Idén jó hírt kaptak az állatok és az állatvédők: a tűzijátékok árusítása és használata is tilos lesz szilveszterkor. De a jövőben vajon szigorúbb büntetést kapnak-e az állatkínzók? Lesz-e állatrendőrség? Miért gondolja, hogy a legjobb kóbor állat az, ami meg sem születik? Mi lesz a hazai cirkuszi vadállatokkal? Beszélgetés Ovádi Péterrel, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossal.
Idén is napvilágot látott jó néhány brutális állatkínzással, bántalmazással, éheztetéssel, vagy éppen állatviadal-szervezéssel kapcsolatos hír. Ezek elkövetői börtönbe kerülhetnének, ám az állatkínzók jellemzően enyhébb büntetéssel ússzák meg. Szerinted elég elrettentőek az állatkínzásért járó szankciók?
Én október elsejétől vagyok állatvédelmi miniszteri biztos, de azt gondolom, hogy sok minden történt már az elmúlt tíz év alatt ezen a területen. Nagyon sok pozitív dolgot el tudunk mondani. Ilyen például, hogy 2013-tól kötelező a négy hónapnál idősebb kutyákba chipet tenni. Ez a kóbor állatok miatt nagyon fontos. Mondhatnám azt is, hogy a kormány érte el azt, hogy a Btk. szigorodjon; ma az állatkínzókat két vagy akár három év börtönbüntetésre is tudja ítélni a bíróság. Vannak már jó példák, hogy egy bíróság letöltendő börtönbüntetést kér egy-egy állatkínzóra, de még hiányoznak azok a precedens döntések, amelyekkel el tudjuk rettenteni az állatkínzókat. Fontos, hogy a jogszabályi környezet megadja ezt a lehetőséget. Azt szeretném elérni, hogy a bírók éljenek a törvényi lehetőségekkel.
Mindig azt szoktam mondani, hogy aki egy állatot képes kínozni, az előbb-utóbb embert is fog. Nagyon komolyan gondoljuk ezt az ügyet, minden eszközzel fel kell lépni az állatkínzók ellen.
Mi a helyzet a visszaesőkkel?
Nehéz azokról az esetekről beszélni, amikor valaki pénzbüntetést vagy megrovást kap, és utána újra állatot kínoz. Ezért mondtam az előző kérdésre is, hogy minden eszközzel fel fogunk lépni az állatkínzók ellen. Fontos, hogy a jogszabályok adottak, a törvényi keretek jók.
Országosan kb. 300 ezer kóbor kutyával számolnak. A cél, hogy minél kevesebb állat kerüljön utcára, ezt elsősorban a már említett chipeléssel és ivartalanítással lehet elérni. Utóbbi téren hogy állunk nemzetközi összehasonlításban?
A kóbor állatállományról rengeteg szám terjeng, 80-tól 300 ezerig szokták mondani a szakértők is.
A legjobb kóbor állat az, amelyik meg sem születik. Az ivartalanítási programot támogatnunk kell.
2019-ben a kormány 100 millió forinttal támogatta az ivartalanítást, azon dolgozom, hogy ezt a lehetőséget hogyan tudjuk kiszélesíteni, több forrást biztosítani ivartalanításra. Fontos, hogy a gazdák is tudatában legyenek, hogy milyen fontos a házi kedvencük ivartalanítása, hiszen a kóbor állatállomány nagy része ebből kerül ki. Az állatmenhelyek erőn felül teljesítenek, rengeteg kóbor állatot fogadnak be, de nekik is véges a teljesítőképességük. Ezért is van nagy felelősségünk nekünk is abban, hogy államilag támogassuk az ivartalanítást. Ez 2020-ban folytatódik és 2021-ben remélem, hogy még nagyobb összeggel tudunk ivartalanítási programot elindítani. A részletekről majd tájékoztatni fogom a sajtó képviselőit is.
„Felelős lettél azért, amit megszelídítettél” – idézet A kis hercegből. A felelős állattartásra, állatszeretetre, az együttélés szabályaira már gyerekkorban meg kellene tanítani mindenkit. Ez a szülők, a tanárok vagy az állam felelőssége?
