Tizenkétezer. Ennyi mindezidáig azoknak a megindult kártalanítási ügyeknek a száma, melyek során az elítéltek a rossz fogvatartási körülményekre hivatkozva indítanak pert az állam ellen. Ez az elképesztő ügytömeg nem csak az igazságszolgáltatási rendszert terheli meg, a magyar államra jelentős anyagi terhet is ró. Az eddig megítélt kártalanítások összege megközelíti a tízmilliárd forintot[1]. A magyar miniszterelnök 2020 januárjában tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az általa „börtönbiznisznek” nevezett jelenséget felül kell vizsgálni, mert sérti az emberek igazságérzetét. A kormányfő utasította Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.
A jogi háttérről
Börtönkártérítési ügyek már 2010 előtt is indultak, de fizetési kötelezettségek jórészt 2010 után váltak esedékessé azaz állam számára. Az ilyen ügyekben a felperesek azzal az indokkal fordulnak kártérítési (az új terminológia szerint: kártalanítási) igénnyel az állam felé, hogy az nem biztosított számukra megfelelő fogvatartási körülményeket. A kínzás tilalmára hivatkoznak, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményének (Egyezmény) harmadik cikkében szerepel: eszerint senkit sem szabad kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Fontos megjegyezni, hogy Magyarország az Egyezményt kihirdette, így az abban foglaltak a belső jog részévé váltak. Az Egyezményben foglalt rendelkezések érvényesülését az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) vizsgálja. Az EJEB joghatóságának Magyarország szintén alávetette magát, az Egyezményhez való csatlakozással. Noha az Egyezmény semmiféle rendelkezést nem tartalmaz arról, hogy az egyes fogvatartottak számára milyen körülményeket kell biztosítani a büntetés-végrehajtási intézetekben, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Magyarország az Egyezmény elfogadásával az EJEB joggyakorlatának is alávetette magát.[2] Mivel pedig az EJEB számos egyéb nemzetközi szervezet ajánlására, jelentésére is támaszkodik ítélkezése során, Magyarországnak tekintettel kell lennie ezekre a dokumentumokra is.
Az Európa Tanács által létrehozott „A kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény” 1989-ben lépett hatályba. Ennek alapján született meg az ún. CPT. A CPT, bár nem nyomozóhatóság, jogosult arra, hogy akár a tagállamok büntetés-végrehajtási intézeteiben is vizsgálja a fogvatartás körülményeit. A CPT a vizsgálatáról jelentést készít. A jelentés jogilag nem kötelező erejű, de a tagállamnak reagálni kell rá, és az EJEB ítélkezése során figyelembe veszi a jelentésben foglaltakat. A CPT gyakorlata alapján az EJEB saját zárkában 6, közös elhelyezés esetén 4 négyzetméter élettér, valamint 6 köbméter légtér alatt úgy tekinti, hogy a fogvatartás beleütközik a kínzásnak és a megalázó bánásmódnak az Egyezményben szereplő tilalmába. Ennek a követelménynek nem felelt meg a magyar büntetés-végrehajtási törvény 1996-os végrehajtási rendelete.
A Varga és mások kontra Magyarország ügy után az EJEB asztalán mintegy 450 hasonló ügy volt. Ez volt az a pont, ahol a tömegessé vált ügyek miatt az EJEB ezt az ügyet úgynevezett pilot eljárásként tárgyalta, és a 2015 márciusában hozott ítélete alapján Magyarországot kötelezte arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkenjen az EJEB elé kerülő ügyek száma. Ugyanezen ügyben egyebként az EJEB a hat fogvatartottnak összesen 73 900 eurónyi kártérítést ítélt meg. A pilot eljárás végén az EJEB a hasonló kérelmek vizsgálatát felfüggesztette, mert megállapította, hogy Magyarországon új rendszer kidolgozása zajlik.
2015-ben az Alkotmánybíróság a magyar börtönkörülményekről szóló határozatában kimondta, hogy az addigi jogszabályi környezet nemzetközi egyezménybe ütközött, így megsemmisítette az említett végrehajtási rendeletet. Ezen mozzanat, és az EJEB ítéletei miatt Magyarország módosította a büntetés-végrehajtásról szóló (új) törvényt, illetve az igazságügyi miniszter megalkotta az új végrehajtási rendeletet.
