Történelme során az ember ismeretlen tájakat fedezett fel és megtanulta, hogyan válhatnak hasznára az erőforrásaik. Ma már arra gyűjt ötleteket, hogyan hagyja maga mögött a Földet, miután az ipari fejlődés nyomán olyan környezeti károk keletkeztek, amelyek lassan élhetetlenné teszik. A globális klímaváltozás veszélyei egyre nagyobb teret kapnak a médiában, és ma már a politikában is. Ettől összezavarodtak a dolgok és folyton felmerül a kérdés: El lehet-e választani a tudományos nézeteket a politikától?
Az utóbbi hónapokban világszerte nagy figyelmet kapott a 16 éves Greta Thunberg, a környezetvédő diák, aki egészen a New York-i ENSZ-csúcs szószékéig jutott, ahol kissé elragadtatva magát, tulajdonképpen "kiosztotta" a világ vezetőit. Azért engedhette meg ezt magának, mert az előtte eltelt hetekben "ökoszentté" avatta a média.
„Elvették az álmaimat” – mondta az a fiatal lány. Arca a beszéd közben vörösen izzott. Egy olyan lányról van szó, akinek az édesapja ismert színész, az édesanyja pedig operaénekesnő, aki már az Eurovíziós Dalfesztiválon is képviselte Svédországot. Egy olyan lányról a svéd felső-középosztályból, akit a baloldali politikai elit eszközként használ és dróton rángat. Egy lányról, aki könyvet írt arról, hogy gyerekkorában túl okos volt és minden gyerek csak csúfolta, erre ő azt mondta: „Nekem nem kell barát. A barátok gyerekek és minden barát rossz.”
Felmerülhet a kérdés: Ha a gyerekek rossz barátok, miért a gyerekektől várja el, hogy ne járjanak iskolába és inkább tüntessenek?
Vizsgáljuk meg azt a globális jelenséget, amit Greta Thunberg képvisel.
2018 augusztusában a svéd parlament előtt állva tartott maga elé egy táblát, amelynek kézzel írott felirata iskolasztrájkot hirdetett a klímaváltozás ellen. Ekkor még aligha gondolta volna bárki is, hogy ez a furcsa kislány mekkora visszhangot vált majd ki. A hangot diákok millióit hallják meg, akiket sikerrel hív fel arra, hogy menjenek az utcára, ezzel mentve meg a világot. A szituáció nem ellentmondásoktól mentes. Híressé vált beszédében politikusok tömegét osztja ki, számon kérve, hogy miért nem cselekedtek időben és miért ilyen alkalmatlanak a klímaváltozás elleni harcra. De ha tényleg ilyen alkalmatlan minden vezető a klímaválság kezelésére, akkor miért hozzájuk fordul égő szemekkel? „Azért, mert csak ők változtathatnak” – hangozhatna a válasz. De a klímaváltozás kérdéseinek megjelenése a politikában nem új jelenség.
A pestisracok.hu írt arról, hogy a francia jobboldali gondolkodó Gregory Roose petíciót indított a svéd aktivista kihasználása ellen. Szerinte bizonyos érdekcsoportok gazdasági és politikai okoból használják ki a 16 éves lányt.
Tetőzi mindezt az, ahogyan a szülei szemet hunyva hagyják, hogy a globális média szétszedje Gretát. Az aktivista lány kihagyja az iskolát a klímavédő elfoglaltságai miatt. Tényleg megéri egy fiatal életét semmibe venni csak azért, hogy valakik ebből politikai vagy gazdasági profitot termelhessenek?
„Nem itt kellene lennem, iskolában kellene lennem az óceán másik partján” – mondta a lány az ENSZ-ben előadott beszédben.
Valóban így van. Iskolában kellene lennie és élveznie a gyermekkorral járó barátságokat, iskolai csínytevéseket, beszélgetéseket. Ehelyett a világot járva beszél egy olyan jelenségről, ami a tudósok nagy része szerint már rég visszafordíthatatlanná vált. Iskolában kellene lennie egy olyan lánynak, aki a szájába adott szövegeket hirdeti a világ különböző pontjain. Egy tinédzsernek, akit könnyű manipulálni és szócsőként használni, hogy ezzel valaki más előreléphessem. Tipikus példája az agymosásnak: a klímahisztéria a nyugati baloldal kétségbeesett próbálkozása arra, hogy jóérzésűnek és a jövőért tevékenykedőnek állítsa be magát.
Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy a klímaváltozás nem valós probléma, és nem is Greta Thunberg ellen szeretnék keresztes hadjáratot indítani. Csupán arról van szó, hogy adott egy beteg 16 éves fiatal, akit könnyű befolyásolni.
Tekintsünk el a Greta-jelenségtől és közelítsük meg az éghajlati problémát a tudomány szempontjait alkalmazva. Hogyan tudnánk a káros folyamatokat legalább lassítani?
Kezdődött azzal, hogy felfedezték a fosszilis energiaforrások lehetőségeit, majd a modern korban egyre nagyobb mennyiségben használták fel őket.
„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan.” Nos, valóba: ha minden ember csak egy keveset tenne a környezetében, máris hatalmas változásokat tudnánk elérni.
Sajnos a mai felgyorsult világban nehéz mindenre időt szakítani. Nincs ez másként a folyamatos környezettudatossággal sem. Nagyon sok ember nem tud kellő időt fordítani arra, hogy csökkentse az ökológiai lábnyomát. Vannak, akik a rossz életkörülményeik miatt nem tudnak változtatni radikális, mások kényelemből nem teszik.
A káros globális folyamatok egyike az erdők radikálisan felgyorsult kiirtása. Az oxigéntermelő erdők kivágásának megfékezésével szemmel látható javulást tudnánk elérni. Ezek az erdők képesek lennének a kibocsátott szennyező anyagokat megkötni és évek elteltével tisztítani.
Egy kutatás szerint, ha Kanadát sikerülne facsemetékkel beültetni, 2050 környékére a szennyező gázok 50%-át is leköthetnék az új erdők. Nem végleges megoldás, de nagy előrelépés lenne.
Mi a helyzet az ipari
vállalatok környezettudatosságával?
Az ipar térhódításával együtt súlyosbodik környezetünk kizsákmányolása. Olyan módszereket kell kidolgoznunk és bevezetnünk a következő években, amelyek segítenek csökkenteni a környezeti terhet. Nem egy 16 éves lány vérben forgó szemeire és az őt irányító bandára van szükségünk. Csupán össze kell fognunk a változás reményében.
Univerzális megoldás sajnos nincs, de ha közösen tudunk cselekedni, remélhetünk javulást.