Reaktor

Negatív ostrom alatt a Diósgyőri vár
Egyeseknek kőhalom, másoknak az identitás vára. Kell-e nekünk, és ha kell, akkor miért?

A középkornak voltak szörnyű és kellemesebb időszakai is, természetesen egyetemes értelemben nem lehet kijelenteni, hiszen attól, hogy Európában háború dúlt, nem biztos, hogy Kínában is relatíve rossz körülmények lettek volna. Ez természetesen fordítva is igaz. A felvilágosodás során kezdődött el a törekvés arra, főleg tudományos körökben, a középkort elavultnak mutassák be. Ezt követte a kommunista időszak, aminek nem csak egyfajta törekvése volt a középkor minden évét negatív fényben feltüntetni, hanem oktatás és kulturális szinten is egy anarchia alapú, szenvedéssel teli barbár korszakként kezelték. Ebben persze erősen közrejátszott a középkori erős keresztény hit, ami a kommunisták számára egy elpusztítandó dolog volt.

14733491_579118248950024_4882947464123908096_n.jpg

A kommunizmusnak vége Magyarországon, reméljük örökre. Ugyanakkor a fejekben tovább él a kép a középkorról, ami valójában nem volt olyan sötét, mint ahogyan azt sokan tanultuk. Épp ezért okozhat meglepetést a Diósgyőri vár esete is, ahol a romos, elhagyatott várépületből egy palota lesz. Pontosabban várkastély, olyan, amilyen eredetileg volt. A kommunisták nem értékelték a szépet. A szép érték nem számít, csak a funkcionalitás és praktikum és művészetmentes materializmus. Épp ezért, a történelmet alapvetően nem ismerő személyek minden középkori várépületet egy kalap alá vettek. Mindegyiknek hadi jelentőséget tulajdonítottak. Nyilván nem minden történész, de a társadalomban ez a kép alakult ki, és nem véletlenül.

A Diósgyőri várat azonban a királyok jegyajándékként adták a királynőnek, és nem tulajdonítottak neki különösebb hadi jelentőséget. Ebből következik tehát, hogy a vár sosem volt igazi erődítmény, sokkal inkább lovagvár, várkastély. Akik tehát vár tervezett megjelenését kritizálják, történelmi alapon nem tudják igazolni a véleményüket. Ez alapján vagy nincsenek tisztában a tényekkel, vagy gyermekkori emlékek fűzik őket a vár jelenlegi állapotához. Felmerül kritikaként az is, hogy a kormány idealizálja a középkort. Ez is téves állítás, hiszen nem idealizálja, nem építünk arany várat. Mindössze annyi történik, hogy a valóban létező és értéket, identitást képviselő épületeket felújítjuk, hogy majd a gyermekeink is megismerjék a múltjukat. Egyesek úgy vélekednek, a csonka torony Miskolc és a várossal együtt Diósgyőr jelképe is lett.

Szerintem ne egy rom legyen Miskolc jelképe.

Miskolc végtelen sok dologra lehet büszke, úgy gondolom a borsodi és miskolci identitást nem kell bizonygatni, ráadásul nem egy romos csonka torony védelmével. A miskolciakban hatalmas a kitartás éppen ezért az újjáépülés inkább jellemző ránk, mint sem a romos pusztulás. Ahogy a mondás tartja: sorsod Borsod. Gyakran hallható az az aggály is, hogy a vizes árok miatt a környéket szúnyogok fogják ellepni. Tapasztalatom szerint eddig is rengeteg szúnyog volt, a környező vizes, mocsaras területek miatt, viszont tény, hogy emiatt akár még több lehet majd. Erre azonban van megoldás, a szúnyog irtó szer, amit a várat körülölelő tóba lehet keverni, így megelőzve a szúnyoginváziót.

Persze a legfőbb kritika ez esetben is a „De miért nem építünk iskolát” és a „Bezzeg az egészségügybe nem teszünk ennyi pénzt”. Egyrészt építünk iskolát, és a magyar kormány az egészségügybe is rengeteg pénzt fektet, az állapotok pedig folyamatosan javulnak. Aki szerint ez nem így van, az ferdíti a valóságot. Hasonlítsuk össze a tíz évvel ezelőtti állapotokat a jelenlegivel. Szörnyű, hogy az embereket az ellenzék milyen könnyen befolyásolja hangulatkeltéssel. Ez pedig kiterjed minden történésre. A vár újjáépítése egy pozitív változás, hiszen értékteremtés valósul meg. Nem csak megőrizzük, hanem újjá is teremtjük az egyszer lerombolt értéket.

Sajnos a kommunista évek alatti funkcionalitás és praktikumimádat mellett a vallásellenesség is sokak gondolkodásába is beleégett.

Sokaknak az jelenti a problémát, hogy az állam a keresztény iskolákat is támogatja, és alapvetően elmondható, hogy kereszténybarát a kormány. Ez a szemléletmód a várnál is előkerül, és éppen ez fáj azoknak, akik elhitték, hogy „merjünk kicsik lenni”. Meg kell barátkozniuk a tudattal, hogy ugyan nem Nagy-Magyarországon élünk, viszont nem vagyunk kicsik. Ami azt illeti, Magyarország elnöke Európa egyik legnagyobb politikusa, Magyarország pedig értékeiről rendkívül híres. Mivel sok külföldit ismerek, így van lehetőségem megismerni azt, hogy hogyan látják Magyarországot máshol, egyáltalán tudják-e, hogy létezik. Tapasztalatom szerint jól ismerik, és több ismert látványosságot, várost tudnak megemlíteni általában. Ebből következik, hogy aki szerint Magyarország világhírű, csak a világ nem ismeri, az nem igazán beszélgetett még Nigériaival vagy éppen Kínaival. Persze úgy könnyű véleményt téves érveket felhozni, ha nem vagyunk kellően tájékozottak, és a külvilágról csak azt tudjuk, amit a hírekben hallunk, vagy az ismerőseink mondanak. Probléma lehet az is, hogy sokan pár mondatnál többet nem hajlandók olvasni, és gyakran cím alapján már ki is fejezik a véleményüket a kommentszekcióban.

Ehhez persze alapvető tájékozottság, nyitottság és kulturáltság is kell. Miskolc ambivalens ebben az esetben. Rengetegen vannak, akik nem mernek álláspontot foglalni megosztó kérdésekben, ugyanakkor mindenkinek nagyon erős véleménye van. Merjük kifejezni, de ésszel és higgadtan. A vitának, ahogy egy előző cikkemben kifejtettem már, érveken kell alapulnia. Viszont az érveknek megalapozottnak kell lenni, és valósnak. Ezért lehetőleg ne érzelmi alapon, hanem tényalapon hozzunk érveket a vitába, hiszen úgy lehet stabil és érthető álláspontot kialakítani. Ebből következik, hogy azok a téves érvek, amiket ebben a cikkben megemlítettem, nem hozhatók fel a várról szóló vitában. A cikknek célja az, hogy a Diósgyőri vár felújításának példáján mutassa be azt, hogy mi értelme van országos szinten az értékek újjáépítésének, és miért ijesztő az, ahogyan az ellenzék és a kommunista időszak politikája hangulatkeltéssel elhiteti az emberekkel a téves állításokat. Ettől függetlenül én nem aggódok, hiszen ahogy Wass Albert fogalmazott:

„Jön ezer új Kőmíves Kelemen,

ki nem hamuval és nem embervérrel

köti meg a békesség falát,

de szenteltvízzel és búzakenyérrel

és épít régi kőből új hazát.”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

白山 (@dombibalazs) által megosztott bejegyzés

 

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása