A körkörös gazdaság és a fenntartható fejlődés fogalma szoros kapcsolatban van egymással.
A körkörös gazdaság keretében elsődleges cél, hogy a termékek életciklusát minél jobban meghosszabbítsák. Ez a cél pedig nagyban hozzájárul a fenntartható fejlődés kapcsán megfogalmazott célok megvalósításához.
Lássuk, ti mennyire vagytok képben ezzel a témával!
Kapcsolódó cikkünk a témában: Körkörös gazdaság: A klímaváltozás megoldása - Reaktor
Komoly problémákkal küzd a Fidesz baloldali ellenzéke: a több, mint egy éve tartó útkeresésére rászakadt az Állami Számvevőszék jelentéstervezete, amely közel 1,7 milliárd forintnyi tiltott, külföldi kampányfinanszírozásról szól. A hat pártnak és a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak nagyságrendileg 3,4 milliárd forintnyi bírsággal kell majd szembenéznie (amit nem maga az ÁSZ ró ki, mivel az nem hatóság), illetve valamilyen úton-módon elosztani vagy ráhárítani a másikra. Azóta újabban a Karácsony Gergely mögött álló 99 Mozgalom kapcsán merült fel 500 millió forintnyi adomány eredetének a kérdésessége.
Természetesen mindenki másképp értelmezi az Állami Számvevőszék jelentéstervezetét: az ellenzékiek a kormánypártok akaratát vélik felfedezni az ÁSZ tevékenysége mögött és támadásként értékelik azt. Ezzel szemben a kormánypártiak teljesen jogosnak vélik azt, hiszen a külföldi finanszírozás illegális, a nemzeti szuverenitás megvédésének része a potenciális külföldi ráhatások minimalizálása. Az emberek identitása nagy mértékben meghatározza, hogy ki mit gondol az egyes politikai eseményekről, azt hogyan értelmezi. Éppen ezért érdemes lehet körbe járni, hogy miért fontos a pártok identitásképzése.
Miért fontos ezzel foglalkozni? Vajon ezen a területen igazán nagy az asszimetria a Fidesz-KDNP javára az ellenzékkel szemben?
A választói magatartásnak több főirányzata és modellje van, ezek közül a pszichológiai megközelítés a választók pártokhoz való kötődését tartja fontosnak: azaz az egyes választói rétegek mennyire tudnak erősen azonosulni a pártjukkal, illetve mekkora azoknak az aránya, akik ebből a szempontból kiszámíthatatlanok, azaz nem rendelkeznek erős pártkötődéssel. Egy pártok számára az az ideális helyzet, ha minél többen és erősen kötődnek hozzá, mivel azok biztosan elmennek és a pártra szavaznak a választásokon, nem kell túl sok pénzt és energiát fektetni a megnyerésükhöz és mozgósításukhoz.
(kép forrása: origo.hu)
A kilencvenes évek közepén az MSZP mondhatta el egyedül magáról, hogy olyan sok szavazó kötődik hozzá, hogy azok önmagukban elegek lettek volna a párt Parlamentbe juttatásához. A Fidesz ezt a hátrányt komoly munkával tudta behozni, így a kétezres évek kétblokkrendszerét fémjelző két nagy párt közel hasonló nagyságú szavazótáborral bírt. Míg a kilencvenes éveket a változékonyság (volatilitás) jellemezte, addig a kétezres éveket a stabilitással és a táborok közötti átjárhatatlansággal lehet a legjobban leírni. A 2010-es választást követően megszűnt az MSZP Fidesszel való egyenrangúsága, a baloldal szétszakadt, valamint e mellett két új identitás vált hirtelen meghatározóvá: az LMP és a Jobbik is a politikai fősodorba került.
Ezen felül megállapítható, hogy a magyar társadalom erőteljesen jobbra tolódott, ami az értékrendjét illeti.
