Reaktor

Van egy kis vulkanikus sziget Japán déli partjainál, amelyet Mageshima-nak hívnak. A sziget lakatlan, azonban egy 2023 januárjából származó műholdfelvétel alapján építőmunkások érkeztek ide. A feladatuk az, hogy a szigeten katonai kifutópályákat és lőszertároló épületeket építsenek. A japán kormány a helyi halászoknak jelentős összegeket fizet azért, hogy távol maradjanak a szigettől.

Ez azért van, mert a szigetet jelenleg egy katonai bázissá alakítják át. Noha a szigetet hivatalosan Japán építi, azonban azt mégis az Egyesült Államok haditengerészete és légiereje fogja használni. Az amerikai repülőgép-hordozóknak eddig a 2400 kilométerre délkeletre fekvő Guamban kellett gyakorlatokat végezniük, de mostantól itt is tudnak állomásozni. Ezáltal fenyegetően közel kerülnek Kína partjaihoz.

Azonban Mageshima csak egy a sok-sok kis sziget közül, amelyet katonai infrastruktúrával látnak el. Ezen szigetek nagy részén az Egyesült Államok fog katonai erőket állomásoztatni. A militarizált szigetek láncolata egy védvonal része, amely védelmi és (amennyiben szükséges agressziós) célokat fog szolgálni Kínával szemben. Ez egy olyan szigetlánc, amely Japán déli partjaitól egészen Tajvanig húzódik. Egy amerikai külpolitikai szakértő szerint 2023 lesz az az év, amelyben az Egyesült Államok katonai jelenléte a legjobban megváltozik a régióban a második világháború óta.

A most alkalmazott amerikai stratégia nem hasonlít semmihez sem, amit az amerikai haditengerészet a második világháború óta bárhol a tett világon.

Látványosan növekszik a feszültség a bolygó egyik legérdekesebb régiójában, a Dél-Kínai-tengeren.

Az első szigetlánc

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma négyévente jelentést ad ki "Nemzeti Védelmi Stratégia" néven, amely magában foglalja többek között a nukleáris fegyverarzenál bevetésének felülvizsgálatát és a rakétaelhárító ütegek telepítésének lehetőségét. Alapvetően ez egy olyan jelentés, amely alapján tökéletesen megérthetjük az USA viselkedését a régióban. A 2022-es jelentés pedig sokkal részletesebb a szokásosnál. A dokumentum pedig az orosz-ukrán háború és más geopolitikai konfliktusok ellenére egy országra fektet hatalmas hangsúlyt: Kínára.

A Minisztérium szerint a következő évtizedekben Kína lesz a legkomolyabb stratégiai versenytársa az Egyesült Államoknak.

„Kína zaklatja szomszédait, át szeretné formálni a régiót és a teljes nemzetközi rendet, hogy az megfeleljen a tekintélyelvű autoriter preferenciáinak”.

Az Egyesült Államok katonai, gazdasági, kulturális és politikai ereje alapján a hidegháború vége óta egyedül határozza meg a Földön a globális rendet. Ők döntenek arról, hogy a világban hogyan kereskedünk, milyen politikai és gazdasági rendszereket részesítünk előnyben.

Az USA-nak komoly oka van az aggodalomra. Kína dinamikusan modernizálja és bővíti hadseregét. A kínai hadsereg hihetetlenül gyorsan fejlődik. Viszonyításképpen: négyévente annyi új kínai hadihajót bocsátanak vízre, mintha egy teljes új brit haditengerészetet vetnének be. Ma már Kína rendelkezik a Világ legnagyobb haditengerészeti flottájával.

Mit értünk azalatt, hogy Kína zaklatja a szomszédjában lévő államokat?

Kína figyelmen kívül hagyja a tengeri határokat, rakétákat tesztel, halászhajókat tartóztat fel más országok nemzetközi vizein, mesterséges szigeteket és katonai bázisokat épít, valamint vadászrepülőgépei más országok légtere felett repülnek át. Különösen nő a feszültség Tajvanon, azon a szigeten, amelyet Kína a sajátjának vall, és mindent megtenne annak érdekében, hogy elfoglalja. Tajvannak geopolitikai, kulturális, történelmi és stratégiai jelentősége is van.

Tajvan hihetetlenül fontos sziget az Egyesült Államok számára. Kínának régóta fennálló történelmi igénye van Tajvanra, amely a Csing-dinasztia idejére nyúlik vissza. Amikor a kínai polgárháború 1949-ben véget ért, a Csang Kaj-sek vezette Kuomintang visszavonult Tajvanra, és továbbra is azt vallotta, hogy egész Kína törvényes kormánya.

A kínai kormány célja, hogy irányítása alá vonja Tajvant a politikai egyesítés elérése érdekében. Az "Egy Kína" elvét érvényesíti, amely szerint csak egy Kína létezik, és Tajvan annak része. Kína vezetése Tajvan státuszát szuverenitásának és területi integritásának kérdésének tekinti, és a sziget feletti ellenőrzést kívánja érvényesíteni.

Tajvan jelentős gazdasági szereplő a régióban, és szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Kínával. A tajvani gazdasággal való integráció Kínának hozzáférést biztosítana a fejlett technológiához, tehetségekhez és piacokhoz. A bolygó legfontosabb alkatrészének, a mikrochipek előállításának jó 95%-a Tajvanon történik.

Tajvan stratégiai helyet foglal el a Csendes-óceán nyugati részén, és a sziget feletti ellenőrzés fokozná Kína tengeri és regionális biztonságát. Ez azt is lehetővé tenné, hogy Kína hatékonyabban terjessze ki a hatalmat a régióban.

Kína a jelentés értelmében egy olyan ország

„amelynek megvan a szándéka és ereje, hogy ténylegesen kihívást jelentsen az Egyesült Államok vezette globális rendnek, és újraírja a globális szabályokat és normákat”

. Az Egyesült Államok egy részletes tervet alkotott Kína feltartóztatására, és ahogyan fogalmaznak „nem késlekedhetünk”. Egy 10 éves időablakot adtak saját maguknak, amely időszak alatt jelentős katonai fegyverarzenált kell a térségbe telepíteni.

Az Egyesült Államok hadserege már most is jelentős erőket állomásoztat Ázsiában. Jelenleg 8 000 amerikai katona teljesít szolgálatot Guamban, a Csendes-Óceánon. 100 amerikai katonai bázis található Japánban, ahol 21 000 amerikai katona található a négy nagy szárazföldi szigeten. További 24 000 katona van a japán déli részén fekvő Okinawa szigeten. Dél-Koreában 22 000 amerikai katona állomásozik. Az Egyesült Államok haditengerészete egy kikötőt működtet Szingapúrban.

Az amerikai érdekek védelmében az elrettentést alkalmazzák. Az Egyesült Államok erős szövetségi rendszert épített ki a régióban. Azonban fontos látni, hogy Kína dinamikus fejlődése ellenére az Egyesült Államok figyelme lankadt a régióban és inkább két másik háborúra összpontosította erőforrásait a Közel-Keleten az elmúlt 20 évben. Irakra és Afganisztánra.

Az afganisztáni konfliktus 2021-ben véget ért, és ahogyan Kína egyre agresszívabban militarizálódik, a Védelmi Minisztériumnak az az állítása, hogy a status quo fenntartása érdekében az Ázsiában állomásozó csapatok nem fognak elegendő visszatartó erőt jelenteni. Most egy újfajta stratégiát alkottak meg, amelyet úgy hívnak: „integrált elrettentési stratégia”. Ezt tartja az USA az egyetlen olyan katonai magatartásnak, amely ténylegesen távol tudja tartani Kínát a céljaitól:

Azonban a stratégiának a fókusza az ázsiai amerikai szövetségesekre vonatkozik, olyan szövetségesekre, amelyek az Egyesült Államok azon céljával állnak összhangban, hogy elrettentse és visszatartsa Kínát.

