A kérdés már csak az volt, hogyan, ugyanis hiába van kereke egy szekérnek, ha az ember a szekéren ül és nem húzza azt. A problémára az állati húzóerő jelentett megoldást, lovaskocsikat és szekereket már az ókori civilizációkban is használtak. Az állatok vontatta szárazföldi szekerek megjelenésével nagyjából egyidőben terjedtek el a vitorláshajók, melyek nagy távolságok leküzdését tették lehetővé komoly emberi erő kifejtése nélkül. A tengerek meghódítása a világ különböző pontjai közötti összeköttetést erősítette, és idővel – a középkor végétől kezdve – a földrajzi felfedezések is a vitorláshajók segítségével mehettek végbe.
Az Amerikát felfedező Kolumbusz zászlóshajója, a Santa Maria
Forrás: Super Hobby
A lovasszekerekhez és vitorláshajókhoz mérhető közlekedési mérföldkőre majdnem négyezer évet kellett várni. I.e. 2000. és a 19. század eleje között ugyanis az emberek a már ismert közlekedési módokat vették igénybe. Ez nem azt jelenti, hogy az állati erővel hajtott járművek, vagy a vitorláshajók ne fejlődtek volna ebben az időszakban, de elvi szinten egy 18. századi lovaskocsi nagyon hasonlított ókori elődjére.
Ahogy az ókorban, úgy az újkorban is a szárazföldi közlekedésben történt először érdemi előrelépés. 1804-ben Richard Trevithick brit mérnök gőzzel vontatott vasúti mozdonyt épített, mellyel a teherszállítás és a nagy kapacitású személyszállítás új korszaka kezdődött. A vasúti technológia kifejlesztése, vasútvonalak építése és járművek beszerzése rendkívül költséges vállalkozás volt, azonban rendkívül gyorsan megtérülő üzlet volt ez. Nem is csoda, hogy az eleinte magántőke bevonásával létrejövő vasúti fuvarozást a legtöbb országban pár évtizeden belül állami felügyelet alá vonták, kivásárolva a befektetőket vasúti érdekeltségeikből. A vasút a 19. század végére átszőtte Európa nagy részét és nemzetközi versennyé alakult a minél kiterjedtebb és korszerűbb vasúti infrastruktúra kiépítése. E tekintetben a 19. század végén kiemelten előnyös helyzetben volt Nagy-Britannia, Franciaország és az Osztrák-Magyar Monarchia. A vasút a 20. század elejére stratégiai fontosságú volt, hiszen nem csupán személyszállításra, de ipari és hadi termékek gyors és nagy tömegű fuvarozására is lehetőséget nyújtott. Ez utóbbi pedig az első világháború döntő fontosságú eleme volt.
A Nyugati Pályaudvar az 1880-as években, előtérben ló vontatta kocsikkal
Forrás: Pinterest
A vasúti forradalom alapja a gőzgép feltalálása volt, mely – mint kiderült – nem csak ipari gépek és mozdonyok, de hajók mozgatására is alkalmas. Pár évvel az első mozdony üzembe helyezése után már a tengereken is megjelentek a nagy kéményekkel díszített gőzgép hajtotta gőzhajók, melyek rövidesen kiszorították a vitorláshajókat a tengeri személy- és áruszállításból. Az áramlatok és az időjárás viszontagságai, mint a szél vagy a csapadék ezek után már nem befolyásolták a tengeri közlekedés zavartalanságát.
A 19. század végén a szárazföldi közlekedés napjainkban is legelterjedtebb módjának elterjedését alapozták meg a Benzin és Diesel motorok feltalálásával. A nem megújuló energiahordozók elégetésével működtetett motorok az állati erőtől függetlenné, gyorsabbá és kiszámíthatóbbá tették az utazást. Az autók – melyek a 20- század közepétől terjedtek el rohamos tempóban – ma is a bolygó leggyakrabban előforduló járművei. A szárazföldi és vízi közlekedés reformja után a 20. század elején az emberiség végre elérte rég kitűzött célját, a madarak közé emelkedett a repülőgép feltalálásával. A repülés személy és áruszállítás mellett azonban katonai célra is kitűnően alkalmasnak bizonyult, amit a második világháborúban harcoló felek légierői ki is használtak.
A világ első repülője, feltalálóival, a Wright fivérekkel
Forrás: nps
A repülés gyors fejlődésének köszönhetően bő fél évszázaddal az első repülés után az ember már a világűrbe is eljutott. A repülés ma már természetes és bárki számára elérhető, ami a világ legeldugottabb pontjait is bekapcsolja a bolygó vérkeringésébe. A közlekedés minden bizonnyal a jövőben újabb mérföldkövekhez ér majd el, melyek tovább egyszerűsítik és gyorsítják az emberek és áruk mozgását. A közelmúlt trendjei pedig az emberi irányítástól független járművek elterjedését vetítik előre.
