(Kép forrása: ft.com)
Hosszú évek óta hallani arról, hogy azok a multinacionális, főként persze amerikai, óriáscégek, amelyek digitális szolgáltatásokat kínálnak külföldön, gyakorlatilag élősködnek azoknak az országoknak a fogyasztóin és államain, ahol működnek. Miközben óriási profitot realizálnak,
tevékenységükért semmilyen adót nem fizetnek, a helyi médiavállalkozások által előállított tartalmakat ingyen használják, ráadásul átláthatatlan és számonkérhetetlen módon kezelik a felhasználóik adatait és szabályozzák azt, mit tehetnek és mit nem a platformjaikon.
Az Európai Unió, az OECD, és számos ország már jó ideje próbál fogást találni az olyan behemótokon, mint a Google, a Facebook, vagy az Amazon. A magyar igazságügyi miniszter nemrég jelentette be, hogy szabályozás készül a digitális óriásvállalatok hatalmának korlátozására.
De nem csak Európában lépnek a kormányok. A magyar sajtóban már olvashattunk arról, mire készül Ausztrália a big tech-kel szemben. A többfrontos támadás egyik fő aspektusa, hogy
az ausztrál törvényhozók jogszabályban kívánják megakadályozni az online gigászokat, főként a Google-t, hogy önkényesen megoszthassák más vállalatokkal a felhasználók adatait, kivéve, ha azok beleegyeznek ebbe.
Arról is törvényt akar alkotni Canberra, hogy techóriások fizessenek azokért a hírtartalmakért, amelyeket a sajtóból vesznek át gyakorlatilag ingyen, óriási károkat okozva ezzel a hagyományos médiának, saját maguknak pedig óriási profitot generálva. Új-Zéland nem ilyen lelkes, annak ellenére, hogy a 2020-as christchurchi mészárlás élő streamelésének engedélyezése miatt annak idején óriási volt a felháborodás mind a kormányzat, mind a lakosság körében. Az új-zélandi adatvédelmi biztos akkor keresetlen szavakkal „erkölcsből megbukott, kóros hazudozóknak” nevezte a Facebook vezetőit, de a törvényi szabályozás elmaradt.
Kanada, ezzel szemben, úgy tűnik, hosszú évek laissez faire politikája után lépni fog. A konzervatív National Post online felületén Barbara Shecter foglalta össze a napokban, mely területeken kívánja megregulázni Justin Trudeau liberális kormánya az online óriásvállalatokat.
Az első terület a tág értelemben vett gyűlöletbeszéd visszaszorítására irányul.
A német szabályozáshoz hasonlóan, még idén télen olyan törvényjavaslatot nyújt be majd a kanadai kabinet, amely kötelezné a közösségi média cégeket a tartalmak folyamatos monitorozására, és az „illegális tartalmak eltávolítására.”
Illegális tartalomnak minősül majd többek között a gyűlöletbeszéd, a terrorista propaganda, az erőszakos tevékenységek és a gyermekpornográfia. A kanadai kulturális örökségért felelős miniszter úgy nyilatkozott, a törvény a szólásszabadságot is védené.
Legkésőbb 2022. január 1-el Kanada megadóztatná az országban „digitális szolgáltatásokat nyújtó cégeket.” Ahogyan Shecter írja, ha ezt pár éve veti fel a kormány, például a Netflix megadóztatásának ötletét, a fogyasztók-választók biztosan felhördültek volna, a megválasztott képviselőik pedig menekülőre fogták volna. A közhangulat azonban erőteljesen megváltozott azóta, és egy ilyen lépés a többség támogatását élvezné.
Ráadásul nem csak társasági adót fizettetne Kanada a tech cégekkel, hanem arra is kötelezné őket, hogy a Kanadában értékesített szolgáltatásaik után szedjenek be és fizessenek be ÁFA-t.
Ami a személyes adatok védelmét illeti, a kanadai innovációs miniszter már tavaly novemberben benyújtott egy olyan törvénytervezetet, amely súlyos pénzbüntetésekkel sújtaná azokat az online vállalatokat, amelyek nem tartják magukat az újonnan bevezetendő, szigorú szabályokhoz a felhasználók személyes adatait illetően. Az új kanadai jogszabály korlátozná például a Google, a Facebook és az Amazon személyes adatgyűjtésre irányuló tevékenységét, és teljes átláthatóságot írna elő az adatok kezelésére vonatkozóan.
A kanadai kormány az ország műsorszórási törvényét, a Broadcasting Act-et is kész módosítani, 1991 óta először, írja Shecter.
Az új szabályozás mindazokat a cégeket, amelyek műsorokat tesznek közzé felületeiken, a kanadai Rádió, Televízió és Távközlési Bizottság, a mi NMHH-nk (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) megfelelőjének a felügyelete alá helyezné. A bizottság azon is dolgozik, hogy Franciaországhoz és Ausztráliához hasonlóan megfizettesse a tech cégekkel az általuk eddig ingyen átvett híreket.
Bár a két legnagyobb kanadai ellenzéki párt, a konzervatívok és a szociáldemokraták (NDP) sok kritikával illetik a Trudeau kormány jogszabálytervezeteit, hiányolva, illetve kevesellve bizonyos lépéseket, úgy tűnik, összpárti egyetértés van a techcégek megrendszabályozásának szükségességéről. A Facebook és a Google iránti ellenszenv úgy tűnik, lassan mindenkit egy platformra hoz.