A Pentagon a szövetségeseivel való együttműködés a stratégia súlypontja

Japán

Az Egyesült Államok egyik legközelebbi szövetségese a régióban Japán. Japán egy olyan ország, amelyet aggaszt Kína növekvő ambíciója. Fontos továbbá észlelni, hogy Japán nem csak a 4 nagy szigetéből álló állam. Az ország egy hosszú déli szigetsorral is rendelkezik. Ezek a szigetek érintik Tajvant is.

Ha elolvassuk Japán Nemzetvédelmi Stratégiáját, akkor az feltűnően hasonlítani fog ahhoz, amit a Pentagon kiadott. Mindkettő dokumentum Kínát tekinti a legnagyobb fenyegetésnek.

Délebbre található az Amami Oshima bázis, ahová Japán nemrégiben nagy hatótávolságú cirkáló rakétafegyvereket telepített. Ezeket a rakétákat az USA-tól vásárolják. Olyan rakétákról van szó, amelyek határozottan a Tajvani-szoros hatótávolságán belül helyezkednek el, ahol az Egyesült Államoknak már amúgy is 24 000 katonája található. Japánnak is vannak egyes szigeteken katonai bázisai, és még több nagy hatótávolságú rakétát és elektronikus hadviselési egységet telepítenek a már meglévő katonai létesítményeik mellé, amelyek célja a kommunikációs jelek megzavarása és megtagadása lesz.

Két másik Japán fennhatóság alatt álló szigetre is több nagy hatótávolságú rakétát telepít Japán, amelyek felhasználhatók akár kínai haditengerészeti hajók és repülőgépek elleni támadására. És Japán is közel 600 katonát helyez Ishigakira. A lánc utolsó militarizált szigete pedig Yonaguni lesz. Ez a Tajvanhoz legközelebbi sziget, alig 100 kilométerre keletre található tőle. Japán is elektronikus hadviselési eszközöket szerel fel, amelyeket a kínai kommunikációs jelek zavarására vagy kommunikációjuk figyelésére használnak. Ezek a szigetek Kínához és Tajvanhoz nagyon közel vannak. Japán ide is további katonákat tervez küldeni.

Ez egy nagyon erős jelzést küld Kínának, hogy Japán kész válaszolni a kínai fenyegetésre, amennyiben szükséges. Ez a vonal egyben fizikai akadályként is szolgál, amelyen minden kínai hajónak vagy tengeralattjárónak át kell haladnia ahhoz, hogy elérje a Csendes-óceánt.

Ez egy olyan vonal, amelyet Japán könnyedén irányíthat és felügyelhet, és rakétafegyvereket is telepíthet. Bármilyen számítás, amellyel Kína azt fontolgatja, hogy megtámadja-e Tajvant vagy sem, vagy bármit tesz a régióban, figyelembe kell vennie a gördülni kész rakéták falát.

Összességében ez a megnövekedett katonai jelenlét ezen a szigetláncon lehetővé teszi Japánnak és az Egyesült Államoknak, hogy figyelemmel kísérjék Kína kommunikációját és csapatmozgásait, felkészítve őket a gyors cselekvésre. Ezen kívül lehetővé teszi számukra a csapatok és utánpótlások előzetes elhelyezését az egész régióban, ami jelentős logisztikai előnyt jelent egy háború esetén.

Mindez hatalmas árcédulával jár. Japán, amely hivatalosan pacifista nemzet, eddig valós hadsereg nélkül, valójában azt tervezi, hogy megduplázza védelmi kiadásait.

 Veszélybe kerülhet az amerikai dollár piaci monopóliuma? A BRICS csoport lehet az, aki egy új fizetőeszköz bevezetésével letaszítaná a trónról az USA csúcsvalutáját?

A BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrikai Köztársaság) vezetői augusztusban találkoztak a 15. BRICS csúcstalálkozón, Johannesburgban, hogy az együttműködés következő időszakáról és a jelenleg előttük álló nehézségekről tárgyaljanak. A három napos találkozó témái között szerepelt a jelenlegi világrend megkérdőjelezése, valamint a további bővítés gondolata is. Moszkva és Peking az utóbbit szorgalmazza, azért, hogy az Egyesült Államok vezette liberális nemzetközi rend alternatívájaként tovább erősítse a blokkot. Több mint 40 ország jelezte eddig csatlakozási szándékát, azonban a tagországok között sincsen egyetértés a bővítéssel kapcsolatban, így az még várat magára.

A BRICS-országok együttesen 3,5 milliárd embert tömörítenek, és a globális feltörekvő piacok jelentős részét teszik ki, ezért is érthető, hogy augusztusban mekkora népszerűség és sajtófigyelem övezte a csúcstalálkozót. Az országok eredetileg a 2000-es évek végén jöttek össze, hogy a pénzügyi, fejlesztési és kereskedelmi kérdések köré csoportosuljanak. Mára azonban a blokk az USA-val és nyugati szövetségeseivel szemben a másik oldalt szimbolizálja az elkeseredett stratégiai rivalizálás és a növekvő multipolaritás világában.

Bár hivatalosan nem szerepelt a csúcstalálkozó napirendjén, a „dollármentesítés” (de-dollarization) számos BRICS-ország és a megjelent több tucatnyi más állam számára kiemelt fontosságú kérdés. Ennek kapcsán újra felvetődött egy új fizetőeszköz bevezetésének javaslata a BRICS országok között, amely hosszabb távon az amerikai dollár versenytársa lehet majd.

Brazília nemrégiben megválasztott elnöke, Lula da Silva említést tett beszédében az amerikai dollár hegemóniájáról, ami a 2. világháború óta töretlen és arról, hogy mindez mekkora veszélyt jelent a világ gazdaságai számára. A brazil elnök úgy fogalmazott a csúcstalálkozó nyitó plenáris ülésén, hogy a BRICS valuta „növeli a fizetési lehetőségeinket és csökkenti a sebezhetőségünket”. Brazília, csakúgy, mint Kína és Oroszország, nehezményezi, hogy saját gazdaságuk mennyire kitett a globális hegemónnak a dollár piaci helyzetének következtében.

A BRICS csoport tagjai között nem újkeletű az a gondolat, hogy meg kell szüntetni az Amerikai Egyesült Államok és az amerikai dollár piaci és globális hegemóniáját. Például az év elején Lula da Silva brazil elnök megkérdőjelezte, hogy miért kell minden országnak a dollárra alapoznia a kereskedelmét, ezt megelőzően pedig Alekszandr Babakov, az orosz Állami Duma elnökhelyettese azt sugallta, hogy a BRICS-csoport saját valuta létrehozásán dolgozik. Babakov hangsúlyozta annak fontosságát, hogy India és Oroszország dolgozzon együtt egy új fizetési eszköz kialakításán, hozzátéve, hogy a digitális fizetés lehet a legígéretesebb és legéletképesebb a tervek között. Természetesen az új valuta szintén előnyös lehet Kínának és a többi BRICS-országnak.

A dollár dominanciájától való globális elmozdulásra irányuló felhívások nem új keletűek, és nem is csak a BRICS-országokra jellemzőek, de a szakértők szerint a közelmúltban bekövetkezett geopolitikai változások és a Nyugat, valamint Oroszország és Kína közötti növekvő feszültségek előtérbe helyezték őket. Még inkább előre mozdítja ezt a folyamatot, hogy 2022 elején az orosz-ukrán háború miatti nyugati szankciók következtében Oroszország devizatartalékainak közel felét befagyasztották, és a nagy orosz bankokat kivették a SWIFT-ből, ami a bankok által a nemzetközi fizetések megkönnyítésére használt üzenetküldő hálózat.

Azonban hivatalos személyek és közgazdászok rámutattak egy ilyen projekt nehézségeire, tekintettel a Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság közötti gazdasági, politikai és földrajzi különbségekre.