Azonban 2010-et követően az ellenzék - legyen az bal- vagy jobboldali - nem tudott egy a Fidesz számára konkurens identitást kiépíteni. Az LMP sikertelenül próbált egyenlő távolságot tartani a Fidesztől és az MSZP-től, a Jobbik pedig a komplett elitet elutasító álláspontján módosítva egyre inkább a Fidesz-KDNP kritikusává vált, ezáltal a baloldallal szembeni relatív távolsága csökkent. A 2022-es választáshoz vezető úton az ellenzék nagy áldozatokat hozott, hogy össze tudjon fogni, ez mégsem járt sikerrel. A különböző pártos identitásokat eközben felváltotta az Orbán- és Fidesz-ellenes "ellenzéki szavazó", akinek mindegy, hogy ki kormányoz, "csak ne az Orbán".
(kép forrása: mandiner.hu)
Talán ennek köszönhető, hogy a különböző ellenzéki pártokat hol a küszöb alá, hol a küszöb fölé mérik a közvélemény-kutató cégek: szituációtól függ, hogy az úgynevezett "ellenzéki szavazó" éppen melyik pártra szavazna. Ez értelemszerűen nem az erős pártkötődésre utal. Az "ellenzéki szavazókat" feltehetőleg kevésbé érdekli, hogy mik a pártokat megkülönböztető törésvonalak: mindaz, ami számít, az az, hogy kormány- és rendszerváltás legyen.
Sokat szokták mondani, hogy az ellenzéki pártok mindig csak ugyanazt a torta szeletet osztják fel újra és újra.
Ez nem teljesen alaptalan, sőt, hiszen azok a választók, akik teljes mértékben elutasítóak a jelenlegi kormányzattal szemben, azok közül csak kevésről feltételezhető, hogy erős pártkötődéssel rendelkeznek. Jelenleg a Demokratikus Koalíció "európai magyarok" identitása az, amelyik a legrégebb óta, tudatosan épül, ennek köszönheti a Gyurcsány Ferenc fémjelezte párt a relatív nagy népszerűségét az ellenzéken belül. A DK-t követő Mi Hazánk Mozgalmat külön kell venni a hatpárti egyesült ellenzéktől, mivel jobboldali radikalizmus tábora cseppet sincs átfedésben a nagyvárosi, baloldali tömbökkel.
A többi párt esetében a választást követően érezhető egyfajta próbálkozás az önálló identitás megteremtésére. A Momentum igyekszik visszatérni a Gyurcsány-ellenes kezdeti pozícióhoz (kérdéses, hogy ez mennyire lehet már sikeres), illetve a következő politikai generációt integrálni azzal, hogy a pedagógus- és diáktüntetéseken rendre ott vannak, magukévá teszik annak szimbólumait, ezáltal kialakítani egyfajta pártkötődést ezen társadalmi csoportokkal.
A Republikon Intézet elemzése szerint a Momentumnak komoly tartalékai vannak a liberálisok körében: a magyar társadalom közel egyharmada (36%) gondol magára liberálisként. Az elemzés ennél árnyaltabb képet mutat, hiszen megkülönbözteti az emberi jogi (15%), a gazdasági (10%) és az önbesorolás alapján liberálisokat (19%), természetesen a kategóriák között vannak átfedések. A Momentum támogatottsági adataiból ítélve a párt nem képes ezeket a választókat hatékonyan integrálni, azok vagy nem rendelkeznek pártprefenciával vagy más pártra szavaznának.
(kép forrása: magyarnarancs.hu)
Az LMP és a Párbeszéd elkeseredett iszapbirkózást folytat a zöld identitásért, az MSZP egyfajta klasszikus, radikálisabb szociáldemokrata platformot épít, míg a Jobbik-Konzervatívok '56 emlékét próbálja meg kisajátítani és a kommunista elithez hasonlítja a kormánypárti elitet. Érezhetően ezek sem túl erős identitások (egyelőre), hiszen ezek a pártok inkább vannak a küszöb alatt, semmint fölötte. A magyar társadalom egyre inkább polarizálódik: az emberi kapcsolatok jelentős részét képes meghatározni, hogy ki "fideszes vagy ellenzéki". Ez valamelyest egy alulról és felülről is gerjesztett folyamat: a pártok azt látják a társadalomtól, hogy egyre mélyebb a szakadék; illetve a társadalom azt látja a pártoktól, hogy a pártverseny is egyre inkább széttartó és az ellentéteket se tudják kulturált körülmények között kezelni.