Mindenkinek van abban felelőssége, hogy a felelős állattartásra felhívjuk a figyelmet. Ez a munkám egy olyan pillére, amire nagyon sok energiát szeretnék fordítani. Rengeteg olyan jó anyag készült már a felelős állattartással kapcsolatban, amit be lehet csatornázni az oktatási rendszerünkbe. Maruzsa államtitkár úrral egyeztettem is erről, nagyon nyitott volt, készítjük az anyagokat számára, és megígérte, hogy megkeressük azokat a csatornákat, ahol az oktatási rendszerbe be tudjuk vinni ezeket a szakmai anyagokat. Nagyon sok gondolat jár a fejünkben, mivel lehet javítani a felelős állattartásra való felhívást. Az óvodai, iskolai rendszerben is szeretnénk, hogy az oktatók oktassák és sok civil is foglalkozik ezzel, szeretnénk őket is jobban bevonni a közös munkába. A Nébih is rengeteget tett már a szemléletformálás érdekében. A szabadagazdi.hu-n is rengeteg olyan anyag letölthető, amely a felelős állattartáshoz elengedhetetlen. Azt gondolom, hogy ennek közös ügynek kell lennie. Mindannyian felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen az, ha valaki 10-15 évre vállal egy állatot. Hogyan kell róla gondoskodni? Tudja-e hogy milyen felelősséggel jár? Ez mind olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Ezzel mindig kicsit közelebb visszük a társadalmat a felelős állattartáshoz.
A civil önkéntesek gyakran megfogalmazzák azt a problémát, hogy nincs hivatalos hatáskörük az állatkínzókkal, felelőtlen állattartókkal szemben. Az állatrendőrség mint rendvédelmi szerv felállításáról mi a véleményed?
Hadd köszönjem meg itt is a civilek munkáját, hiszen emberfeletti munkát végeznek. Az a feladatunk, hogy őket is támogassuk. Állatmenhelyeket üzemeltetnek, a szabadidejükből áldoznak arra, hogy az állatokat mentsék. Azt gondolom, hogy nekünk, mint állam is felelősségünk van ebben, az ebrendészeti telepek működése kötelezően kormányzati feladat. Mindenkinek van felelőssége, egy jó csapatmunkával sok siker elérhető. Amikor 2018-ban országgyűlési képviselőnek választottak Veszprémben, fő célom volt, hogy az állatvédelemmel foglalkozzunk és helyben szép sikereket tudtunk elérni. A tervünk az volt, hogy összehívjuk azokat a szakmai és civil embereket, akik az állatvédelemben érintettek.
Így került összehívásra egy olyan kerekasztal, ahol ott volt kormánymegbízott úr, rendőrkapitány úr, a hatósági főállatorvos, a megyei jegyző, illetve Veszprém városának a jegyzője és civil szervezetek is. Közösen beszélgettünk az állatvédelemről.
Ebből olyan jó együttműködés lett, hogy Veszprém megye ebben példát mutat. A rendőrség és a civilek együtt lépnek fel az állatkínzók ellen és nagyon jó az összhang közöttük. A rendőrségnél ott a hatósági jogkör, a civileknél pedig a szakmai tudás. A kettő jól elfér egymás mellett és az a tervem, hogy ezt kiszélesítsük országos szintre. Fejér megyében már volt egy ilyen kerekasztal-beszélgetésünk, Zala megyében is ilyet képzeltem el, de minden megyébe el szeretnék jutni. Az a célom, hogy a rendőrség működjön együtt a civil szervezetekkel, hogyha együtt lépnek fel, akkor sokkal hatásosabbak vagyunk. Nem vagyok annak a híve, hogy a rendőrségen belül legyen állatrendőrség, hanem a rendőrség működjön együtt a felkészült civil szervezetekkel. Ez már egy működő modell, azt gondolom, hogy országosan is működni fog. Minden megyében van olyan civil szervezet, amely rendelkezik a szükséges tudással, hogy együttműködési szerződést tudjanak kötni a rendőrséggel, és együtt lépjenek fel az állatkínzókkal szemben. Szerintem ez egy nagyon jó modell, ami működni fog.
A civil szervezetek munkájához jelentős anyagi forrásokra is szükség van, általában adó 1%-ból és egyéb felajánlásokból működnek. Állami pályázatok is vannak menhelyek, állatvédelmi szervezetek számára?