A BRICS valuta létrehozása egy „politikai projekt” lenne, mondta Lesetja Kganyago, a dél-afrikai központi bank kormányzója júliusban egy rádióállomásnak a Reuters szerint. A kormányzó szerint, ha a BRICS-országok létre szeretnének hozni egy működőképes valutát, akkor ahhoz előtte szükség van bankunióra, fiskális unióra, valamint makrogazdasági konvergenciát kell elérni. Mindez jelenleg még egészen messze áll a megvalósítástól. További kérdéseket vet fel, hogy hol lenne a székhelye egy ilyen központi banknak?

Ennek fényében egy teljesen új valuta, mint amilyen annak idején az euró volt az Európai Gazdasági Közösség országai számára, nem valószínű, hogy egyhamar létrejön. Sokkal valószínűbbnek látszik az a forgatókönyv, hogy a BRICS-országok a saját nemzeti valutáikat szeretnék többet használni a dollár helyett, így például nagyobb szerep jutna a kínai jüannak vagy az orosz rubelnek a nemzetközi kereskedelemben. Azonban jelenleg is az amerikai dollár teszi ki a nemzetközi határokon átnyúló kereskedelem 84,3%-át. A dollár nemzetközi pozíciója tavaly még tovább erősödött, amikor a Federal Reserve kamatot emelt, és Oroszország megszállta Ukrajnát, ami drágította a dolláradósságot és számos importárut.

A világ devizatartalékainak százalékos megoszlása

Kép forrása: IMF Data, Reuters, Vedmosti

Chris Weafer szerint, aki a Macro-Advisory stratégiai tanácsadó cég befektetési elemzője, és jelenleg Oroszországra és Eurázsiára összpontosít, még „évtizedekre” vagyunk attól, hogy bármi is valóban megkérdőjelezze a dollár uralmát. Az Aljazeeranak azt nyilatkozta, hogy még ha a BRICS-országok közös valutát hoznak is létre, az végül az euróhoz hasonlóan működhet, amely nem támadta meg komolyan a dollár dominanciáját.

Habár mindent összevetve úgy tűnik, hogy jelenleg még egy ideig semmi sem veszélyeztetheti a dollár uralmát a nemzetközi kereskedelemben, érdemes lesz a figyelmünket a BRICS-országok felé fordítani, mivel a csoportosulás komoly nemzetgazdaságokat és piacokat tömörít magába, így ebből kiindulva erős vetélytársa lehet majd az USA-nak a későbbiekben.

Borítókép forrása: Aljazeera

Akik szeretik az ókori történelmet bizonyára egyetértenek abban, hogy fantasztikus élmény tud lenni egy-egy hellén vagy római település romjait megtekinteni. Igaz ez akkor is, ha csak néhány épület támfala vagy akár csak egy szélesebb utca kopott kövei emlékeztetnek az ókori mindennapokra.

A csúcspont persze a rajongók számára nyilván valóan maga Róma vagy Pompei, amit a Vezúv olyan csodálatos mértékben konzervált, hogy hasonló sehol máshol a világon nem látható.

Geráza. A mai Jordánia területén fekvő Jerash a híres Decapolis egyik városaként anno a római világ egyik leggazdagabb kereskedővárosa volt, ahol feltehetően Jézus is megfordult. A mai jordán fővárostól, Ammantól északra fekvő város a tengerszint felett 500 méter magasságban terül el, ami a környező sivatagos vidékekhez képest kellemes klímát és termékeny földet biztosít a város környezetének. Az elmúlt évszázadokban a közeli zöld táj változatos növényzete és füves legelői élelmet és megélhetést biztosítottak az embereknek, így nem meglepő, hogy a város közvetlen környezete legalább 6500 éve lakott terület.

Geráza kedvező természeti adottságainak és kitűnő kereskedelmi kapcsolatainak köszönhetően hamar nagy és gazdag várossá nőtt. A szeleukidák viszonylag hamar elveszítették a város feletti uralmat, ami így először különböző hadurak hatalma alá került, majd később a zsidó kontroll alá került. Ezt követően a várost Kr. e. 63-ban hódította meg a Római Birodalom és tették meg Gerázát a Decapolis részévé. Mint a Tízváros egyike, Geráza jelentős szabadság biztosításával félautonómiát kapott Szíria Provinciától.

A nagy bevételből a városban jelentős középítkezések történtek (pl. Artemisz Temploma), Kr. u. 175 körül a lakosság száma pedig akár a 25.000 főt is elérhette. Később az arab betörések letörték a fejlődést: a kereskedelmi útvonalak akadoztak, a betörők pedig kárt tettek az épületekben is. Dieocletianus császár idején azonban már felújítási munkálatokat végeztek a városban, a Bizánci uralom és a kereszténység eljövetele pedig újabb virágkort hozott el a településnek. Mondhatni tehát, hogy Gerázán mind a hellén, a római és a bizánci világ megfordult és megtette hatását, ami különösen izgalmassá teszi a várost.

Szép Hadrianus kapuja és látványos a hippodrom is, azonban az első igen látványos elem mindenképpen a hatalmas oszlopokkal körülzárt fórum. Az ovális főtér hatalmas oszlopai olyan élő hangulatot árasztanak, ami rendkívül megmozgatja a látogató fantáziáját.

A monumentális térről pedig a szintén oszlopsorral díszített főutcán (Cardo Maximus) lehet továbbsétálni, aminek halhatatlan alapkövein kétezer éves szekérnyomok vehetők észre. A főutcán továbbhaladva egy Dionüszosz templom látható, amit a későbbi bizánci átalakítások miatt Katedrálisnak neveznek. A Cardo Maximus végén az ember felkapaszkodhat a 3000 néző befogadására alkalmas déli színházhoz, ami szintén kivételesen jó állapotban van és a felsőbb szintjei is megközelíthetőek. A déli színház után egy újabb rövid emelkedőn eljuthatunk az északi színházba is, ami valamivel kisebb és hangulatában is egészen különböző, akusztikája talán még kedvezőbb. Az északi színház után végül az Artemisz-templomba is felmehetünk, amelynek monumentalitása az addigi élmények után már meg sem lepi az embert, ellenben a templomból az egész városra és a távolabbi dombokra nyíló kilátás fantasztikus zárása a város bejárásának. Olyannyira, hogy az ember még egy kört szeretne sétálni a romok között.

Jordánia mint turisztikai cél

Sok európai országhoz hasonlóan Amman főváros szerencsére már Budapestről is közvetlenül elérhető a diszkont légitársaságok járataival, gyakran igen kedvező áron. Jordánia pedig egy igen hálás úticél: az olcsó repülőjegy mellé könnyű méltányos áron szállást is foglalni, az étkezéseket (a megfelelő helyeken) pedig szokatlanul olcsón lehet fedezni. Négy-öt nap, esetleg egy hét pedig tökéletesen elég arra, hogy a látogató bejárja az ország nevezetességeit: természetesen Geráza mellett még számtalan rendkívül izgalmas helyszín miatt érdemes meglátogatni az országot.

(Borítókép: Hadrianus kapuja / Fotó: Hisham Zayadneh / pexels.com)

Kép forrása: 24.hu

Európai Unió, avagy a legtöbb hivatalos nyelvvel rendelkező szervezet

Követve a híreket gyakorta szembe találkozhatunk az Európai Unió 2000 óta használatos jelmondatával: „Egyesülve a sokféleségben.” Ez a sokféleség azonban nem mindig egy pozitív jelenségként köszön vissza, sőt, a 2004-es tagbővítés után különösen sok kritika érte az EU többnyelvűségét. Ezek közül csak egyet – Adam Ginsburg, közgazdász, szakértő véleményét – kiemelve megfigyelhető, hogy a nyelvi sokaság nem könnyítette meg sem a szakértők munkáját, sem az EU-n belüli kereskedelmet és szabadalmi eljárásokat, míg az EU fordításokra szánt kiadását igencsak megnövelte. A becslések szerint olyannyira, hogy 2012 óta évi 1,1 milliárd eurót költ a szakfordítók, tolmácsok munkájára a Bizottság. Ezen összeg ugyan eltörpülhet a múlt év 183 milliárdos EU-büdzséje mellett, de az EU állampolgáraitól évente – hozzávetőleg - két eurót igényelnek fejenként a fordítások.