Egyelőre nem látni, hogy a Fidesz dominanciáját melyik ellenzéki identitás lenne képes ellensúlyozni. Hiszen Gyurcsány Ferenc továbbra is megosztó politikai szereplő, a többi baloldali és liberális párt vele szemben alakult meg, így az "európai magyarok" számára is van üvegplafon. A Momentum egy felnövőfélben lévő politikai generáció dominálására törekszik. A többi párt esetében fokozottan érvényesül a tortaszelet morzsánkénti újraelosztása: ha az egyik erősödik esetleg pár százalékot, akkor az nem a bizonytalan választók tekintélyes tömbjéből történik, hanem a többi baloldali párttól pártoltak oda. A Mi Hazánk számára egyedül az az egy kérdés van, hogy milyen tartalékokkal rendelkezik a jobboldali radikalizmus, illetve tanul-e a Jobbik "hibájából" és a mérséklődés és néppártosodás helyett megpróbál önálló pólust képzeni.
A víz körülvesz minket, minden napunkban megjelenik valamilyen formában. Lássuk, mit tudsz róla!
A víz nem csak az élet alapvető összetevője, hanem kulcsfontosságú erőforrás is, amely számos gazdasági és környezeti folyamatban vesz részt. A körforgásos gazdaság és a fenntartható hulladékkezelés iránti növekvő igények közepette a víz hatékony felhasználása és megóvása elengedhetetlen a környezeti terhelés csökkentésében és a fenntartható jövő kialakításában. Ebben a kontextusban vizsgáljuk meg, hogy a víz miként játszik szerepet a körforgásos gazdaság és a hulladékkezelés alapelveiben.
A Víz Alapvető Szerepe a Körforgásos Gazdaságban:
A körforgásos gazdaság célja az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az újrahasznosítás előtérbe helyezése. A víz itt alapvető fontosságú: az anyagok újrafeldolgozásához, termékek előállításához és az újrahasznosított anyagok kezeléséhez szükség van vízre. A víz hatékony és fenntartható felhasználása lehetővé teszi, hogy az erőforrások körkörös módon mozogjanak, minimalizálva ezzel az újabb erőforrások kitermelését és az egyszer használatos termékek felesleges előállítását.
Víz és Hulladékkezelés:
A hulladékkezelés során a víz is kulcsfontosságú szerepet játszik, különösen a szennyvízkezelés terén. A hulladékok feldolgozása során keletkező szennyvíz tisztítása és visszavezetése a természetes vízkörforgásba nagy jelentőségű a környezet szempontjából. A hatékony szennyvízkezelés csökkenti a vízszennyezést és hozzájárul a vízminőség megőrzéséhez, amely nélkülözhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás és az élőhelyek megóvása szempontjából.
Környezeti Hatások Csökkentése:
A víz szerepe az ismétlődő termelési folyamatokban és az újrahasznosításban arra is kiterjed, hogy minimalizálja a környezeti hatásokat. Az újrahasznosítás és a hulladékkezelés során keletkező szennyezőanyagok és kibocsátások mérséklésével a víz hozzájárul a környezet védelméhez és a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Víz Megtakarítás és Fenntarthatóság:
A víz szűkös erőforrás, és annak fenntartható kezelése elengedhetetlen. A körforgásos gazdaság és a hulladékkezelés azonban lehetőséget kínál a víz hatékonyabb felhasználására és megőrzésére. Például a termékek élettartamának meghosszabbítása és az újrahasznosítás révén csökkenthetjük a vízszükségletet a termelés és az új anyagok előállítása során.
Összességében a víz az egyik legfontosabb elem a körforgásos gazdaság és a hulladékkezelés fenntartható megvalósításában. Hatékony felhasználása, tisztítása és visszavezetése a természetes környezetbe kulcsfontosságú a környezeti terhelés csökkentéséhez és a jövő generációk életkörülményeinek megóvásához. A víz, mint értékes erőforrás, szorosan összekapcsolódik a fenntartható jövő kialakításának globális törekvéseivel.
Ahogy már írtunk róla, Magyarországon 2023. július 1-től egy új hulladékgazdálkodási rendszer indul, melynek lényege, hogy a rendszer eredményesebb legyen a hulladékok újrafeldolgozási arányát tekintve.
