Klímaváltozás, klímakatasztrófa: napjaink leggyakrabban elhangzó szavai közt vannak a médiában, és az elmúlt években már a politikában is. Miért került a téma a politikai viták fókuszába, és van-e ebben a környezet védelmében felelőssége a politikai pártoknak a fiatalokkal szemben? Írásomban nem csak a téma politikai vonzatával szeretnék foglalkozni, hanem arra is kíváncsi vagyok, van-e a fiataloknak is szerepe a klímakatasztrófában, hogyan próbálnak tenni ellene, és min kell változtatniuk az előrelépéshez.
Ahogy a közvélemény a fejlett országokban egyre égetőbb problémát látott a klímaváltozásban, új áramlat jelent meg a politikában. A zöld pártok többnyire baloldali pártok, amelyek a “ zöld politika nyomvonalán haladnak, fontos számukra a környezetvédelem, a környezettudatos viselkedés, a szociális igazságosság, az egyén szabadsága, a fenntartható fejlődésre építik a gazdaságot a következő generációknak megőrizve a bolygó jelenlegi állapotát”. Amellett, hogy valós és fontos problémákkal foglalkoznak, sokak szerint kihasználják az emberek téma iránti érzékenységét a szavazatuk elnyerése céljából. A zöld pártok támogatottsága jelentős a fiatalok körében és egyre több iskoláskorú gyermeket is vonzanak, ami nagy felelősséget jelent. Fiatal felnőttek figyelik a munkájukat, akiknek már nem csak a klímaváltozással kapcsolatban formálhatják a véleményüket, hanem az élet más ugyancsak komoly területein is. Felmerül a kérdés, hogy vajon mi egyéb formálja még a fiatalság véleményét a témában?
A Fridays for Future (Péntekek a Jövőért) mozgalom népszerű tüntetéssorozattá nőtte ki magát a fiatalok körében, amit az akkor 15 éves Greta Thunberg indított el tavaly. Három hétig minden tanítási napon ott ült a svéd parlament előtt egy táblát tartva a kezében, amin az állt: ‘Skolstrejk för klimatet’ azaz ‘Iskolasztrájk a klímáért/éghajlatért’, ezzel tiltakozva a klímakatasztrófával kapcsolatos tétlenség ellen. Azóta is minden pénteken tüntet, akárhol is van a világban és ezzel tömegek szimpátiáját vívta ki. Az akció a Twitteren vált felkapottá, a netezők mémeket csináltak belőle, megosztották a vele kapcsolatos cikkeket, így a világ minden szegletébe eljutott az üzenete. A péntekenkénti tiltakozás több millió embert mozdít meg világszerte, a nemrég megrendezett Global Week for Future (Globális Hét a Jövőért) tüntetéssorozat keretei között pedig 150 országban tartottak 4500 tüntetést ami körülbelül 2 millió tüntetőt vonzott. Ezek a tüntetések a politika gyakorlóterévé váltak az utóbbi időben, hiszen egyre több párt szeretné hozzákapcsolódni a “zöld” törekvésekhez. Félő, hogy ilyenkor nem a probléma és annak megoldása a lényeg, hanem a rövid távú célként megjelölt politikai haszonszerzés. Érdemes jól utánanézni a pártok eddig elért eredményeinek, mielőtt a szavazatunkkal tüntetnénk ki őket.
A mozgalom kulcsszerepévé tette a fiatalokat a klímakérdésben, és akadnak, akik szerint akár meg is fékezhetik a klímaválságot. De nem mindenki osztja ezt a véleményt.
Az ausztrál újságíró és volt tanár Alan Jones például markáns kételyeket fogalmazott meg a tüntető iskolások láttán:
„Minden diáknak üzenem, aki sztrájkol a klímaváltozás miatt, hogy ti vagytok az első generáció, akiknek minden szobában légkondicionáló áll a rendelkezésére. Ti akartok tévét minden szobába és a ti óráitokat számítógépesítették. Ti töltitek az egész napot elektromos kütyükön.”
Nehéz téma ez, hiszen általánosságban elmondható, hogy valóban eddig sosem látott mennyiségű termék és szolgáltatás áll az ifjú generációk rendelkezésére. Amit meg tudunk fizetni, azt tálcán kínálják számunkra. Érdekes felvetés tehát, hogy a klímaválság egyik fő gyökere pont oda nyúlik, ahonnan a leghangosabb ellenállást látjuk. Valóban mi, fiataloklennénk a javak legnagyobb fogyasztói?
A válasz igen és nem.