 A kétezres évek eleje óta több áthidaló javaslat érkezett, kezdve az irreálisnak tűnő egynyelvűség tervétől. Még 2018-ban a Tagesspiegel jelölte meg az angolt, mint az EU egyetlen hivatalos nyelvét, de ez a szűkítés - főként a szakszavak értelmezése és használata miatt – nem kivitelezhető. Ennél már egy fokkal használhatóbb ötletnek bizonyult, hogy a jelenlegi huszonnégy hivatalos nyelvet hatra (angol, spanyol, portugál, francia, német és lengyel) csökkentsék le, a többi államnak pedig ezekhez kellene alkalmazkodni. Ebben a leredukálásban azonban nem egy probléma merül fel, elsőként, miért mondana le az egyenértékű tagállamok bármelyike saját anyanyelvéről? Értelemszerűen, egy ilyen módosításhoz egyhangú szavazásra lenne szükség. Másik oldalról, a javaslattétel nem veszi figyelembe a tagok idegen nyelvi ismereteit. 

Mesterséges intelligencia (továbbiakban MI), mint lehetséges megoldás

Bár igaz, hogy nincs még egy olyan nemzetközi vagy regionális szervezet, amely ennyi hivatalos nyelvvel rendelkezne, az ismertetett példák alapján nincs lehetőség a nyelvek számának csökkentésére. Az EU tulajdonképpen már 2017 óta egy korszerű szoftverrel, az ’E-Translation’ gépi fordítórendszerrel dolgozik, melynek előnye, hogy betanításához és működtetéséhez az EU már rengeteg adattal rendelkezik. Az Euramis adattárában megtalálható minden eddigi jogszabály, mind a huszonnégy nyelven. Ezáltal a rendszer képes a fordítandó mondat lehetséges folyatását bemérni, majd javaslatokat tesz a befejezésre.

Ezen tendenciának azonban megvannak a negatív velejárói a fordítók, tolmácsok szemszögéből: az automatizált rendszerek és a megnövekedett munkateher miatt e vizsgált időszakban folyamatosan csökken az adminisztratív munkakörre jelentkezők száma. Ezzel egyidőben pedig nő a nyugdíjba vonult alkalmazottak száma. Általánosságban elmondható, hogy a motiválatlanság és a kiélezett versenyhelyzet egyértelmű következménye e szoftverek alkalmazásának, ugyanakkor a technológia fejlődése nem egyenesen arányos a fordító és tolmács szakma ellehetetlenülésével. Mind műszaki, mind más téren a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek minősítéséhez rengeteg szakemberre van szükség.

Nyelvi szempontból például megemlíthető a ChatGPT működése, ami már közel sem vét olyan szarvashibákat, mint a Google fordító korábbi változata, mégsem ismeri fel a - főként angol kereskedelemmel és gazdasággal kapcsolatos-szakkifejezések magyar megfelelőjét. A tolmácsok esetében pedig pont az érzékeny témák, beszédek miatt még kevesebb szerepe van a technológiának. Igaz, hogy a Mesterséges Intelligencia képes szimultán fordításokat is végezni, akár még az eredeti hangon visszamondani a lefordított szöveget, de biztonsági és GDPR okok miatt ez a verzió Brüsszelben még nem használatos. Visszautalva a versenyhelyzetre, a mesterséges intelligencia hatására a tolmácsok körében is kezdetét vette a nyelvi portfólió bővítése, mindenképp jobban érvényesülnek azon szakemberek, akik anyanyelvük mellett 4-5 idegennyelvet beszélnek felsőfokon. A Bizottság egy német tolmácsa, Laura König elmondta az NZZ-nek adott nyilatkozatában, hogy az angol, francia, holland és spanyol nyelvek mellett munkavégzésében szüksége van a svédre is. Kérdés, hogy egy magyar anyanyelvű tolmács esetében is azonos-e ez a szám.

Az Európa Parlament két évvel az előterjesztés után, 2023 májusában elfogadta az AI Act-et (mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály), ezáltal az EU meglehetősen elől jár az MI szabályozása terén. Ezzel egy olyan átfogó, különböző kockázati szinteket megjelölő keretrendszert vezetett be, mellyel szabályozható ezen folyamatosan fejlődő technológia alkalmazása. „Továbbá lehetősége adódik az EU-s döntéshozóknak, hogy a törvénnyel véget vessenek a diszkriminatív-jogsértő mesterséges intelligencia használatának, figyelembe véve az innovációt és emberi jogokat.” – nyilatkozta Mher Hakobyan, az Amnesty International MI szabályozásával foglalkozó jogi tanácsadója. Az AI Act életbelépése ugyan még időbe telhet (a jelenlegi előrejelzések alapján erre 2025 decembere előtt kevés az esély), fontos megemlíteni az Európai Bizottság (EB) új pilot programját. Ennek értelmében az „eTranslation” eszközeit kiterjesztik az EB sajtósarkára, ahol gyors eléréssel mindenki hozzáférhet a press-anyagokhoz, olyan nyelveken is, amelyeken eddig nem volt lehetőség. „Az új azonnali gépi fordítások a környezetvédelemmel, tengeri ügyekkel, halászattal és közlekedéssel kapcsolatosak.” – jegyezte meg Eric Mamer, az EB szóvivője.

Ezek mind fontos előre lépésnek számítanak a Mesterséges Intelligencia bevezetésének tekintetében, és amint az AI Act életbe lép az EU-ban, a mesterséges intelligencia alkalmazása egy új szintre kerül, még hatékonyabbá téve ezzel az alkalmazottak teljesítményét, bebiztosítva mind a huszonnégy nyelv létjogosultságát. A nyelvi sokszínűség és a külföldön kevésbé beszélt nyelvek fennmaradásának szempontjából pedig aktuálisabb a téma, mint valaha.

A Macska a forró bádogtetőn című darabot mutatta be a Vígszínház még március 11-én. Tennessee Williams darabjának már a megjelenése is nagy port kavart, de az jelzi a történet minőségét, hogy a mai napig klasszikus és méltósággal megöregedett feldolgozása az 1958-as Richard Brooks által rendezett változat.  

A történetet szerencsére nem kell sok embernek bemutatni, de akinek be kell, annak ezt a kis bekezdést szánja a Vígszínház oldala:

,,Egy házasság éppen szétesőben, egy család már romokban, de a macska természetű Maggie még foggal-körömmel kapaszkodik a reménybe, hogy mindent helyre lehet hozni, hogy kiábrándult férjével talán még vissza tudnak találni a szerelemhez és a boldogsághoz. Maggie bármire képes a házasságáért: talpon marad a jég hátán is vagy a forró bádogtetőn...”

A klasszikus drámák imádói hiába látták már ezerszer, mindig érdekes megnézni, hogy az új és újabb feldolgozások, hogyan fogják meg ezt a lebilincselő történetet.

Erre legutoljára próbát Magyarországon a Vígszínház tett. A feldolgozásoknál mindig nehéz megtalálni, hogy mennyire kell a darabot modernizálni vagy mennyire kell a szöveget megtartani, kihúzni belőle, átírni.

Eredeti helyszín, eredeti szövegkönyv és még a főszereplő apukájának nevét se magyarosították, hanem hagyták Big Daddy-ként. A díszletek, a hangulat, a szövegkönyv megvalósítása, egy az egyben az ’58-as filmet tükrözi pár a színházzal járó színpadi adottságból fakadó megvalósíthatatlanságát kihagyva.

