Jelenleg két féle álláspont létezik az EU jövőjét illetően, egyik a föderatív jellegű birodalom építése, a másik pedig a nemzetállamokból álló gazdasági szövetség kialakítása, megtartása. A jobboldal és így a magyar kormány is nemzetállamokban gondolkozik, míg az ellenzék egyes tagjai kifejezetten az Európai Egyesült Államok nevével kampányol.
A nemzetállamok egyértelmű előnye, hogy sokkal hatékonyabban tudnak működni, hiszen rengeteg sajátossággal rendelkeznek közigazgatási, jogalkotási és gazdasági tekintetben is. Továbbá a népeknek megvannak a maguk szokásai, szemléletmódja, ami országonként nagy eltéréseket mutathat. Azt gondolom, azt pedig magyarázni sem kell, hogy csak az önálló nemzetállamok tudják biztosítani önmaguk fennmaradását, hogy az úgynevezett európai olvasztótégely, mint rémálom ne válhasson valóra, ahol megszűnik az európai sokszínűség, mert valós nemzeti értékeket már csak nyomokban tartalmazna egy kontinens nagy részét lefedő birodalom.
Jogi és szociológiai szempontból könnyen el lehet magyarázni, miért nem lehetséges egy sokkal egységesebb föderatív Európai Unió, azonban az integráció folyamata egyértelműen megfigyelhető szerződések és egyezmények formájában. A nemzetállamok egyre inkább összekapcsolódnak, és az EU vezetése is érezhető lépéseket tesz azért, hogy a nemzetállami identitás mellett kialakítsa az európai identitást, ami nélkül sokkal nehezebb lenne középtávon az egységesítés. Eddig is létezett európai identitás, de kimerült kulturális téren, hiszen az európai emberek szemléletmódját a mai napig meghatározza a hellén örökség, ugyan ez igaz a klasszikus zeneszerzők műveire is, amit az teljes európai civilizáció értéknek tekintünk. Tehát az európai identitás önmagában nem veszélyezteti a nemzetállamokat, de hosszútávon nem ilyen egyértelmű a helyzet.
Habár sokan szkeptikusak, jelenleg a föderalisták vannak túlsúlyban, ezt a magyar miniszterelnök ki is emelte tusványosi beszédében. A probléma az egyensúly hiányával az, hogy nem kedvez senkinek. A nemzetállamot támogatók számára abszolút veszély, ugyanakkor mivel a föderalisták vélhetően soha vissza nem térő lehetőséget látnak a következő évekre nézve, így próbálnak minél nagyobb ütemben haladni a tervükkel, ez pedig ellenreakciókat fog szülni, így a föderalisták sem lesznek elégedettek.
A végeredmény tehát könnyen egy újabb európai politikai harc, ami nem kedvez Európának, de sajnos a föderalisták ellen muszáj fellépni a közéleti küzdőtéren.
Egy egységes Európának természetesen lennének előnyei is, ugyanakkor ezek föderáció nélkül is megvalósíthatók, így a nemzetállamok adta hatékonyságról sem kell lemondanunk. Én személy szerint örülnék, ha a vasúti közlekedés egységesebb lenne, és ez a példa megvalósítható föderáció és központi vasúti társaság nélkül is. Vannak olyan ügyek is, ahol az unió hatékonyabb, mint egyenként a nemzetállamok, ilyen az érdekérvényesítés, de sajnos a még a Facebookkal szemben sem tudott hatékonyan fellépni Brüsszel.
Probléma az is, hogy a tagállamok nem egyenlő félként kezelik egymást. A klasszikus gyarmatosító nyugati hatalmak a mai napig megőrizték azt a szemléletet, hogy ők a felsőbbrendűek. Példa erre a keleti koronavírus elleni vakcinák elutasítása, ráadásul úgy, hogy nekünk is meg akarták mondani, mivel oltassuk magunkat. Joguk van eldönteni, a saját országukban mit fogadnak el, de nem szabadna beleszólniuk, hogy mi a saját nemzetünk tekintetében hogyan döntünk. Másik aktuális példa, hogy visszatartják a forrásokat, mert szerintük nálunk nincs demokrácia. Azok, akik ezt így gondolják, vélhetően Budapesten kívül egy magyar település nevét sem tudják, de jogállami és államtudományi kérdésekben hatalmas, minket lenéző magabiztossággal támadnak, és tartanak vissza forrásokat, ami nekünk járna.
Ez az egyenlőtlen partnerség aláássa az együttműködés sikerességét. Számos érv van tehát amellett, hogy egy egységesített Európai Unió esélye minimális a belátható jövőben. Már csak azért is, mert szerencsére a magyar kormány és más tagállamok vezetése is ellenzi a föderatív Európa kialakítását. Jelenleg tehát nincs esély rá, a távol jövőben viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Egyre több olyan politikus neve válik ismertté vagy hírhedté, akik vállaltan és nyíltan föderáció pártiak.
A jövőben migráció kifejezés mellé fog kerülni a föderalista is a közéletben.
A következő nagy lépés egy egységesített Európa irányába a Lisszaboni Szerződés után a vétójog eltörlése és az európai alkotmány lenne, ez azonban jelenleg valószínűtlen, mert a vétójog eltörlését több tagállam is biztosan vétózná. Ehhez az kellene, hogy minden tagállamban föderáció párti kormány legyen, ez pedig szintén nem életszerű, ennél az európai politika sokkal heterogénebb, szuverenistább. Így a válasz a cikk címére leginkább az, hogy komoly politikai csaták eredményeként, de egyelőre megmaradnak a szuverén nemzetállamok, évről évre mélyebb integrációval. A jövő viszont sokkal kétségesebb, ami Magyarország szempontjából komoly aggodalomra adhat okot.
Egyre több liberális fiatal tartja magát európainak, csak másodlagos a nemzeti identitása és a migráció is kezdi felpuhítani a határokat a kontinens több részén is. Az is jól látható, hogy a gyermekvédelmi törvény és a migránskvóta elutasítása miatt is óriási nyomást helyeztek a magyar kormányra az európai vezetők. A lengyelek pedig még Ukrajnát is támogatják teljes gőzzel, és még sem kapják meg az őket megillető EU-s pénzeket, mert más kérdésekben nem egyeznek Brüsszel akaratával.
Érdemes belegondolni, milyen nyomásgyakorlást tapasztalnánk meg akkor, ha azon néhány ország egyike lennénk, akik egy világpolitikai szempontból súlyos projektnek állnak ellen.
Amennyiben megmarad a kormány erős támogatottsága, akkor lehetséges túlélni nemzetállamoként a következő évtizedeteket, így lehetőségünk van a saját sorsunkról dönteni, bármerre is haladjon Európa. Ideális esetben pedig csak egy baloldali politikai üres kifejezés a föderáció. Minden esetre nem szabad alapvetésként kezelni a szuverenitást, hanem meg kell küzdeni azért, ahogyan ezt a történelem eddig is megmutatta, a történelem pedig nem állt meg, hanem folyamatosan történik.