Rendelkezésre állnak ilyen pályázatok, bár nem akkora összeggel, mint szeretném. A Nemzeti Állatvédelmi Program megújításában ez is egy külön részt fog kapni, hogy hogyan kell támogatnunk különféle pályázati felhívásokkal azokat a civileket, akik állatvédelemmel foglalkoznak, menhelyeket tartanak fenn. Ahogy említetted, az adó 1%-ból jelentős összeg áll rendelkezésükre, de azt gondolom, hogy az államnak is van további feladata. Most állítjuk össze azt a programot, amivel meg tudjuk őket szólítani és támogatást tudunk számukra nyújtani. Fontos, hogy a szakmai tudás is elengedhetetlen a civilek számára, mivel nagy felelősségük lesz a rendőrséggel való együttműködésben. Ezért is fontos, hogy a szakmával, az állatorvosi egyetem rektorával, Sótonyi professzor úrral is egyeztetve a civil szervezetek számára is ki kell alakítani egy oktatási módszert, hogy ők is felkészültek legyenek, és még jobban tudják végezni a munkájukat. Ezzel a szakmát és a civileket egymáshoz is közelíteni szeretném. Remélem pár hónapon belül be tudjuk jelenteni, hogy milyen komoly kurzusokat tudunk indítani az állatorvosi egyetemmel együttműködve.
Mi történik azokkal a kóbor állatokkal, akik a gyepmesteri telepre kerülnek?
György István államtitkár úrnál is jártam, és ahogy mondtam, elég szerteágazó az állatvédelem. Ebből kifolyólag is próbáltam mindenkivel egyeztetni, hiszen az egyik feladatom az, hogy koordináljam az állatvédelmet. A kormányhivatalok ellenőrzik az ebrendészeti telepek működését és én azt kértem államtitkár úrtól, hogy kapjunk egy olyan látleletet, amellyel el tudunk indulni, hogy hol is állunk most, mivel vannak jól működő és vannak nem jól működő ebrendészeti telepeink. Azt gondolom, hogy először felül kell vizsgálnunk, hogy hogyan működnek, itt a legalapvetőbb kérdéseket tesszük fel: van-e facebook profiljuk, ahol a gazdásítást meg akarják gyorsítani, hogyan regisztrálják az újonnan befogott állatokat. Nekünk ezeket mind vizsgálnunk kell, mivel nagyon nagy felelőssége van egy ebrendészeti telepnek abban, hogy milyen gyorsan tud visszatalálni a gazdájához egy kóbor állat, vagy ha nincs gazdija, akkor mielőbb bekerüljön a menhelyre és esélyt kapjon arra, hogy egy gazdához kerüljön.
Mit gondolsz a virtuális örökbefogadásról?
Egy jó kezdeményezésnek gondolom, ami a felelős állattartást erősíti. Hiszen, aki úgy látja, hogy nem olyanok a körülményei vagy a családban nincs meg az összhang egy házi kedvenc befogadását illetően, akkor erre megoldás lehet a virtuális örökbefogadás. Ez is segítség az állatmenhelyeknek. Veszprémben a kormányzat támogatásával egy ilyen pilot projektet szeretnénk megvalósítani. Egy olyan állatmenhelyet szeretnénk létrehozni, ahová bárki eljöhet, sétáltathatja a kutyákat, beülhet a macskák közé, illetve
egy olyan kompetencia központot szeretnénk kialakítani a már örökbefogadás utáni gazdik számára, ahová vissza tudnak járni. Kialakításra kerül kutyafuttató, kutyaterápiás lehetőségek is lesznek, ezzel is a felelős állattartást szeretnénk erősíteni a gazdákban.
Ezen felül a képzésre is jelentős hangsúlyt szeretnénk fektetni, nemcsak egy állatmenhelyet hozunk létre, hanem valóban egy kompetenica központot. Remélem ez az egész országban hasznos példa lesz. Én azt várom ettől a projekttől, hogy nagyon sok kutya és macska nagyon hamar gazdára fog találni. Azt mindenképpen meg szeretném jegyezni, hogy most is nagyon sok jól működő menhely van. Két hónap alatt 15 állatmenhelyet látogattam meg, és tényleg profin dolgoznak, nagyon jól működnek, úgyhogy innen is köszönöm a munkájukat.
Mikorra valósulhat meg ez a kompetencia központ?