A történet módosítása a filmhez képest

Több helyen történt módosítás a filmes feldolgozáshoz képest, ami sajnos megváltoztatta és sajnos rossz irányba változtatta a történetet. Egyrészt ami lényeges kimaradás, az Bid Daddy története, hogy hogyan vált ezzé a zsémbes öregemberré, aki utálja a feleségét, aki lehet, hogy idegesítő és minden lében kanál, de valóban szereti Big Daddyt.

A másik nagy változtatás a lezárás, ami teljesen elvette az erkölcsi katarzist, hiszen

Míg a vígszínházas feldolgozásban a részegségtől bekábult Brick-re ráveti magát Maggie, és azt láthatjuk, hogy nem Brick döntése a tűz lecsavarása, hanem csupán ő az, aki hagyja, hogy ez megtörténjen, akár azért, mert legalább egy egész üveg whisky-t megihatott a darab során vagy azért, mert valóban belátta, hogy jár a macskának a megbocsátás. Mindenesetre ezzel a döntéssel csorbult az erkölcsi katarzis.

Azonban átvettek az eredeti műből egy fontos módosítást, ami az 58-as filmben nem volt, ez pedig a homoszexuális vonal. A filmben elvileg tudatosan hagyták ki és hagyták meg homályban, hogy Brick-nek mégis miért jelenthetett ilyen sokat az a barátsága, addig a vígszínházas feldolgozásban, konkrétan ezzel vádolják Brick-et és ki is mondja, hogy barátja szerelmet vallott neki.

pont úgy, ahogy azt Tennessee Williams az eredetiben megálmodta.

Vagyis összességében a történetmódosítás a homoszexuális szálon kívül inkább csak rontott a történeten, mint segített volna vagy indokolt lett volna.

A szereplők

A szereplők dinamikája viszont egészen más lett a színházi feldolgozás során, mint a filmben. Az filmben, a főszerepben abszolút Maggie dominált, akit Elizabeth Taylor játszott. A színésznő nagyon ráérzett arra az ösztöni, de egyszerre lelki frusztráltságra, amit a szerelme közönye okoz számára. Azonban a darabot népszerűsítő képen is megjelenő Szilágyi Csenge alkatilag tökéletesen illet a darabhoz, de a kisugárzást nem sikerült annyira ártatlanra formálnia, inkább érez az ember sajnálatot, mint hogy apai és férfiúi ösztönök induljanak el benne, amely nézői reakciók tették a filmben főszereplővé a forró bádogtetőn szenvedő macskát.

Mellette pedig nincs változás, Brick a hivatalos főszereplő, ahogy a filmben, a Vígszínház feldolgozásában is Brasch Bence teljesen ugyanazt hozza, de megint csak nem tudta darab dinamikájában is főszereplő lenni, hiszen Bid Daddy és Big Mama teljesen ledominálja csodálatos játékával a két fiatal színészt.

A többi mellékszereplő pedig teljes mértékben megfelelnek a filmben nyújtotthoz.

A darab összegzése

A Vígszínház 2023-as feldolgozása Valló Péter rendezésében, egyszerre tartalmaz a leghíresebb feldolgozáshoz képest sok, kívánni való változtatást, mint a homoszexuális történetszál, de sajnos megtart pár olyan döntést, ami ront az eredeti darab minőségén..

A Macska a forró bádogtetőn című előadást mindenképp ajánlom, egy csodálatos történet, amit csodálatos magyar színészek játszanak el, egyszerre szívszorító és szívet melengető élménnyel. A színdarab mai napig aktuális tudott maradni és a Vígszínháznak köszönhetően nem csak aktuális, hanem aktuálisan megnézhető is.

A terrorizmus kifejezés az Al-Káida Amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett 2001. szeptember 11-es terrortámadását követően került be a köztudatba. Az elnevezés a latin terror szóból ered, mely az ijedtséget, a rettegést és a rémületet jelentette. A francia forradalom folyamán is gyakran használták, amikor a terror következtében emberek hatalmas csoportja került legyilkolásra brutális módon. A terrorizmus sajnos a 21. század egyik meghatározó jelensége, mely ellen az államok és a nemzetközi szervezetek aktív harcot folytatnak. Az országok a terrorfenyegetések mértékétől függően különböző készültségi szinteket vezetnek be, melyekkel céljuk a lakosság biztonságának garantálása, és az esetleges támadásokra való reagálási képességek biztosítása.

Magyarországon a mai napig hatályos terrorfokozati rendszert a 1824/2015. (XI. 19.) Korm. határozatterrorizmus elleni küzdelem feladatainak egységes végrehajtási rendjéről hozta létre. A szabályozás Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiáját figyelembe véve próbál meg a terrorizmus elleni küzdelemre eredményesen felkészülni. A kormányhatározat négy terrorfokozatot különít el, melyeket a belügyminiszter rendeli el az ország teljes egészére vagy meghatározott területrészeire. A négyes fokozat jelenti a legalacsonyabb, míg az egyes a legmagasabb szintű fenyegetést. A kormány az alábbi módon határozta meg a fokozatokat:

4-es (alacsony) fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az Európai Unió, illetve a NATO tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn, a cselekmények természete, kiterjedése, valamint hatásai előre nem határozhatók meg és Magyarországnak nemzetközi vagy szövetségesi közreműködési kötelezettsége áll fenn a veszély elhárításában, illetve kezelésében. A fokozatot mindaddig fenn kell tartani, amíg Magyarország közreműködési kötelezettsége a veszély elhárításában fennáll, illetve terrorveszélyeztetettsége – nagy valószínűséggel – nem zárható ki.

3-as (közepes) fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak vagy az Európai Unió, illetve a NATO tagállamában, vagy a szomszédos államok valamelyikében terrorcselekményt követtek el, amelynek hatásaként Magyarország fenyegetettségének növekedése valószínűsíthető, de magasabb fokozat bevezetése nem indokolt. A fokozatot mindaddig fenn kell tartani, amíg Magyarország veszélyeztetettsége – nagy valószínűséggel – nem zárható ki.

2-es (magas) fokozat rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre. A fokozatot a fenyegetettségi szint fennállásáig, illetve mindaddig fenn kell tartani, amíg az ellenőrzött információk nem utalnak a fenyegetettség szintjének csökkenésére, illetve megszűnésére.

1-es (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el vagy Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés. A fokozatot a következmények felszámolásáig, az elkövetők felderítésére, elfogására és további terrorcselekmények megakadályozására kidolgozott intézkedések bevezetéséig, illetve mindaddig fenn kell tartani, amíg az elkövetők felderítése és elfogása, valamint további terrorcselekmények elhárítása érdekében a bevezetett intézkedések végrehajtása szükséges.

Az egyes fokozatok bevezetéséről a belügyminiszter a TEK-en keresztül tájékoztatja az állampolgárokat. Hazánkban 2016. március 29. óta 3-as fokozatú terrorkészültségi szint van érvényben, melynek megemelését a gázai konfliktus és az Európa számos részén 2023. októberében elkövetett terrortámadások fényében se tartotta indokoltnak a Terrorellenes Koordinációs Bizottság (TKB).

A terrorfenyegetettségi szintek országonként eltérő módon vannak szabályozva, de gyakori a négyszintes skála használata. 2023. október 16-án Brüsszel belvárosában történt lövöldözés, mely elkövetőjének el nem fogásáig a terrorfokozatot a fővárosban 4/4-es szintre emelték, majd a terrorista hatástalanítását követően, további atrocitások hiányában 3-as szintre csökkentették.

Az aktuális terrorkészültségi szint megváltoztatása komoly hatással tud lenni az emberek mindennapjaira, ezért is érdemes tisztában lenni a különböző fokozatok jelentésével, és figyelmesen követni a hatóságok kommunikációját a megelőző intézkedésekkel kapcsolatban.