De miért kellett megváltoztatni a rendszert? Mik fognak pontosan változni? Ki/mi fogja a Mol feletti kontrollt végezni? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tett fel a Világgazdaság Raisz Anikónak, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárának. Összefoglalónk.
Mi volt a baj az eddigi rendszerrel?
Az eddig működő rendszer keretei között a termékfelelősségi rendszer sokkal szűkebb termékkörre érvényes, mint az, ami július 1-től bevezetésre kerül. A probléma az, hogy a régi rendszerből befolyt termékdíjak nem voltak képesek lefedni a hulladékkezelésnek a költségeit. Az új rendszer a remények szerint erre a problémára megoldást kínál azzal, hogy
a jelenlegi környezetvédelmi termékdíjas rendszer elmozdul a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere felé.
A változás kiket fog érinteni?
Egyrészt érinteni fogja azokat a gyártókat is, akiket a július 1-je előtti rendszer érintett. Őket -a termékek kiterjesztett köre miatt miatt- az eddigiek mellett akár új termékek köre miatt is terheli felelősség. Illetve pont az előbb említett termékbővítés okán lesznek olyan gyártók, akiket július 1-től érint csak az új rendszer.
(kép forrása: https://www.origo.hu/gazdasag/20200824-elelmiszeripari-hulladekok-hasznositasa.html)
Mi lesz a gyártók feladata az új rendszerben?
A fizetés.
Az új rendszer a szennyező fizet elve alapján épül fel,
így a gyártók az új díjfizetési rendelet alapján meghatározott díjat fizetnek a Mohu számára a rendeletben meghatározott termékek után. A gyártókat a felelősség a termékeikért nem csak azok életciklusa alatt terheli, hanem ők viselik a hulladékkezelés költségeit is.
Pontosan mennyi hulladékról van szó?
Magyarországon évente 20 millió tonna hulladék keletkezik.
Az új koncessziós rendszer azonban évi 5 millió tonna hulladékra vonatkozik.
(kép forrása: https://hulladekpres.hu/epitoipari-hulladek-nem-mind-szemet-ami-annak-latszik-2/)
Mi/ki fogja felügyelni a Mohu-t?
Egyrészt az MEKH, azaz a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, valamint a a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter. A beruházásokat pedig egy műszaki képviselő fogja felügyelni.
Mennyiben egyedülálló az új rendszer?
Ilyen koncessziós alapú hulladékgazdálkodási rendszerre sem Magyarországon, sem más országokban nem volt eddig példa.
(Borítókép forrása: https://www.natursziget.com/eletmod/20190617-a-legjobb-hulladek-ami-nincs)
A hulladékhasznosítás olyan folyamat, amely segít a termelődő hulladék újrahasznosításában és az értékes anyagok visszaforgatásában a gazdaságba. Az újrahasznosítás lehetőséget kínál arra, hogy csökkentsük a hulladéklerakókra való terhelést, védelmezzük a környezetet és kíméljük az erőforrásokat. Az alábbiakban bemutatjuk az újrahasznosítás lényegét és néhány fontos információt a hulladékhasznosítással kapcsolatban.
Mi is az a hulladékhasznosítás?
A hulladékhasznosítás a már nem használt anyagok újrahasznosítása és újrahasználata. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a hulladék ne kerüljön közvetlenül a szemétlerakókra vagy égetőkbe, hanem olyan folyamatokon menjen keresztül, amelyek során új termékekké vagy nyersanyagokká alakulhat át.
Hogyan történik a hulladékhasznosítás?
Az újrahasznosítás lépései különbözőek lehetnek az anyag típusától függően. Általában az újrahasznosítás folyamata a következő lépéseket tartalmazza:
Mik az újrahasznosítás előnyei?
Az újrahasznosítás számos előnnyel jár mind a környezet, mind pedig a társadalom számára:
1. Erőforrás-megtakarítás: Az újrahasznosítás révén csökkenthetjük az új nyersanyagok kitermelését és az energiafelhasználást, ezzel megtakarítva a természeti erőforrásokat.
Hogyan tehetünk mi is az újrahasznosításért?
