Egyenlőség, szabadság, testvériség!” ordította több száz fiatal magyar a ma már jól ismert gondolatokat 172 éve március 15-én. A radikális események és a forradalom nemcsak Magyarországon, hanem szinte egész Európán végig söpörve változtatta meg a történelmet örökre.
A lelkesedés, az eszmék, a fiatalos hév... mind olyan dolog ami mai napig benne él a köztudatban. A márciusi forradalom és az azt követő események ma már szerves részét képzik történelmünknek és hagyományainknak. Történeteinkben, dalainkban és a honvédelemben is fellelhetőek egyes erre utaló motívumok.
forrás: budaihonvedek.hu
Először is, a név. A Magyar Honvédség először 1848-ban Batthyány Lajos utasítására a Nemzeti Őrség részeként alapult meg, mindössze tíz gyalogzászlóaljjal. A külföldi fenyegetettség és a belső konfliktusok kezelésére és kordában tartására megoldást kellett azonban találni. Kossuth Lajos indítványozására,1848. július 11-én az Országgyűlés megszavazta a kétszázezer újoncot és egy azonnali hatályú hadihitelt, ezzel létrejött a Honvédség. Az aktuális politikai nézetek, névváltoztatás ellenére is fent tudott maradni a mai napig. A II. Világháború után névváltoztatásra keült sor, így lett a Honvédségből Magyar Néphadsereg, ezzel pedig elindult az állomány erőteljes szovjetizálása is. A rendszerváltás honvédségi fronton már 1989-ben megkezdődött. Ez körübelül 20%-os létszámcsökkenéssel és nemzetközi haderővé alakítással indult meg. 1990. március 15-én pedig visszanyerte eredeti nevét, így lett a magyar haderő hivatalosan Magyar Honvédség. Az állományt ma már békeidőben csak hivatásos és szerződéses katonák alkothatják. Mindezen változások ellenére sikerült megőrizni ezt a hadi egységet, amely a ’48-as események emlékét őrzi és örökre őrizni fogja.
1848-ban a már meglévő 12. huszárezred lovasai kiváló alapot biztosított az akkor újonnan alapuló Honvédség számára. Az új honvédsereg gyalogságát zászlóaljakba szervezték, a lovasság felépítését azonban változatlanul hagyták. A régi ezredek mellé a magyar vezetés még hat új ezredet rendelt hozzá. „A rövid dolmányt a hosszabb atilla váltotta fel és a mente is ennek megfelelő hosszúságú lett. Zsinórzatuk a régi 14-18 sor helyett ötsoros, piros színben, pecekgombokkal. A nadrág is piros zsinórt kapott, de többnyire az alul bőrözött szürke pantallót viselték.
A pantallér és tölténytáskaszíj fekete, a tarsolyon és sabrakon a császári névjel helyett a magyar címer díszelgett.
Fegyverzetük a régi ezredekénél korszerűbb volt: 1844 mintájú Augustin rendszerű csappantyús pisztoly és karabély, 1845 mintájú kosaras szablya.
A huszárok végig küzdötték a szabadságharc minden csatáját és hősiesen helyt álltak az osztrák és orosz lovassággal szemben Az 1849. augusztus 13-i fegyverletétel után a legénység Ferenc József újjászervezett huszárezredeiben szolgált tovább.”
Az 1991. szeptemberében megalapult Magyar Koronaőrök Egyesülete közel húsz évig végezte kiválóan munkáját, azonban 2011-ben változás történt és a Magyar Honvédségbe tartozó Honvéd Koronaőrség átvette a Szent Korona őrzését. Ennek az állománynak az egyenruhája mai napig mutat hasonlóságot a XIX. század közepén megalkotott egyenruhákéhoz. Ez egy gyönyörű és tiszteletteljes módja a hagyományok ápolásának.
Ezeken felül azonban nem feledkezhetünk meg a Kossuth nótáról sem. Azokról a dalokról, amelyeket óvodában lelkesen tanultunk ás az iskolában már hangosan énekeltünk. A szintén heves Rákóczi szabadságharc idején keletkezett dallamokat idézi a Kossuth nóta is. A Kossuth Lajos azt üzente... kezdetű dal a ’48-as forradalom idején lelkesítő, toborzó dal volt. A szabadságharc legyőzése után betiltásra került dalt, titokban énekelték tovább, ezzel maradt meg a köztudatban. Így mai napig megemlékezéseken énekeljük a szabadságharc egyik leglelkesítőbb nótáját együtt, ezzel sosem felejtve a múlt véres eseményét. Hiszen megőriztük ezt, mint egy apró kis darabkát magunkban, és a fülünkben zúg, hogy „Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!”