EU Reform

Nagy port kavart a nyár végén Guy Verhofstadt korábbi belga miniszterelnök, európai parlamenti képviselő 120 oldalas jelentéstervezete, melyben az Európai Unió megreformálására tett javaslatot.

Kielemeztük a jelentéstervezetet és bemutatjuk a főbb módosításokat.

Üdvözlettel, az Európai Unió Elnöke, Miniszterei és Államtitkárai

A legradikálisabb módosítás az Európai Bizottságot az Európai Unió döntés előkészítő, végrehajtó, döntéshozó szervét érintené. A szerepét átvenné egy új intézmény a Végrehajtó Bizottság, melynek vezetője az Európai Unió elnöke lenne. A Végrehajtó Bizottság további 14 tagját az elnök jelölné ki saját politikai belátása szerint, őket hívnák minisztereknek, akik alá további államtitkárok neveznének ki.

Mindezek által eltörölnék az egyenlő képviselet elvét, amelynek értelmében jelenleg minden tagállam képviselteti magát egy biztossal az Európai Bizottságban. A módosítás következtében legalább 12 tagállam nem venne részt miniszteri szinten a Végrehajtó Bizottság munkájában.

Konszenzus helyett többség

Az Európai Tanácsban és a Tanácsban, több jogkör esetén is megszüntetnék a teljes konszenzusban történő döntéshozást és helyette különböző többségi támogatások mellett mehetnének át javaslatok. Ezzel kvázi megakadályozva a tagállamok számára a vétó lehetőségét.

Európai Védelmi Unió és közös külpolitika

Megalapítanák az Európai Védelmi Uniót, melynek keretében közös európai hadsereget hoznának létre. Hogyha egy tagállamot megtámadnának a többi tagállamnak kötelessége lenne segítséget nyújtani. Illetve egy tagállam megtámadása, az összes tagállam megtámadásával érne fel.

Emellett felruháznák az Európai Védelmi Ügynökséget közös fegyverbeszerzések koordinálásával. Továbbá az Európai Unió és a tagállamok közös hatáskörébe helyeznék a kül- és biztonságpolitikát, valamint az Európai Unió külső határainak védelmét, illetve közös energiapolitikát is létrehoznának.

Férfiak és nők közötti egyenlőség helyett genderegyenlőség

Ahol a Szerződésekben lehetőség van rá ott átírnák a férfiak és nők közötti egyenlőséget gender egyenlőségre. Valamint számos területen emelnének be szociális, illetve zöld módosításokat.

Európai Népszavazás

Létrehoznák az európai népszavazás intézményét. A népszavazásra az Európai Parlament tenne egyszerű többséggel javaslatot, majd a Tanács egyszerű többséggel döntene a megvalósításáról. Hogyha megkapná a kellő támogatást a Bizottság szervezné meg az európai népszavazást, amelyet minden tagállamban egyszerre, egy időpontban tartanának.

Út a kétkamarás rendszerhez

Az Európai Parlament függetlenségét növelnék, illetve több esetben bővítenék a döntési hatásköreit. Számos helyzetben, ahol eddig kizárólag a Tanács hozott döntést, ott az Európai Parlamenttel közös döntéshozást írnának elő a Tanács számára.

Europol függetlenedése

Jelenleg az Europol szoros együttműködésben dolgozik a tagállamok illetékes bűnüldözési szerveivel. A módosítás értelmében az Europol rendelkezne operatív intézkedések végrehajtására vonatkozó hatáskörrel. Már csak a rendőrségi hatóságokkal lenne szükséges együttműködnie. Valamint megszűntetnék az arra vonatkozó részt a Szerződésben, ami szerint operatív intézkedéseit az érintett tagállamok hatóságaival együttműködve és egyetértésben kell végrehajtania. Valamint azt, hogy a kényszerítő intézkedések csak a tagállamok egyéni hatáskörébe tartoznak.

Mit jelent mindez?

Érdemes kihangsúlyozni, hogy a mostani csak egy jelentés tervezet. Inkább tekinthető az EP képviselők egy föderalista irányt támogató csoportjának javaslatának, mintsem egy olyan indítványnak, ami mögött jelentős támogatottság sorakozik fel. Ugyanakkor az utóbbi időszakban egyre megjelentek az Európai Unió jövőjére vonatkozó javaslatok, legutóbb a francia-német javaslatként elhíresült csomag, így érdemes lehet őket figyelemmel követni.

A 2013-ban Hszi Csin-ping által meghirdetett Belt and Road Initiative (BRI) egy átfogó gazdaság- és geopolitikai, infrastrukturális és kulturális program, melynek célja, hogy a világgazdaság struktúraváltásával helyezze Kínát a formálódó új világrend középpontjába. A Kínai Kommunista Párt szerint természetesen a több, mint 60 országot érintő program a közjóért való aktív munkára szólít, de tagadhatatlan, hogy a kezdeményezés megvalósításával Kína számos előnyben részesülhet.

A „régi Selyemút”

Számos történelmi korszakban volt intenzív a kereskedelem a Távol-Kelet és Európa között a közel-keleti térségek érintésével. Ez a kereskedelem jellemzően szárazföldi útvonalakra korlátozódott, de tengeri folyosókkal is rendelkezett és résztvevői közvetítői tevékenységet is folytattak. A középkor folyamán is intenzív kereskedelem zajlott a keleti civilizációk és Európa államai között. Ekkor a legjelentősebb útvonal a Selyemút volt, melyen keletről luxuscikkeket szállítottak Európába közvetítők, akik szolgáltatásaikért nagy összegeket kértek. A magas szállítási költségek miatt csak olyan termékek exportja érte meg, melyek értéke igen nagy volt. Az európai vevők az importcikkekért jellemzően nemesfémekkel fizettek, így a kereskedelem ezen formája csak az európai nemesfémkészletek kimerüléséig – a 15.század végéig maradhatott fenn.

A „régi Selyemút” Sárga-tengertől Közép-Ázsiáig tartó szakasza

Forrás: Smarthistory

Az európai államok vezetői – többek között - ezen probléma orvoslására szorgalmazták olyan expedíciók szervezését, melyek a közvetítőket megkerülve, vámmenteses kereskedelmi útvonalak felkutatását célozták, pl.: Indiába (ld.: Kolumbusz expedíciói). A nagy földrajzi felfedezések és a azokat követő korai gyarmatosítás hosszú időre az európai hatalmak kezébe adta a történelem alakítását és mérhetetlen erőforrásokhoz juttatta a gyarmatosításban résztvevő államokat. A kelet és nyugat közötti kereskedelem addig létező formája megszűnt és a Spanyolország, majd később Hollandia által létrehozott új világrendben a keleti civilizációk nem játszottak fontos szerepet.

Kína visszatérése és az „Új Selyemút”

A „Megaláztatás Évszázada” Kína számára 1949-ben a polgárháború lezárásával véget ért. Mao Ce-tung konszolidálta az országot, utódja Teng Hsziao-ping és utódai pedig gazdasági reformok sorával állították fejlődő pályára a kínai gazdaságot. A politikai berendezkedés ellenére Kínában piacgazdaság kialakítására is sor került, eleinte „Különleges Gazdasági Zónák” beveztésével, majd átfogó gazdaságfejlesztési intézkedésekkel. Mindezen reformok hatására a kínai gazdaság az 1980-as évektől kezdve látványos, időnként évi 10%-os GDP növekedést meghaladó ütemben növekedett. A népességszabályozás és a gazdasági termelés hozzáadott értékének növelése pedig a 2000-es évekre Kínát egy stabil politikai és gazdasági rendszerrel rendelkező középhatalommá tette. Az életszínvonal növekedése, infrastrukturális beruházások és komoly haderőfejlesztési program is jelezte, hogy az Egyesült Államok népességét négyszeresen meghaladó Kína a 21. század rivális hatalma lesz.

