A falu az új város?
Egy szabolcsi kistelepülésről, a falumból kitekintve igyekszem választ adni a kérdésre.
1997 óta élek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, valamivel több, mint 1500 lelkes Piricse faluban. ("Kispiricsi falu végén folyik el a kanális..." - szól a népdal.) Csendes, visszafogott hely, igazi falu. Mindenki ismer szinte mindenkit, nagyjából úgy, ahogyan ezt tartják a falvakról.
Miért jobb a falu számodra, mint a város?
Rengeteg ember első válasza: Sokkal jobb a levegő, mint a városban, és ez a hely nem zsúfolt.
Nos van igazság ebben, de mi van ha az a kérdés, milyenek helyben az életlehetőségek? A tipikus válasz, hogy egy városban sokkal könnyebb érvényesülni, mint egy községben. Bár manapság már ez sem feltétlenül minden esetben igaz. A Dunántúli egyes részein a 2000-es évek eleje óta egyre szembeötlőbb a dezurbanizáció. Ennek a folyamatnak több oka lehet, mint például a következők:
- -A vidéki életforma ismét divatossá válik
-A távközlési rendszerek fejlődésével egyre nagyobb teret kap a távmunka
-Olcsóbb a helyi munkaerő, mint egy városban
Mindezek persze Magyarországon ma inkább csak a Dunántúl egyes városaira és nagy agglomerációira igazak. De milyen lesz a jövő?
A falusi CSOK bevezetésével rengeteg új lehetőség nyílt meg azok számára, akik a csendesebb kistelepülések felé szeretnék venni az irányt.
Sajnos történelmi hagyaték azonban, hogy Magyarország keleti régiói sokkal elmaradottabb helyzetben vannak, mint a nyugatiak. Milyen lehetőségei vannak egy kelet-Magyarországi községnek a felzárkózásban?
Saját tapasztalatomon keresztül próbálom megfejteni ezt a kérdést.
2016-ban kezdtem a felsőfokú tanulmányaimat Debrecen városában. Erős kultúrsokk ért, amikor ide kerültem. Tősgyökeres falusi emberként az első néhány hónapom azzal telt, hogy sikerüljön megszokni az embertömeget, illetve megtanulni a városban való közlekedést. Heti szinten járok szülőfalumba a családomhoz és szerencsére 2010 óta rengeteg változást érzékelek a falu mindennapjaiban. Megújult az óvoda épülete, az orvosi rendelő is, épült egy takaros kis piactér, és Piricsének még új bölcsődéje is van. Mindez már ugródeszka lehet egy keleti falucska számára. A kormány mindent megtesz, hogy szűküljön a különbség a városok és falvak között.
De mikorra fog teljesen beérni ez az erőfeszítés?
Megjósolni sajnos nem lehet. Az elmaradott régiók felzárkóztatása természetesen nem történhet meg egy csapásra. De ha folyamatosan, éveken keresztül sikerül majd tovább emelni az életszínvonalat a falvakban, akkor ígéretes jövő állhat a kistelepülések előtt.
A kormány 20-30 éven belül Magyarországot a térség egyik vezető életszínvonalú országává akarja fejleszteni. Ennek hatással kell lennie a falvakra és a fejletlenebb régiókra is. 2019-ben körülbelül 150 milliárd forint áll rendelkezésre a felzárkóztatásban. Állami utakat újítanak fel, javítják a közigazgatást, lakásvásárlásokat segít a falusi CSOK.
„Tizennyolc célterületre lehet felhasználni a támogatást: többek között helyi közösségi terek fejlesztése, azok tartalommal való megtöltése, ideértve az egyházi közösségi tereket is, bölcsődék felépítése vagy felújítása, óvodaépítés vagy felújítás, belterületi útfelújítás, belterületi járdák felújítása, közterület karbantartását célzó eszközök beszerzése, falugondnoki és tanyagondnoki szolgálathoz szükséges gépjárművek cseréje és új gépjárművek beszerzése újonnan induló szolgálat számára, temetőfejlesztések, orvosi rendelők építése és felújítása, orvosi eszközök beszerzése, orvosi szolgálati lakások felépítése, óvónők és bölcsődei gondozók számára szolgálati lakás felépítése vagy felújítása, sportparkok építése, és sporteszközök beszerzése” – mondta Gyopáros Alpár a mandiner.hu-nak.
Ökofalvak? Jó alternatíva lenne?
"Ismerjük meg a
természetet és a természetünket, hogy képesek legyünk örülni egy olyan világnak
ami a harmónia és helyes arányok szerint működik, és mert nincs jó élet a
hamisságban."- elofaluhalozat.hu
Magyarországon jelenleg 9 ökofalut tartanak számon. Ide tartozik: Galgahévíz, Somogyvámos-Krisna-völgy, Gyűrűfű, Visnyeszéplak és Máriahalom is. Ezen faluk internetes honlapjain szerezhetünk információt az életükről. Önellátóak az élelmiszer előállításban, ökológiailag kímélő anyagokat használnak és energiatakarékosságra törekednek. Közösen terveznek és segítenek egymáson, hogy egy élhetőbb kistelepülést hozzanak létre.
Város vagy falu?
Ki mit szeret. Van, aki könnyen felveszi a városi élet pörgő ritmusát, és van olyan is, akinek a csendes falusi élet tetszik jobban. Természetesen nem mondhatjuk azt, hogy a magyar falvak ugyanannyi munkalehetőséget nyújtanak, mint egy nagyobb város, de ha a mostanihoz hasonló ütemben tudjuk fejleszteni a kistelepüléseinket, akkor előbb vagy utóbb újra remek alternatívát nyújt majd egy környezettudatos, közösségbarát településre költözés.