Az új eljárások
A büntetés-végrehajtási törvénybe Magyarország beemelt egy új rendelkezést, amely panasztételi lehetőséget biztosított a fogvatartottaknak a nem megfelelő fogvatartási körülmények miatt. Ezzel hatékony jogorvoslat jött létre, amely megfelel az EJEB kritériumainak. A fogvatartottnak egy bizonyos határidőn belül lehetősége van panaszt tenni a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokánál, annak eredménytelensége miatt pedig pert indítani a bíróságon. A kártalanítás mértéke a nem megfelelő körülmények között eltöltött naponként 1200-1600 forint lehet. Az új végrehajtási rendelet pedig már megfelel a nemzetközi követelményeknek is az elhelyezésre előírt élettér megállapítása tekintetében. Fontos leszögezni, hogy az új szabályok alapján megítélt kártalanítás nem kerül teljes egészében a fogvatartotthoz, abból le kell vonni a vele szemben fennálló gyermektartási és polgári jogi követelés összegét, tehát a károsultak is részesednek belőle.
A politikai szál
Tudni való, hogy a magyar börtönkörülmények fokozatos javultak az elmúlt évtizedben. 2010 előtt 160 százalékos kihasználtsággal működtek a börtönök. Ez az arány mára 113 százalékra apadt az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának elmondása szerint. Az ügy jól láthatóan kettéválik egy jogi és egy politikai szálra. Jogi vonalon a kártalanítások megítélése szabályos, és 2017 óta már magyar jogszabályok alapján zajlik. Politikai vonalon azonban nem ennyire egyszerű ezen ügyek megítélése. Ki nézné jó szemmel, hogy átlagosan 650 ezer forintot ítélnek meg olyan bűnözőknek, mint az olaszliszkai lincselő, vagy a Cozma-gyilkosság elítéltje? Leszögezendő, hogy az új magyar szabályozás alapján megítélhető kártalanítás összege alacsonyabb, mint a strasbourgi gyakorlatban megszokott, csupán ezért azonban mégsem lehet elvinni az ügyet az EJEB elé. Érdekes adat, hogy elemzések szerint a megítélt összegek csupán 11,6 százaléka[3] jut el a fogvatartottakhoz, és feltételezhető, hogy az ügyvédek rendszerint jelentős összegű sikerdíjakkal dolgoznak az ilyen ügyekben. Beszédes adat, hogy csupán 2017 és 2019 vége között mégis 8,6 milliárd forintot pereltek ki a fogvatartottak ilyen jogcímen az államtól.[4] A miniszterelnök által jegyzett, 2020 januárjában megjelent kormányhatározat utasította az igazságügyi minisztert a börtönkártérítések kifizetésének az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig történő felfüggesztésére, és a szabályozás felülvizsgálatára. Ez tehát azt jelenti, hogy a jogerős ítéletek alapján megítélt kártalanítást megkapják az arra jogosultak, csupán a rendelkezésre álló határidő legvégén.
Érthető módon az állampolgárok nem érzik jogosnak, hogy – enyhe populizmussal élve – az adójukból az elítéltek és ügyvédjeik gazdagodnak. Az eljárást rögzítő jogszabályokat azonban – még ha csekély mértékben is, hiszen nemzetközi kötelezettségnek tesznek eleget – meg lehet változtatni, így a jövőben valamilyen szinten módosított rendszer bevezetése is elképzelhető. Varga Judit többször is hangsúlyozta, hogy olyan rendszer kidolgozása lenne kívánatos, amely során az áldozatok nagyobb hangsúlyt, több jogosítványt kapnak. Elvben lehetséges volna, hogy a megítélt kártérítések nagyobb részét vonja el az állam az áldozatok kárpótlására, amely valószínűleg megfelelne a társadalom igazságérzetének is. Egy ilyen rendszer kevésbé tenné érdekeltté az elkövetők egy részét a perek megindításában. Nehezebben elképzelhető az a felvetés, miszerint az ügyvédek munkadíjának maximalizálása lenne a megoldás, hiszen ezen szabályok betartatása igen nehéz volna. Bármi is lesz az Igazságügyi Minisztérium megoldási javaslata, gondos jogászi munkára lesz szükség a jogi körülbástyázáshoz. A cél tehát legitim, a módosítás pedig bizonyos keretek között abszolút elképzelhető.
[1] https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200117-volner-pal-nem-engedunk-a-zsarolasnak, utolsó letöltés: 2020. 01. 31.
[2] 32/2014. (XI.3.) AB határozat
[3] https://www.origo.hu/itthon/20200123-bortonbiznisz-volnerpal-torvenymodositas.html, utolsó letöltés: 2020. 01. 31.
[4] Forrás: https://magyarnemzet.hu/belfold/milliardos-osszeg-landolt-ugyvedeknel-7706327/, utolsó letöltés: 2020. 01. 31.