A gazdasági teljesítőképességével párhuzamosan megindult Kína nemzetközi befolyásának növekedése, először lokálisan, Kína érdekszférájában (Közép-Ázsiában, a Dél-Kínai-tengeren), majd távolabb eső térségekben (Afrika, Dél-Amerika, Dél-Kelet-Ázsia) is. A gazdasági kapcsolatok erősödésével az USA befolyása az említett térségekben fokozatosan gyengülni kezdett. A kínai gazdasági, politikai és kulturális érdekek hatékonyabb érvényesítése érdekében, valamint az amerikaiak által ellenőrzött nemzetközi kereskedelmi folyosók kikerülése végett a Kínai Népköztársaság elnöke bejelentette az Új Selyemút/BRI koncepcióját.

Mit tartalmaz a program?

A BRI különböző oldalakról közelítve igyekszik szorosabbra fűzni Kína és a partnerországok viszonyát. Tartalmazza a politikai irányelvek összehangolását, infrastrukturális fejlesztéseket, pénzügyi reformokat (a jüan szélesebb körű használatát), kulturális kapcsolatok létesítését (a kínai kultúra hirdetésével), és vámmentes, szabad kereskedelmet. Ezen öt terület együttesen testesíteni meg a kínai soft power-t, ami sok esetben Kína riválisainak ellenérzését is kiváltják. A politikai iránymutatást a kritikusok szerint Kína saját érdekeinek érvényesítésére, az adott ország belpolitikai erőviszonyaiba való beavatkozásra használja, de a hivatalos kínai álláspont a politikai integrációt a program többi elemének támogatásaként kezeli. Az infrastrukturális beruházásokat is gyakran éri támadás, hiszen a jellemzően kínai hitelekből megvalósuló fejlesztések komoly eladósodáshoz és gazdasági nehézségekhez vezethetnek. Az eladósodott országok fizetésképtelenségük ellensúlyozására pedig valamilyen juttatásban kell, hogy részesítsék a hitelezőt (ld.: Srí Lanka, Montenegró), így Kína kulcsfontosságú ágazatok, infrastrukturális erőforrások birtokába kerülhet.

A BRI kezdeményezés említett szegmenseinek földrajzi irányai is vannak. A program kezdete óta hat olyan jól elkülöníthető gazdasági folyosó alakult ki, melyek a kínai figyelem és pénzügyi források középpontjában állnak. Észak felé: Kína-Mongólia-Oroszország, nyugat felé: Eurázsia-híd, Közép-Ázsia folyosó, dél-nyugat felé: Kína-Pakisztán, Kína-Indokína, dél felé: Kína-Bangladesh-India. A BRI fejlesztéseinek jelentős mérföldkövei napjainkig: Gwadar kikötője, Kína-EU vasúti összeköttetés (ennek egyik szakasza a Budapest-Belgrád vasútvonal), kínai katonai bázis Djibouti-ban.

Energetikai és útfejlesztési beruházások Pakisztánban a BRI keretében

Forrás: Standard Chartered

A program jövőképe

Az „Egy Út Egy Övezet” beruházásainak eddigi értékbeli csúcsa 2015. volt, amikor 120 milliárd dollárt meghaladó értékű fejlesztésekben vált érdekeltté Kína. Az utóbbi években, különösen a koronavírus járvány kirobbanását követően a kínai FDI mértéke lecsökkent, hiszen a hazai gazdaság megerősítése és a járványkezelés komoly anyagi terheket jelentett Kínának is. A gazdasági fejlődés dinamikájának csökkenése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a BRI keretében folyósított kínai hitelek és elindított beruházások mértéke visszaesett, azonban az még nem egyértelmű, hogy a 2020. óta tapasztalt lassulás hosszú vagy inkább csak rövid távon nehezíti a BRI program további megvalósítását.

Forrás: Nemzetközi Atomenergia Ügynökség

Kis Moduláris Reaktor

A kis moduláris reaktorok (ezután KMR-k) lényegében sorozatgyártható, könnyen szállítható, összeszerelhető kis teljesítményű és méretű atomreaktorok, amelyek az atomenergiaellőállításnak és felhasználásnak egy még el nem terjedt irányát hozhatják el.

Kis

Egyrészt a kis jelző utal a reaktor teljesítményére. A kis moduláris reaktor maximum 300 megawattórás teljesítményt képes előállítani. Összehasonlításképp a paksi atomerőmű jelenlegi 4 blokkja hozzávetőlegesen 2000 megawattórás teljesítménnyel bír és ezzel a teljesítménnyel a magyar éves energiaelőállítás kb. 50%-át biztosítja. ami a teljes magyarországi energiaigény 36%-át teszi ki. Azaz egy darab 200-300 megawattórás teljesítményű reaktor a magyarországi jelenlegi energiaigény 3,5-5,5%-át lenne képes ellátni.

Másrészt a kis jelenti a méretét is a reaktornak. A paksi atomerőműhöz hasonló nagy méretű, hagyományos atomreaktorok több, mint 700 megawattórás teljesítménnyel bírnak és pár 1000 megawattórás teljesítményt képesek előállítani. Méretükből adódóan magasabb vízigénnyel is rendelkeznek, ebből kifolyólag kevesebb helyre lehet őket telepíteni, valamint magasabb biztonsági kockázattal is járnak. Mindebből fakadóan a paksi atomerőműhöz hasonló reaktorokat sokszor egyénileg tervezik. Ezzel szemben a kis moduláris reaktoroknak alacsonyabb a vízigénye, ebből kifolyólag több helyre lehetséges telepíteni őket.

Moduláris

A kis moduláris reaktorok (ezután KMR) a tervezetek szerint modulokból összeszerelhetőkké válnak. Ezáltal sorozatgyárthatóak, illetve könnyen szállíthatóak és telepíthetőek. Megépített KMR-ek találhatóak Oroszországban és Kínában, ugyanakkor még messze nem kezdődött el a sorozatgyártásuk. Jelenleg több ország a kutatásfejlesztési és engedélyezési szakaszban jár a felsoroltakon kívül például Franciaország is. A KMR-ek a megfelelő szabályozási környezet mellett képesek lehetnek költséghatékony energia előállítására, sorozatgyártásukkal könnyű összeszerelhetőségükkel és flexibilis elhelyezésükkel az energiaelőállítás egy jövőbeli válfaját alkothatják.

Jelenleg

Európa

Az európai országok közül Franciaország jár az élen, aki 2030-ig közel 400 milliárd forintnyi euróval támogatja a KMR-eket érintő kutatás fejlesztéseket. A környező országokban szintén elkezdődött a KMR-ek iránti érdeklődés. Az amerikai KMR gyártóval a NuScale-el kötött szerződést többek között Bulgária, Csehország, Lengyelország, és Románia is. Az Európai Bizottság 2021 óta szervez eseményeket a KMR-ekhez kapcsolódó témákban, illetve a Horizont Európa programján keresztül már elindította az SMR-ok felhasználásával kapcsolatos kutatásait. Ugyanakkor konkrét szabályozási tervezetek még nem kerültek napirendre.

Európai Unió

Legutoljára az Európai Parlament Energiaügyi Bizottsága szeptember 7-én foglalkozott a KMR-ek kérdéskörével, ahol a Néppárt képviselői a KMR-ek előnyeire hívták fel a figyelmet, illetve a KMR-ekkel kapcsolatos kutatások fontosságára. A Konzervatívok képviselője támogatta a KMR-ek felhasználását. A szocialista és a Renew-os képviselő szkepticizmusát fejezte ki. Az Egységes Európai Baloldal és a Zöldek képviselői pedig el se jöttek a bizottsági ülésre. Így jól látható, hogy az európai uniós pártcsaládok képviselői megosztottak a kérdéskörben.

