Vasárnap este helyhatósági választásokat tartottak Romániában, cikkünkben pedig választ keresünk arra, hogy ki lett az igazi nyertes a decemberi országgyűlési választás előtti főpróbán, milyen eredményt értek el a magyar jelöltek, illetve miben tudott változni az RMDSZ 4 év alatt.
Előzmények, szociáldemokrata-liberális csata
Az országban a választás elsősorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) utolsó jelentős összecsapásáról szólt a december 6-án tartandó parlamenti választásokat megelőzően. Az országos politika szintjén az elmúlt 4 év már-már fikcióba illő fordulatokat hozott: a legutóbbi parlamenti választásokon 2016-ban a szociáldemokraták elsöprő győzelmet szereztek a maguk 45 százalékával – akkor a nemzeti liberálisok csak 20 százaléknyi szavazatot gyűjtöttek –, ezt követően azonban a párt gyakorlatilag leépítette önmagát.
Három év sem kellett ahhoz, hogy három miniszterelnök kerüljön kinevezésre és leváltásra (maguk a szociáldemokraták buktatták meg saját kormányaikat), miközben a kormányzópárt elnökét, Liviu Dragneat jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Dragnea egy nappal a 2019-es európai parlamenti választásokat követően vonult börtönbe, a PSD előnye pedig addigra már elfolyt – 27 százalékkal csak másodikak lettek a PNL mögött –, majd a belső harcok következtében a párt tovább gyengült, egészen odáig, hogy egy sikeres bizalmatlansági indítványt követően Ludovic Orban vezetésével a PNL kormányt alakíthatott 2019 novemberében.
A jelenlegi helyzet bonyolultságát mutatja, hogy a PSD továbbra is erősnek számít az országgyűlésben, így épp a választások előtt néhány héttel módosított többek között úgy egy költségvetés-kiigazítást, hogy a nyugdíjpont értéke 40 százalékkal emelkedjen, a tanárok pedig kockázati pótlékot kaphassanak. Míg a PSD ezt a lépést a lakosok problémáinak megoldásával magyarázta, addig a kormánypárt és az államfő Klaus Iohannis szerint egy egyszerű populista akciót hajtottak végre, mely a választások előtt szavazatokat kívánt hozni, illetve veszélybe akarta sodorni a járvány által erősen megrengetett román gazdaságot.
Eredmények: lássuk a nagyobb képet
A helyhatósági választások értelemszerűen nem változtatják meg a parlamenti viszonyokat decemberig, azonban egy erős löketet adnak a jól teljesítő pártok számára. Az elmondható, hogy a szociáldemokraták zuhanása most sem állt meg, ugyanis a 2016-ban megszerzett 28 megyei tanácselnöki pozícióból a jelek szerint hét-nyolcat elvesztettek, míg a PNL a korábbi 8 pozícióját legalább a duplájára növelte. A szociáldemokraták lényeges polgármesteri pozíciókat is buktak: Bukarestben győzött a helyi ellenzéki összefogás Nicusor Dan vezetésével, Konstancán a PNL és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) jelöltje is megelőzte a jelenlegi szociáldemokrata polgármestert, és bár a PSD továbbra is győzni tudott a „fennhatósága” alá tartozó területek többségében, az előnye ezen régióban is meggyengült.
Érdemes például az eddig bombabiztos Craiova eredményeit nézni: míg 2016-ban Lia Olguta Vasilescu közel 61 százalékkal nyert mondhatni verseny nélkül, addig az exitpoll adatok alapján idén csak néhány százalékkal (33.7 – 28.6) tudta legyőzni liberális versenytársát.
Továbbra sem sikerül tehát a PSD-nek megtalálnia a megoldást a mozógsításra, miközben örülhet a PNL, ugyanis az elmúlt néhány hónap sokak által kritizált kormányzása ellenére meg tudta őrizni domináló szerepét. Hasonlóan pozitívan vághat neki a következő hónapoknak az USR-PLUS szövetség, mely Bukaresten túl Brassóban is polgármesteri széket szerzett, miközben számos városban jócskán meghaladt a küszöböt A jelenlegi állás szerint tehát egy jobbközép-liberális PNL-USR-PLUS koalíciós kormányra lehet számítani decembertől, amihez szükség esetén a volt államelnök, Traian Basescu által vezetett Népi Mozgalom Párt (PMP) csatlakozhat. Mindeközben a szociáldemokraták a szétszabdalt baloldalon kereshetnek szövetségeseket annak érdekében, hogy a lejtmenetüket megállíthassák.
Mindez azonban nagyon nehéznek tűnik azt figyelembe véve, hogy az elmúlt években a PSD neve gyakran összefonódott a korrupcióval, az országon belüli politikai bizonytalansággal, illetve a rendszerváltás utáni 30 év hibás döntéseivel, a PSD iránti ellenszenv pedig jelentős tüntetések mellett mondhatni a közhangulat egyik alapvető elemévé is vált.
