A címben megfogalmazott kérdés szerintem, már benned is felmerült. Alapvetően erre a kérdésre két választ lehet adni. Igen, mert csak ők értenek hozzá, ezt nagyon kevés magyar embertől hallanánk, amennyiben letesztelnénk. A tipikusabb a nem, mivel hazánkban, ugye, mindenki ért mindenhez.
Maga a politizálás a mindennapok részét képezi, kicsit olyan, mint a Star Wars-ban az erő, tehát mindenhol ott van és körülvesz minket. Gyakran alkohol kíséretében jelenik meg, és az álláspontok generációkhoz köthetőek. A rendszerellenesség a fiatalok egy vele járó tulajdonsága, bezzeg, ha én csinálnám minden másképp lenne, hangzik el gyakran köreimben is. Az idősebb generációkra a konzervatív nyugodt szemlélet jellemző inkább, így alakul ki az egyensúly. Átfedések viszont gyakorta előfordulnak, ezeket nap mint nap tapasztalom is.
Divatos-e ma a politika?
Erre az a válaszom, hogy kezd ismét azzá válni. Sajnos az online térrel ömlik a kéretlen hirdetés és tartalom az emberek felé, részben ezáltal mondhatjuk úgy, hogy reneszánszát éli a politizálás. A kritikai gondolkodás pedig, még nem alakult ki - nem csak a fiatalokban, hanem az idősebb generációkban sem feltétlen -, mivel a rendszerváltásig csak egy igazság volt, amit a párt mondott. Ezek az új impulzusok, és régi rossz beidegződések egyaránt nagy károkat tudnak okozni, akár az egész társadalomra nézve. A múlton már sajnos változtatni nem tudunk, de a jövőt még tudjuk befolyásolni.
Konzervatív?
Amennyiben a felsőoktatást vesszük alapul, ahol már lehet az embernek korából fakadóan kialakultabb politikai nézete, azt láthatjuk, hogy konzervatívnak lenni szégyenteljes dolog. Ez még jobban látszik, ha a fővárosban tekintünk körbe. Nem kell azonban olyan messzire menni, az ország második fővárosában, Debrecenben is hasonló a helyzet. A politikai identitás felvállalásával az évfolyamtársaid biztosan megbélyegeznek majd. Természetesen erre rá is lehet erősíteni azzal, ha te nyíltan vállalod a jobboldali gondolkodásmódot. Abban is biztos vagyok, hogy még barátságok esetében is ilyenkor egyből megváltozik a hangnem. A legtöbb esetben természetesen a humor és az oldott légkör a jellemző. Vannak esetek, amikor viszont ingerült egymásnak feszülés lesz az eredménye egy ilyen beszélgetésnek. Idegenek esetében ez hatványozottabban igaz. Manapság, ha van egy tradicionális véleményed, ami eltér a köztől, te lázadó vagy, és nem vagy nyitott az új dolgokra.
Liberális?
Ami a politikának a liberális irányzat, az a zenének a Despacito. A megfogalmazás természetesen kicsit sarkos, de szerintem tükrözi a jelen helyzetet. A tömeg olyan szinten vált mindent elfogadóvá, és egyezett meg arról, hogy mi az, amit lehet szeretni és mi az, amit nem. Az a közösség, amelynek a része vagyok, korából kifolyólag most mindent a szabadságnak rendel alá. Ezért tud kiválóan azonosulni bármivel, és elfogadni bármit. Az észszerűség határai sem számítanak jelen helyzetben. Ezzel az életfelfogással csak az a baj, hogy a világ haladását kevésbé szolgálja, mint az előző irányzat. Az alapvető értékek összemosása, mindenféle új nyugati találmányokkal - ez a liberalizmus, amiért annyian rajonganak a felsőoktatásban is. A nem normális az új normális. Akármilyen témában tőlük eltérő álláspontot képviselsz, szűklátókörűség lesz a vád.
Semleges?
A közvetlen környeztem nagyrésze ebbe a csoportba sorolható. Ez nem azt jelenti, hogy egy választás alkalmával nem szavaz, inkább abban merül ki, hogy kerüli a politikát, mint témát enyhe közönnyel fogadja. Ők válnak gyakran alkalmi közönséggé, mikor egy-egy vélemény ütközik a két oldalról. Gyakran villámhárító szerepben is láthatjuk őket, ilyenkor egy gyors témaváltással igyekeznek új ívet adni a társaság beszélgetésének. Meg lehet érteni ezt is teljes mértékben, mivel szerintük egy baráti beszélgetésnek nem erről kell szólnia.
Egy igaz barátság, vagy bajtársi viszony biztosan nem esik a politika áldozatává. Ellentétek és egy-két hetes mosolyszünetek viszont gyakran felléphetnek. Ezek a beszélgetések a legtöbbször még veszekedésig sem jutnak el. Érdemes szem előtt tartani, hogy a véleményünk felvállalása nem bűn. Azt is fontos megjegyezni, hogy nem tartozunk magyarázattal senkinek a világlátásunkkal kapcsolatban, de ha kell, védjük azért meg magunkat. Mindannyiunk szocializációs körülményei eltérőek, ezért sem érthetünk egyet mindenben - ez viszont csupán egy makacs tény, nem törvényszerűen egy emberi kapcsolat vége.