Magyarország

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, hogy a KMR-ek szükséges engedélyezési kultúrája Európában még nem található meg. Illetve Magyarországon szerinte a KMR-ek beszerzése leghamarabb 2029 és 30 körül kezdődhet el.

Honnan jöhet a Hamász támogatása, a fejlettnek mondható fegyverei? Hiszen egy ilyen akció esetében nehéz azt gondolni, hogy teljesen önerőből hajtotta mindezt végre.

A Hamász palesztin fegyveres szervezet 1987 környékén alakult, erős szálakkal kötődve a Muszlim Testvériséghez. A Hamász legfőbb célkitűzése egy iszlám palesztin állam megalapítása Izrael helyén, ennek a célkitűzésnek az eredménye, hogy mindenféle egyezséget elutasít Izraellel.

A fegyveres szervezet hatalma a Gázai-övezetre és Ciszjordániára terjed ki. A Hamász 2006-ban választást is nyert a Palesztin Hatóságot legyőzve, azonban a támadások ezután sem álltak meg, 2008-ban egy öngyilkos merényletet magukra vállalva, az Egyesült Államok terrorszervezetnek nyilvánította őket. Azóta is számos bombázást és merényletet hajtottak végre Izrael ellen.

Az izraeli-palesztin konfliktus az 1947-es ENSZ döntés óta létezik, a britek kivonulása után a területre az ENSZ azt a határozatot adta ki, hogy két államot kell rajta létrehozni: Izraelt és Palesztinát. Az Izraeli Államot kikiáltották 1948-ban, míg Palesztina függetlensége csak 1988-ban, és kizárólag saját maguk által. Tehát a konfliktus 70 éve tart, azóta eszkalálódott odáig, hogy 2023 októberében több, mint 5000 rakétát lőtt ki a Hamász Izraelbe, és hajtottak végre merényletet egy Gázai-övezet közelében folyó fesztiválon, ami 250-nél is több ember életébe került.

A csempészalagutak Gáza és Egyiptom között. Kép forrása: aijac.org.au

Az Insider forrásai szerint a Hamász körülbelül 300 millió dolláros forrásból dolgozhat és egy több szálon futó globális finanszírozási-hálózatot épített ki. A források megszerzése két ághoz kötődhet, az egyik a szociális ág, mely alapítványokon és aktív segélykéréseken keresztül megszerzi a pénzt, a másik pedig a katonai ág, mely fel használja ezeket a forrásokat.

Ez az alapítványok által való pénzgyűjtés nyilvánvalóan nem hivatalos úton történt, gyakran gázai éhező gyermekekre hivatkozva, vagy bármely más módszerrel próbálták a segítséget begyűjteni. Több alapítvány is létezett, például Svájcban az Egyesült Királyságban, de Ausztriában is.

A nemzetközi figyelmet is elkerülte ez a módszer egészen 2009-ig, azonban azóta szigorított feltételek mellett, sokkal kevésbé jelent fő bevételi forrást, azonban még mindig, a trükközéseknek hála, rendszeres jövedelmet nyújt a Hamásznak.

A másik legfontosabb támogató pénzügyi, és majd láthatjuk, fegyverek terén is, Irán. 70 és 100 millió közé teszik az ország által küldött pénzeket a kutatók, ezzel a támogatással és persze a csempészett fegyverekkel, Irán próbálja destabilizálni Izraelt és folyamatosan aláásni a közel-keleti pozícióját az országnak.

Irán a fegyverek terén is a legfontosabb partnere a Hamásznak, hiszen segítségükkel rengeteg kézifegyvert, rakétát és robbanószert csempésztek a gázai területekre. Irán a 2012-13-as egyiptomi Mursi elnökség alatt építette ki a csempészútvonalakat, hiszen a Muszlim Testvériség-Hamász kapcsolatok miatt Egyiptom nem lépett fel az alagutak ellen, azonban ez a 2014-es elnökváltást követően fel lett számolva. Persze találtak más útvonalat a csempészetre, így az nem szűnt meg, és jelenleg már tengeri utakon is folytatódik a fegyveráramlás Gázába.

Kimutatható, hogy Irán különböző alapítványokon, pl. A Nemzetközi Vörös Félhold Mozgalmon keresztül is juttatott el pénzeket a Hamásznak. Továbbá pénzváltó üzleteken keresztül pénzmosással küld Khomeini országa óriási összegeket a terrorista szervezetnek.

Iránon kívül Katarról is beszélni kell, hiszen Palesztina legnagyobb támogatói között van. Katar korábbi emírje Hamad bin Khalifa Al Thani volt az első államvezető, aki meglátogatta a Hamász vezetését, 2012-ben. Azonban a Katari támogatások, itt is közel száz millió dollárról beszélhetünk, Izraeli és ENSZ csatornák ellenőrzésen megy át, és a hatóságok próbálják bebiztosítani, hogy tényleg a leginkább rászorulók kezébe kerüljön a pénz.

Katar továbbá a humanitárius krízisre hivatkozva, egész fizetéseket áll a Palesztin vezetés helyett, az ország stabilitásához hozzájáruló, legfontosabb tisztségviselők számára. Azonban ezeknek a fizetéseknek az adója is a Hamász kezében landol. Tehát valójában az ellenőrzések ellenére is jut a katari pénzekből a terrorszervezetnek.

Törökország egyelőre csupán retorikai támogatását adja meg a Palesztin függetlenségnek, jelenleg közvetlenül nem pénzeli a Hamászt. Törökország megpróbál békeközvetítőként fellépni és egy független Palesztin államot követel Izraeltől. A NATO-tagország elnöke, Erdogan még azt is kijelentette, szembe menve a szövetség többségével, hogy a Hamász nem terrorszervezet.  Tehát láthatjuk, hogy a Közel-Kelet két regionális hatalma Irán és Törökország is a Hamász mellett áll, míg Irán fegyverekkel és pénzzel, addig Törökország politikai támogatással.

Dél-koreai szakértők úgy vélik az október 7-ei támadást a Hamász többek között észak-koreai fegyverekkel hajtotta végre. A videókon láthatóak F-7-es kézi páncéltörő gránátvetők, melyek észak-koreai gyártmányok. Észak-Korea tagadta, hogy a Hamász számára fegyvereket küldött volna, azonban Észak-Korea kiterjedt illegális fegyverszállítmány-hálózatainak köszönhetően ez nem elképzelhetetlen. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Észak-Koreából először Iránba csempészték a fegyvereket, majd a megszokott úton Irán ezt tovább küldte a Hamásznak.

Hazánk álláspontját is érdemes megismerni, Szijjártó Péter Külgazdasági- és Külügyminiszter október 7-én facebook bejegyzésben ítélte el a Hamász támadását, egyértelműen terrorszervezetnek nyilvánítva azt. Kifejezte, hogy a magyar állam elismeri Izrael önvédelemhez fűződő jogát ebben a helyzetben és az Izraelben és Gázában rekedt magyar állampolgárok számára ismertette a hazajutási és segítségkérési lehetőségeket.

A Magyar Honvédség izraeli mentőakcióján használt Airbus A319-es. Kép forrása: honvédelem.hu

A Honvédelmi Minisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium együttműködve menekített haza 325 embert a Magyar Honvédség Airbus A319-es szállító repülőgépeivel. A Gázai-övezetben 15 magyar állampolgár rekedt, akikkel az izraeli és egyiptomi magyar nagykövetség folyamatosan tartja a kapcsolatot.

Tehát láthatjuk, hogy a Hamásznak kiterjedt hálózata van a fegyverek és akciók pénzügyi fedezésére. Legfőbb állami támogatójuk Irán, de ezek mellett Törökország és közvetetten Katar támogatására is számíthatnak. A magyar állam és az Európai Unió álláspontja is egyértelműen a Hamász terrorszervezetnek nyilvánítása és a támadás elítélése.