Eredmények: íme a magyar viszonylat
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) legnagyobb győzelmét talán Maros megyében ünnepelheti, ahol egyrészt 2016 után sikerült újra megnyernie a megyei tanácselnöki széket, illetve 20 év után magyar polgármestert adhat a városnak – egyben olyan személyt, akinek a neve nem Dorin Florea. Az RMDSZ győzött továbbá Hargita, Kovászna és Szatmár megyében is, ám nem tudta megőrizni az elsőbbségét Biharban – ahol liberális megyei tanácselnökség lesz. Kelemen Hunor pártelnök szerint a párt kifejezetten jól szerepelt a választásokon, így „egy jó kövér kilences” kijár mind nekik, mind pedig az erdélyi magyaroknak.
De változott-e bármi?
Az Erdélyben elért eredmények kecsegtetőek a magyarság számára, azonban nem mutatnak őrült áttörést: ez talán nem is valósítható meg látva Románia etnikai térképét. Az RMDSZ sikerét épp azon konzisztencia jelzi, hogy folyamatosan képes jó eredményeket elérni olyan helyeken, ahol sok a magyar, még akkor is, ha a magyarok nem a többségi lakosságot alkotják: Marosvásárhelyen például úgy lett polgármester a függetlenként, az RMDSZ támogatásával induló Soós Zoltán, hogy már több román él a városban.
Hasonló a szituáció Szatmárnémetiben is, ahol
Kereskényi Gábor újrázni tud, elnyerve a szavazatok 52 százalékát, miközben a magyar lakosság csak 37 százalékban van jelen a városban.
Az talán még ennél is nagyobb meglepetés, hogy a negyedrészben magyarok lakta Szászrégen városában is a magyar Márk Endre nyert.
De nézzük kicsit a szatmári helyzetet: az 52 százalékos, rendkívül magabiztos győzelem azt bizonyítja, hogy a lakosok számára van más fontos kérdés is a román-magyar etnikai összecsapás mellett. Szatmári lakosként magam is észrevehettem azt (még akkor is, ha mostanság jelentősen több időt töltök Budapesten), hogy a város teljesen más dinamizmus alapján kezdett működni négy évvel ezelőtt, mint korábban. Sokkal hatékonyabbá vált az emberekkel való kommunikáció, olyan – legtöbb esetben fiatal – szereplők részvételével, akik képesek voltak fellendíteni a város életét, miközben komoly szakmai munkát is végeztek, ami hozzájárult a megfelelő úton való elindulásához.
Az idei kampány is megmutatta a Kereskényi Gábor és a legtöbb román induló közötti hatalmas hozzáállásbeli különbséget: az RMDSZ jelöltje például egy rendkívül profin felépített, színes és fiatalos kampányt folytatott – ami többek között a közösségi médiában való erőteljes jelenlét által is megmutatkozott –, miközben a román jelöltek többsége a hagyományos csatornákon keresztül próbálta elérni a szavazókat, illetve még
az utolsó pillanatokban is felesleges, még a román közösség körében is kontraproduktív magyarellenes szlogenekkel igyekezett szavazatokat gyűjteni.
Ékes példája volt ennek a 2012 és 2016 között polgármesterként tevékenykedő szociáldemokrata Dorel Coica, aki 2016-os vereségét követően idén is indult, a kampányában pedig folyamatosan felhívta a figyelmet arra, hogy Kereskényi Gábor valójában Orbán Viktor bábja, így újabb győzelme esetén a magyar kormány fogja irányítani a város jövőjét. A választás napján mémszerű fotókat is posztolt, többek között
azt javasolva az RMDSZ jelöltje számára, hogy sétáljon át a petei határátkelőn, lépjen be Magyarországra, majd soha ne nézzen vissza.
Coica amúgy csak 12 százalékot szerzett, így még a korábban a városban mondhatni teljességgel ismeretlen USR-s Radu Panait is megelőzte.
Kereskényi Gábor stratégiájának sikere az RMDSZ sikerét is jelzi, ugyanis a Párt az erdélyi magyarság egységét célzó (nagyon is jogos) kampányolás mellett igyekezett konkrét ügyekről is szót ejteni, egyben egy fiatalos kampány által a lehető legtágabb közösség felé eljutni, bevonva elsősorban magukat a fiatalokat. Nem teljesen magától értetődő ugyanis, hogy minden magyar automatikusan magyar jelöltre szavaz, az pedig különös siker, ha még a román választók is elismerik egy-egy magyar jelölt képességét.
Kiemelt fotó: Pro TV