Te is hozzájárulhatsz az újrahasznosításhoz a következő módon:
Az újrahasznosítás kritikus szerepet játszik abban, hogy fenntarthatóbbá tegyük a Földünket és a jövőnk biztosítását. Azzal, hogy odafigyelünk az újrahasznosításra, közös erőfeszítésünkkel egészségesebb és tisztább környezetet teremthetünk.
Minden év július 3-án világszerte megünneplésre kerül a Zacskómentes Világnap, melynek célja a figyelemfelkeltés a műanyagzacskók környezeti hatásaira és azok kiváltásának fontosságára. Ezen a napon emberek, közösségek és szervezetek összefognak, hogy megemlékezzenek erről a kritikus problémáról, és hozzájáruljanak a fenntartható jövő felé vezető úthoz.
A műanyagzacskók használata globális környezeti válságot okozott, hozzájárulva az óceánok szennyeződéséhez, a vadvilág károsításához és a talajszennyezéshez. Az évszázadokig elbomló műanyagzacskók a természetben gyakran mikroműanyagokká válnak, amelyek széles körben elterjednek a környezetben, és bekerülhetnek az élelmiszerláncba, és így az emberi egészségre is veszélyt jelenthetnek.
A zacskómentesség népszerűsítése során az emberek különböző kezdeményezéseken keresztül hívják fel a figyelmet a problémára. Számos országban és városban tiltó intézkedések kerülnek bevezetésre a műanyagzacskók használatára, és a lakosság ösztönzése más, környezetbarát csomagolási és bevásárlási megoldásokra.
Az esemény során rendezett rendezvények, kampányok és közösségi összejövetelek lehetőséget nyújtanak az embereknek arra, hogy tudatosabban válasszanak, és részt vegyenek az újrahasznosítás és fenntartható életmód terjesztésében. Környezettudatos döntésekkel és cselekedetekkel mindenki hozzájárulhat a műanyagmentes jövő megteremtéséhez, és egy tisztább, egészségesebb környezet kialakításához.
A világnap arra emlékeztet minket, hogy minden egyes cselekedet számít, és a környezetünk védelme mindannyiunk közös felelőssége. A műanyagzacskók elkerülése és a környezetbarát alternatívák választása nem csak egy napra szóló kezdeményezés, hanem egy hosszú távú elkötelezettség a bolygónk és jövőnk iránt.
A Rákóczi-szabadságharcban néhol igen terhelt, súlyos események is előfordultak, amelyekre nem szívesen emlékezünk – gondoljunk csak az ónodi országgyűlésen történtekre, amikor is Turóc vármegye követeire támadtak, egyikőjük helyben meghalt, míg egy másik követet kivégeztek. Hasonlóan sötét konfliktus tört ki 1708-ban a kurucok nyitrai táborában – amely során Rákóczi kedves katonája, Esze Tamás is életét vesztette.
Jobbágysorból kiemelkedve, Esze Tamás a Tiszahát egyik fejlett falujában, Tarpán született jobbágycsaládban.
Rákóczi nemesi híveit mindig is sértette előmenetele, és részben ezzel is magyarázták halálát, ugyanakkor ez nem tűnik valószínűnek. Az Esze család későbbi leszármazottai egyébként igyekezték önmagukat egy dunántúli, Veszprém vármegyei nemesi családból származtatni, de ezt a tiszántúli vármegyék sosem fogadták el, és egyetlen forrás sem támasztja alá.
Esze Tamás (forrás: Wikipedia)
Esze már a kezdetek kezdetén jelen volt a kurucok körében: a Tokaji Ferenc-féle hegyaljai felkelésben csak azért nem vett részt, mert Károlyi Sándor börtönbe vetette, de később természetesen folytatta a szervezkedést, részben személyes sérelme folytán (sókereskedelemből élt, de a császáriak elkobozták a lovait és szekereit). Esze Tamás volt az, aki az ekkor emigrációban élő Rákóczit javasolta egy esetleges felkelés pártfogójának, és ő maga is járt a későbbi vezérlő fejedelemnél. A szabadságharc kezdetére Rákóczi ezredese volt.
Sikeres katona
Esze Tamás ezredes már a harcok előtt kitűnt szervezőkészségével, az egész szabadságharcban inkább ez, mint hadi képességek jellemezték, de nem volt éppenséggel rossz vitéz.
