Az online oktatás kezdete és az otthoni munkavégzés óta szinte mindannyian akarva-akaratlanul több időt töltünk a laptopunk vagy az okostelefonunk képernyője előtt. Hogyan alakult vajon a közösségi média használatával eltöltött idő mennyisége az elmúlt időszakban?
Egy átlagos felhasználó naponta 144 percet tölt el közösségi oldalakon, ami a 2015-ös évhez képest több mint félórányi növekedést jelent. Egy közvélemény-kutatásban kimutatták, hogy a tavalyi év tavaszi időszakában az amerikai felnőttek 46-51%-a jóval gyakrabban használta a közösségi médiát, mint a járványt megelőzően. A megnövekedett közösségimédia-használat elsődleges célja ebben az időszakban az információszerzés és az egészséggel kapcsolatos információk megosztása. De tisztában vagyunk-e azzal, hogy a közösségimédia-használat az önértékelésünkre és a jóllétünkre is hatással van?
Ellentmondásos eredményeket mutatnak azok a kutatások, melyek a Facebook-használat és az érzelmi jóllét közti kapcsolatot vizsgálták. Egyesek szerint a közösségi média használata negatívan hat az emberek jóllétére, hiszen alapvető emberi tulajdonság, hogy magunkat más emberekhez hasonlítjuk.
Erre egy tökéletes „helyszín” a Facebook, ahol nap, mint nap azt látjuk, hogy ismerőseink milyen felhőtlen életet élnek, és sorra osztják meg követőikkel a sikereiket.
A szociálpszichológia erre a jelenségre a társas összehasonlítás elnevezést használja, melynek jelentése, hogy negatív érzéseink abból fakadnak, hogy magunkat másokhoz hasonlítjuk, ennek következtében pedig mások jóval sikeresebb életéhez képest a sajátunk kevésbé fog sikeresnek tűnni – ami persze negatívan hat az önértékelésünkre.
Megkülönböztetünk aktív és passzív közösségimédia-használatot. Az aktív használat tartalomgenerálást valamint párbeszédekben való aktív részvételt jelent, míg a passzív használat alapvetően mások nézegetéséből tevődik össze. Az aktív használat során érzelmi támogatást kaphatunk másoktól, sőt, a depressziós emberek sok esetben könnyebben találnak társas támogatást online, esetleg a Facebookon, mint a való életben. Az aktív közösségimédia-használat hatásai nem egyértelműek, ezzel szemben a passzív használaté annak tűnik:
a jóllét romlását eredményezi, és ebben a folyamatban az irigység szerepe sem elhanyagolható. Az emberek többsége azonban sokkal gyakrabban használja passzívan, mint aktívan a közösségi médiát.
Biztos vagyok benne, hogy sokak számára ismerős kifejezés a digitális detox, amely segíthet mentális egészségünk megőrzésében. Ez jelentheti a telefonunkon az értesítések kikapcsolását egy bizonyos időre, vagy akár egy pár napos közösségimédia-mentes időszakot is, persze amennyiben a munkahelyünk vagy a tanulmányaink ezt lehetővé teszik. Ennek kipróbálására alkalmas lehet akár egy hétvége. Egy 2018-as kutatásban bizonyították, hogy a napi 10 percre csökkentett Facebook-használat mérsékelte a résztvevők magányosságérzését valamint a depresszív érzéseiket. Érdekes eredmény továbbá, hogy a kutatók szerint
a napi fél órára csökkentett közösségimédia-használat a jóllétünk javulását eredményezheti.
A túlzott okostelefon-használat nem csak a kapcsolatainkra lehet negatív hatással, hanem az alvásunk minőségére is. A telefonok által kibocsátott kék fény megzavarhatja az alvási ciklust, így közvetlenül lefekvés előtt érdemes elkerülni az okostelefonunk képernyőjét.
Természetesen nem dönthető el teljes mértékben, hogy a technológia hatásait egyértelműen jónak vagy rossznak minősítsük, fontos azonban a tudatosság a közösségi média használatát illetően, hogy – bár közösségformáló szerepe is van – barátai és családi kapcsolatainkat, valamint egyéb teendőinket ne hanyagoljuk el miatta.