Nemrég született meg a kormányhatározat, illetve már bejelentettük polgármester úrral is, nagyon örülnék neki, ha 2021 végére elkészülne. Jelenleg a tervezési folyamat kellős közepén vagyunk, de mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy mielőbb felépüljön. Ez egy zöldmezős beruházás lesz, tehát fontos, hogy egy 21. századnak megfelelő központot hozzunk létre.
A kutyusokon és cicákon kívül több haszonállatról is hallunk, akiket nem megfelelő módon tartanak, sőt bántalmazzák, éheztetik őket. Az ebrendészeti vagy gyepmesteri telepeken nem találkozunk kecskékkel, tehenekkel. Velük mi történik?
Igen, sajnos megesik, hogy haszonállatok is áldozatul esnek az állatkínzók tetteinek. A haszonállat is ugyanolyan fontos, mint a hobbiállat, és az állam erre is nagy hangsúlyt fektet. A törvényi szabályozások ezen a területen is jók, Európában is kimagasló törvényi szabályozásunk van, ezek betartása egy másik kérdés. Itt is vannak olyan civilek, akikre támaszkodhatunk, hiszen több olyan szervezettel is beszéltem, akik például lovakat fogadnak be. A haszonállatok kapcsán, ha a Noé Állatotthonra tekintünk, akkor ott is vannak haszonállatok. Azt mérjük fel, hogy hogyan tudjuk ezt országos szintre bontani, kinek milyen területi felelőssége van. Ez is egy olyan probléma, amit közösen kell megoldanunk.
Több mint 40 országban tiltották már ki az állatokat a cirkuszokból, főként a rossz tartási körülmények miatt. Magyarországon is várható ilyen intézkedés?
Nemrég a Párbeszéd képviselője adott be egy módosító javaslatot. Akkor is elmondtam, amikor Szabó Rebekával beszélgettünk erről, hogy ezt a mostani formájában azért nem fogom támogatni, mert egy széleskörű konzultációt szeretnénk az emberekkel, a szakmával, a civilekkel.
Egyik napról a másikra nem lehet megszüntetni azt, hogy például a vadállatok ne lehessenek a cirkuszokban, hiszen felmerül a kérdés, hogy akkor ők hová kerülnek.
A Magyar Állatkertek Szövetségének elnökével már egyeztettem az ügy kapcsán, és én azt szeretném, hogy a Nemzeti Állatvédelmi Program tartalmazza azt a megoldási javaslatot, amelyet a szakmával közösen dolgozunk ki. Szerencsére sok hazai követendő példa van, már most is vannak olyan cirkuszok, akik nem foglalkoznak vadállatokkal.
Az állatszaporítás is állatkínzásnak minősül. Sokszor nehéz megkülönböztetni a tenyésztőt a szaporítótól. Virágzik a piac, mivel az állatokra van kereslet. Ezzel a problémával mit lehet kezdeni?
Az illegális szaporítók ellen mindenféleképpen fel kell lépnünk. A kóbor állatok nagy része ezekről a szaporítótelepről kerül ki, arról nem is beszélve, hogy állatkínzást hajtanak végre az állatokon. Sőt mi több, adóköteles tevékenységet próbálnak adómentesen végezni. Azt gondolom, hogy nekünk minden eszközzel fel kellene lépni ellenük. Nagyon sok olyan civil szervezet van, amely jól végzi a dolgát. Az Állatmentő Sereggel szinte napi kapcsolatban vagyok, akik tényleg rengeteget tesznek annak érdekében, hogy ezeket a szaporítókat fülön csípjük. Sajnos Magyarországon sok helyen virágzik ez az illegális tevékenység. A Nébih-hel, a rendőrséggel, illetve a civilekkel egyeztetve azt ígérhetem, hogy minden eszközzel fel fogunk lépni.
Azokban nem lehetne tudatosítani, akik a keresletet jelentik – tehát megveszik ezeket az állatokat –, hogy azok az állatok milyen rossz tartási körülmények közül származnak?
Igen, ez is egy fontos lépés lenne, de szerintem mindig a kályhához kell odamennünk. Igazából a legfontosabb, hogy megszüntessük ezeket a telepeket, mivel ezek nem a törvényi kereteknek megfelelően működnek.
Ami nem a törvényi kereteknek megfelelően működik az ellen nekünk, az államnak minden eszközzel fel kell lépnünk.
Itt a vásárló még lehet, hogy jót is szeretne, hogy legalább annak a macskának, kutyusnak lesz egy jó helye. Igazából itt tényleg a szaporítók ellen kell fellépnünk.
Említetted, hogy a fővárosban van egy állatvédelmi megbízott, Szabó Rebeka. Más szempontokat kell figyelembe venni Budapesten, mint vidéken? Együttműködtök-e?
Egyeztettünk már Szabó Rebekával, habár a covid miatt nem került sor személyes találkozóra, de egy online beszélgetés létrejött. Én azt mondtam, hogy nincs országos állatvédelem Budapest nélkül. Remélem, hogy Főpolgármester Úrnak nemcsak hangzatos ígéretei vannak, mint minden más téren, hanem tényleg az állatvédelem felé fordul, hiszen Szabó Rebeka nem tud a főpolgármester nélkül döntéseket hozni. Én azt gondolom, hogy először tegyék rendbe azokat a dolgokat, amelyekkel az elmúlt egy év során nem sokat foglalkoztak. Pusztán, ha az Illatos útról beszélünk, akkor szerintem egy kicsit visszafelé fejlődött, és ezt semmiképp nem szabad engedni. Azt kértem Szabó Rebekától, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a civilekkel együttműködve Budapesten legyen egy olyan program, amit mindenki tud támogatni. Eddig, úgy érzem, sokat beszéltek róla, de sajnos én még tetteket nem láttam, de mindenkinek megadjuk a lehetőséget annak tekintetében, hogy a beszédet tették is kövessék. Minden nap nyomon követem azt, hogy mi történik a budapesti állatvédelemmel, de egyelőre nem sok olyan konkrét esetet látok, amellyel mi is tudnánk mit kezdeni.
Az állatokat gyakran a bundájuk miatt vagy kísérleti céllal tenyésztik. Fel kell-e lépnetek ezek ellen?
Természetesen. Nem olyan rég a javaslatomra született is egy rendeletmódosítás, ahol a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosítását betiltottuk Magyarországon. Ez egy preventív intézkedés volt, hiszen félő volt, hogy a Dániában, Hollandiában, Lengyelországban felszámolt telepek beköltöznek Magyarországra. Hiszen Magyarországon a törvény még lehetőséget biztosított például nyércek prémcélú tenyésztésre. Most ezeket a kiskapukat bezártuk. Egy az, hogy itt az állatkínzás tekintetében is sok kérdés felmerül, kettő, hogy Dániában bizonyított volt, hogy a nyércek hordozzák a koronavírust. Szerintem közegészségügyi intézkedésnek is eleget tettünk azzal, hogy betiltottuk. Nagyon jól fogadták azok az állatvédők, akik már régóta harcolnak ezért. Nagyon fontos elmondani, hogy Magyarországon nem foglalkozott senki sem ilyennel, tehát munkahely sem szűnt meg. Ezzel a preventív rendeletmódosítással annak lehetőségét zártuk ki, hogy itthon kialakuljon egy hasonló fertőzésveszély.
Mivel foglalkozik és kik a tagjai az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanácsnak? Sokan talán nem ismerik ezt a szervezetet.
Ez most szeretnénk újjáalakítani, hiszen 2018-ban lejárt a mandátuma ennek a szervezetnek. Egy újabb feladatot szeretnénk adni számukra, mivel ez egy szakmai munka. Be szeretném vinni azokat a javaslatokat, amiket örülnék, ha a szakma megtárgyalna, illetve véleményezné. Ezért is fogjuk újjáalakítani és működőképes formába hozni.
Neked van háziállatod?
Van egy tízéves kutyám, Artúr. Az állatok szeretete egészen kiskoromból fakad, a nyarak nagy részét nagymamáméknál, nagypapáméknál töltöttem. Ott haszonállattól hobbiállatig minden volt, talán innen jön az állatok szeretete. Ebből kifolyólag is mondom, hogy nagyon fontos, hogy megóvjuk ezeket az állatokat és tényleg egy értékes társ egy-egy ember mellett.
Fontos, hogy ha ők nem tudják megvédeni a saját jogaikat, akkor mi emberek betartassuk azokat.
Az interjút készítette:
Fazekas Csilla