Rákóczi mindvégig nagy becsben tartotta:
már 1703-ban felszabadította a jobbágysorból, 1708-ban pedig nemességet adományozott családja számára. Legmagasabb rangja a brigadéros (tábornok) volt.
Kurucok labanc rabokat hajtanak (forrás: Wikipedia)
Eleinte a Tiszántúlon vett részt, ott volt Kálló (ma Nagykálló), Szatmár (ma Szatmárnémeti) és Tokaj ostrománál, később a Felvidéken (például Kassa védelmében is részt vett) és Erdélyben harcolt.
Egy vitatott eredetű összecsapás
1708 pünkösdje (május 27.) a brigadérost a kurucok nyitrai táborában találta.
Sokáig azt tartották, hogy a tábori istentisztelet után a reformátusok és a katolikusok csaptak össze a táborban olyannyira, hogy ágyútűzzel kellett őket szétválasztani. Később az is elterjedt, hogy az ágyúra azért volt szükség, mert a nemeseket zavarta Esze Tamás karrierje – Esze ugyanis bár eredetileg nem vett részt az összecsapásban, a helyszínre ment, mert szét akarta választani a kurucokat. A valóság ugyanakkor úgy néz ki, kicsit más.
A kuruc vizsgálat, amely igen alapos volt, lévén a fejedelem egyik legkedvesebb katonája halt meg, illetve egyéb iratok alapján is úgy tűnik, hogy
Esze Tamás katonái verekedtek össze egy Czelder Orbán nevű, szepességi német családból származó brigadéros hajdúival
– vagyis Esze mégis erősebben érintett volt, mint azt hitték. Valószínűleg a vallási ok biztos, bár nem református-katolikus, hanem református-evangélikus vitáról kell beszélnünk, de sokkal valószínűbb, hogy nemzetiségi színezete is volt a dolognak, hiszen Esze reformátusai magyarok, míg Czelder lutheránusai németek voltak – éppen úgy, mint az ellenséges császáriak.
Kuruc lovaskatona (forrás: Wikipedia)
Az ágyútűz okozta halál sem tűnik valószínűnek, ugyanis a legtöbb visszaemlékezés arról tesz bizonyságot, hogy a brigadéros a verekedés közben halt meg.
A részleteket, ahogy a kiváltó okokat sem, máig nem ismerjük teljesen.
Az Esze család sorsa
Rákóczi természetesen nem feledkezett meg legrégibb hívéről:
hajdúit saját maga alá osztotta be, Esze szülőfalujának, a beregi Tarpának pedig hajdúkiváltságot adományozott. Esze Tamás öccse, János kapitányi rangot kapott (korábban alezredes volt). A gyilkosság kivizsgálását többször is kérték – főleg az özvegy –, amelyért a fejedelem igyekezett közbenjárni – ennek ellenére máig sem látunk tisztán az ügyben, és ez valószínűleg így is marad. Az Esze család pedig jobbágysorban maradt…
Borítókép: Veszprémi Endre: Rákóczi Ferenc találkozása Esze Tamással és gyalogos jobbágykatonáival, a talpasokkal a magyar-lengyel határon. 1953. (forrás: Wikipedia)
2023. július 1-től új korszak indul a magyar hulladékgazdálkodásban, ugyanis a MOL Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt. veszi át a magyar hulladékgazdálkodás irányítását.
Több újdonság mellett talán a legnagyobb a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, amivel kapcsolatos tudásotokat az alábbi kvízzel tesztelhetitek le!
Kapcsolódó cikkünk a témában: Az Új Korszak Kezdetét Jelzi: Magyarország 2023. július 1-jétől Kiterjesztett Gyártói Felelősség Rendszerével - Reaktor
A műanyagmentesség nem csak egy divatos kifejezés – ez az elkötelezettségünk a fenntartható jövő iránt. Csökkentjük a szemét mennyiségét, védelmezzük a vizeinket és a természetet, és gondoskodunk az egészségünkről is.
Az idők kihívásai arra ösztönöznek bennünket, hogy együtt tegyünk azért, hogy megváltoztassuk a világot, és élhetőbb környezetet teremtsünk. A műanyagmentesség egy olyan mozgalom, amely egyre több embert inspirál és összehoz, hogy csökkentsük a műanyaghulladék mennyiségét és védelmezzük a természeti kincseinket.
Gondoljunk csak arra a hatalmas mennyiségű műanyag hulladékra, amely a világ óceánjaiban sodródik, és a természetes élőhelyeket, az állatvilágot veszélyezteti. Egyértelmű, hogy egy környezettudatosabb életmódra van szükségünk, és ez az, amiben Te is bekapcsolódhatsz!
Az út a műanyagmentes jövő felé nem könnyű, de együtt és apró lépésekkel is megvalósítható.
A műanyagmentesség előnyei:
Környezetvédelem: Az egyszer használatos műanyagok számos környezeti problémát okoznak, beleértve az óceánok szennyezését és az állatvilág károsítását. A műanyagmentesség segít csökkenteni az ökológiai lábnyomot. Az egyszer használatos műanyagok nagy része nem lebomló, ami hosszú idő alatt bomlik le apró mikroműanyagokká.
Ezek a mikroműanyagok eljutnak az óceánokba és a földi környezetbe, károsítva az állatvilágot és az élőhelyeket.
Az óceánokban található hatalmas műanyagszennyezés problémát jelent a tengeri élőlényekre és az ökoszisztémákra nézve. Az egyszer használatos műanyagok, például műanyag palackok, zacskók és szívószálak, eljutnak a vizekbe, ahol hosszú éveken keresztül maradhatnak és kárt okozhatnak. A műanyagmentesség csökkenti az ilyen műanyagszennyezést. A műanyagszennyezés nemcsak a vizeket, hanem a talajt is veszélyezteti. Az egyszer használatos műanyagok lebomlása során toxikus vegyi anyagok szabadulhatnak fel, amelyek a talaj minőségét csökkenthetik, és károsíthatják a növényeket és az állatokat.
Egészségvédelem: Bizonyos műanyagok káros vegyi anyagokat tartalmazhatnak, amelyek egészségünket veszélyeztethetik. A műanyagmentes életmód segít minimalizálni a káros anyagokkal való érintkezést. Néhány műanyag típus, például a biszfenol-A (BPA) és a ftalátok, káros anyagokat tartalmazhatnak. Ezek a vegyi anyagok kapcsolatba kerülhetnek az emberi szervezettel a műanyagok használata során, ami egészségügyi kockázatokkal járhat.
A műanyagmentes életmód minimalizálja az ilyen mérgező anyagokkal való érintkezést.
Fenntarthatóság: Az egyszer használatos műanyagok gyártása energia- és erőforrás-igényes folyamat. A műanyagmentesség elősegíti a fenntarthatóbb alternatívák elterjedését. A műanyagok előállítása sok energiaigényes és olajalapú erőforrást igényel.
Megújuló források támogatása: A műanyagmentesség ösztönzi az olyan alternatívák használatát, mint a növényi alapú és lebomló anyagok, ami kevesebb környezeti terheléssel jár.
Gazdasági előnyök: A műanyagmentes kezdeményezések ösztönzik az innovációt és új piaci lehetőségeket teremtenek környezetbarát termékek és csomagolások terén.
Hulladékcsökkentés támogatása: Az egyszer használatos műanyagok nagy mennyiségű hulladékot termelnek, ami sokszor nehezen lebomló. A műanyagmentes életmód elősegíti a hulladék mennyiségének csökkentését, ami kevesebb szemétlerakóba kerülést és kevesebb szemétégetést eredményez.
Környezettudatosság: A műanyagmentesség előmozdítja a fogyasztói tudatosságot és felelős vásárlási döntések meghozatalát.
Támogatás a természetes ökoszisztémák számára: Az óceánok és a földi környezet védelme hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a természetes ökoszisztémák egészségének fenntartásához.
A műanyagmentesség tehát nemcsak az élővilág és a környezet védelmét szolgálja, hanem az egészségünket és a jövő generációk jólétét is elősegíti. Az egyének és a társadalom közös erőfeszítéseinek összefogása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezeket az előnyöket valóban elérjük.
2023. július 1-jétől életbe lép a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere Magyarországon, melynek célja az Európai Unió hulladékpolitikájának megfelelés és a fenntartható hulladékkezelés előmozdítása.
Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) rendszer alapvetően azt jelenti, hogy a termékek életciklusa végén keletkező hulladékkezelési költségeket a gyártók és termelők viselik.
Az EPR (Extended Producer Responsibility) díj egy környezetvédelmi intézkedés, amelyet egyes országok vagy régiók vezetnek be a hulladékgazdálkodás javítása és a fenntartható gazdálkodás előmozdítása érdekében. Az EPR díj azt jelenti, hogy a termékek előállítói vagy importőrei felelősséget vállalnak a termékek életciklusának végén keletkező hulladék kezeléséért és újrafeldolgozásáért.
Amikor egy termék lejárta után hulladékká válik, az EPR díj lehetővé teszi, hogy az előállító vagy importőr finanszírozza a hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást vagy más fenntartható hulladékkezelési folyamatokat. Az EPR díj célja, hogy ösztönözze a gyártókat és az importőröket a termékek tervezésére úgy, hogy azok újrahasznosíthatók vagy újrahasznosítottak legyenek, csökkentve ezzel a hulladék mennyiségét és környezeti hatásait.
Az EPR díjak széles körben alkalmazhatók és különböző termékkategóriákra vonatkozhatnak, például elektronikai cikkek, csomagolóanyagok, járművek, háztartási eszközök stb. Az ilyen típusú környezetvédelmi intézkedések hozzájárulnak a hulladékkezelés hatékonyságához és az erőforrások hatékonyabb felhasználásához, így elősegítve a fenntartható fejlődést és az egészségesebb környezet megteremtését.
Az EU öt termék/anyagáram esetében teszi kötelezővé az EPR rendszer alkalmazását, ilyenek például az egyszer használatos műanyag termékek, az elektromos és elektronikai berendezések, a csomagolások, a járművek és az elemek. A magyarországi elképzelés ennél is tovább megy, és hat további anyagáramra tervezik bevezetni az EPR rendszert, mint például a sütőolaj, gumiabroncs, irodai papír, reklámhordozó, textil és fabútor.
Az elfogadott törvénymódosítás mellett néhány anyagáram esetében megtartják a termékdíj fizetési kötelezettséget is, de a rendelet lehetővé teszi az EPR díj összegének levonását a termékdíjból. Az új rendszerrel együtt járnak adminisztratív változások is, például az EPR díjhoz egy új KF kódot rendelnek.
A tényleges végrehajtásért felelős Koncesszor pályázaton keresztül kerül kiválasztásra, és a Magyar Állam feladatai közé tartozik majd a hulladék átvétele, gyűjtése, elszállítása, előkezelése, kereskedelme és kezelésre történő átadása. A gyártók ezeket a feladatokat az EPR díj fizetésével finanszírozzák.
Emellett egyes csomagolások esetében meg fog jelenni a kötelező visszaváltási díj, és a visszaváltási rendszer üzemeltetésének költségeit is a gyártók fogják viselni.
Az EU szabályozása szerint az EPR díj és a visszaváltási rendszer költségei nem lehetnek nagyobbak, mint az indokolt költségek mértéke. Az intézményi résztevékenység keretében beszedett EPR és visszaváltási rendszer üzemeltetési díjból nem lehet a közszolgáltatás veszteségét finanszírozni, és a gyártóknak nyilvánosan el kell számolniuk a befizetett EPR díjjal.
A gyártóknak lehetőségük lesz egyénileg teljesíteni a hulladékgazdálkodási kötelezettségeket alvállalkozói szerződések alapján, és az ilyen esetekben az EPR díj csökkenthető lesz a költségekkel. A döntés támogatása és költség-haszon elemzése az egyéni teljesítés és a kollektív teljesítés között szakértők segítségével is lehetséges.
A magyar államnak és a vállalatoknak egyaránt kihívást jelent majd a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerének bevezetése, de az új rendszer a fenntartható hulladékkezelés irányába tett lépést jelenti, amely elősegíti a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulását és a környezet védelmét. A megfelelő felkészüléssel és tanácsadók segítségével a vállalatok sikeresen alkalmazkodhatnak a változásokhoz és előnyeikre fordíthatják az új rendszer nyújtotta lehetőségeket.