A technika és az ipar fejlődésével eszeveszett gyorsasággal nőtt a gyárak és a vállalatok száma. Mindenki részesedni akart abból a hatalmas mennyiségű pénzből, amit a fejlődés kínált. Olyan lehetőségeink vannak, ami előttünk senkinek nem volt, és akkora számú terméket birtoklunk, mint elődeink közül senki. Emiatt a kérdés hosszú vitákkal is nehezen lenne megválaszolható. De szabad hibáztatni a fiatalokat amiért élnek a technikai vívmányokkal? Nem, hiszen minden kor, minden társadalma törekedett a fejlődésre, és mindig az akkor legfejlettebb elérhető eszközöket használta. Sokan járnak tüntetni a parlamentek elé a cselekvést várva úgy, hogy közben fast fashion ruhákat viselnek, a kezükben ott a legújabb csúcstelefon, és még sorolhatnám a különböző okos eszközöket. A másik oldalon pedig ott vannak, akik az életmódjukat teljesen átformálták az ügy érdekében. Akik a műanyag helyett a fenntartható csomagolást részesítik előnyben, használt ruhát vásárolnak új helyett és az élet minden területén újrahasznosítható megoldásokat választanak. Ez az utóbbi réteg egyre növekszik, és egyre nagyobb mértékben próbálnak meggyőzni másokat is, hogy cselekedjenek hasonlóan. “Csak olyat várhatunk el másoktól, amit mi magunk is megtennénk” - szól a mondás. Szimpatikusnak tartom ezt a hozzáállást, és biztatok is mindenkit, hogy a saját véleménye mellett kiállva cselekedjen, és az alapján hozza meg döntéseit, azonban a mindennapokban sok negatív tapasztalat ért a túlzott tenni akarás miatt. Fontosnak tartom az aktivisták részéről a figyelemfelkeltést és a tájékoztatást, de végső soron mindenki a saját tetteiért felelős és a saját maga által meghatározott mértékben tesz a klímaváltozás ellen. Sok esetben a téma túlzott erőltetése és a változtatás sulykolása pont a cél ellenkezőjét váltja ki. A fiatalok formálhatóak ugyan, de valószínűtlen, hogy az emberiség többsége feladja a közeljövőben készülékeit, autóját, ruháinak nagy részét, stb. Véleményem szerint nem érdemes elítélni azokat, akik nem száz százalékig osztják az extrém környezettudatosság gondolatát, és akik még nem jutottak el a konkrét tettekig. Ha apránként mindenki egyre jobbá és felelősségteljesebbé válik mikrokörnyezetében, már megtette, amit tudott, hiszen a legnagyobb probléma megoldása sajnos nem az egyéneken múlik.
Az Eurostat 2016-os kutatása szerint a világ szeméttermelésének csupán 8,5%-át termeli a lakosság, a többiért az ipar felelős.
Valódi megoldást az ipar megreformálása hozna, de a profitorientáltság miatt ez egy rendkívül nehéz feladat. A cégek törekednek az elmúlt években a környezetbarát csomagolásra, fenntarthatóbb megoldások használatára, és egyre több “zöld” márka kerül a piacra. Áder János köztársasági elnök a nagyobb cégek klímavédelmi törekvéseiről így fogalmazott: “egyrészt meg lehet győzni, üzletileg érdekeltté lehet tenni a vállalatokat, másrészt viszont ha ezt nem akarják, akkor jogszabályokkal kényszeríteni is lehet őket. Mindegyik eszköz elfogadható a cél érdekében, de nagyon sok a jó példa a vállalati világból, a magyar gazdasági szereplők nagy részénél megtörtént a szemléletváltás.” Ellenpéldaként az ázsiai multik és gyárak többségénél például még nagyon távol van a változás - például a ruhaiparban - így gyors és hirtelen lépésekről még sajnos nem beszélhetünk. A felelősség nagy része tehát nem az egyének vállát nyomja, és így már könnyebb megérteni a Fridays for Future mozgalmat. A résztvevők azt remélik, hogy amit ők maguk nem tudnak elérni, összefogva hátha sikerül. Igyekeznek jelenlétükkel előre lendíteni azokat a tárgyalásokat, amelyek elvezethetnek a gazdasági és az ipari szabályozás szigorításához a klímaváltozás lassítása, megállítása céljából. Az országok egyéni és együttes szabályozással is tudnak változást hozni.
Összességében elmondhatjuk, hogy a klímaváltozás ügyében a fiataloknak komoly ereje és felelőssége van, hiszen egyéni törekvéseikkel és összefogásukkal is hozhatnak változást egy jobb jövő érdekében. Az pedig, hogy a politikai életben ennyire meghatározó lett a téma, új irányt nyithat a politika szereplői számára. A pártoknak felelősségük, hogy a klímaváltozás ügyében fellépő fiatalokat megfelelő információval lássák el, illetve, hogy a tőlük kapott bizalmat jó célokra használják fel, hiszen élhetőbbé tenni a jövőnket közös érdekünk.
Forrás
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Z%C3%B6ld_P%C3%A1rt
https://www.greenpeace.org/hungary/blog/4580/klimavalsag-vagy-klimakatasztrofa/
https://mandiner.hu/cikk/20191001_igy_szol_be_az_ausztral_musorvezeto_a_klimasztrajkolo_diakoknak
https://444.hu/2019/06/28/ader-janos-szerint-klimaugyben-vegre-hozza-kell-latni-a-munkahoz
Képek
