Gondolom már te is botlottál bele olyan internetes cikkbe, amely valamilyen bűnesetről számolt be, és nagyot néztél, amikor megláttad a kiszabott ítéletet. Sok cikk vitatja az ítéletek igazságosságát, hangsúlyozva azt, hogy túl enyhék. Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy a közvélemény azon az állásponton van, hogy a bűnözők nem kapják meg a tetteikkel arányos büntetési tételt.
Bosszúvágy
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az emberekben még él a bosszú iránti vágy, szeretnének elégtételt kapni, ezért sokan a legdurvább büntetést szabnák ki (pl. felmerült a halálbüntetés visszahozása a Szita-gyilkosság kapcsán). Vagy csak emlékezzünk vissza a kecskeméti vadasparkban történt esetre, amikor is egy kisiskolás szerencsétlen módon egy szurikáta halálát okozta.
Az internetet ellepték a gyűlölködő kommentek, azt tárgyalva, hogyan kéne azt a gyereket megverni, és/vagy ugyanúgy megkínozni, ahogy ő kínozta az állatot
(most itt hadd ne részletezzem, hogy milyen különböző kegyetlen bánásmódban akarták szerencsétlen iskolás fiút részesíteni). Az ősi társadalmakban még élt is a vérbosszú, illetve a szemet szemért elv. Ez a bosszúvágy szerintem természetes, na persze ezzel nem azt akarom kifejezni, hogy én is bosszúpárti vagyok. Az ember társadalomban él, így ösztönösen belé van kódolva, hogy kiközösítse a társadalmat bomlasztó egyedet, fenntartsa a társadalom rendjét. Ez még ma is sokszor előjön belőlünk, noha ma már modern, polgári társadalomban élünk.
Tényleg enyhék az ítéletek?
Egyrészt, ki mondta, hogy enyhék az ítéletek? Tényleg azok? Ezt így általánosságban nem lehet kimondani, de kétségtelen, hogy vannak kirívó esetek. Azért lehetnek enyhék az ítéletek, mert enyhe maga a jogszabály is. A bíróság ezekhez kötve van, ezek alapján hozza meg az ítéletet, ezektől legjobb belátása szerint sem térhet el.
Hogyan néz ki a büntetéskiszabás? Minden bűncselekménynek van egy tételkerete, például az emberölésnél ez 5-15 évig terjedő szabadságvesztés.
A bíróság az úgynevezett középértékből indul ki,
vagyis a két tételhatárt összeadja, ez ebben az esetben 20 év, majd azt elosztja kettővel, így kapjuk meg a 10 évet, ez lesz a középmérték. Innen mehet a bíróság lefele, vagy fölfele, annak függvényében, hogy vannak-e enyhítő illetve súlyosbító körülmények. Maga a Btk. alapján is lehet alacsony az ítélet, mert sok bűncselekménynél a tételkeret, a bűncselekmény súlyához képest alacsony, pl. zaklatásnál maximum 1 év a kiszabható büntetés. De azt is meg kell jegyezni, hogy sok bűncselekménynek éppen ezért van súlyosabb, vagyis "minősítő" esete. Ebben az esetben, ha "durvábban" valósul meg a bűncselekmény, akkor keményebb büntetést kap az elkövető.
Tehát a láncfűrészes gyilkost nem kell az emberölés alapeseteként kezelni, nagy valószínűséggel ő életfogytiglant kapna, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt!
Az idő hatása az ítéletekre
Amit még meg kell említeni, az az időmúlás fontossága. Alapból sok idő eltelik a bűncselekmény elkövetése, és az ítélet kimondása között, na, hát még, mire az az ítélet jogerőre emelkedik. De miért is olyan fontos az idő? Az enyhítő illetve súlyosbító körülményeket az ún. 56. büntető kollégiumi vélemény (az 56. Bkv., nem, nem az a bkv!) foglalja össze, és enyhítő körülményként említi a bűncselekmény elkövetésétől eltelt hosszabb időtartamot. Vagyis, ha évek telnek el a nyomozással, majd a vádemelés után a tárgyalással, a másod-, harmadfokkal, akkor ez a hosszú idő számításba jön az ítéletkiszabásnál.
A hosszú idő hatással van a bizonyítékokra is. Könnyen eltűnhet egy okirat, na persze nem azért mert aljas módon eltüntetik, csak egyszerűen 7 év után már nem tudják, hogy hova szublimált. De meg kell jegyezni, a tanúk sem megbízhatóak, gondolj csak bele, ha tőled kérdeznék meg, kedves olvasó, hogy mit csináltál 7 évvel ezelőtt szerdán délután? Na, ugye!
A tanúk megbízhatósága kétséges, sokan rosszul emlékeznek a történtekre, az elméjük összemossa az eseményeket, így sosem számítanak megbízhatónak a bizonyítás körében.
A média leegyszerűsíti
Azt is ki kell emelni, hogy a médiában megjelenő cikkek csak pár oldalban foglalják össze az egész ügyet, és az emberek az alapján formálnak véleményt. Eközben az ügy iratai akár 1000 oldalra is rúghatnak, a bíróságnak minden egyes tényt, információmorzsát figyelembe kell vennie. Sőt, a bíróknak kifejezetten tiltva van, hogy a médiából informálódjanak először az ügyről, mivel az mindig valamelyik fél mögé áll be, egyáltalán nem pártatlan.
Tehát általánosságban azt nem lehet kijelenteni, hogy az ítéletek túl enyhék lennének, ha azonban mégis találkozunk ilyennel, akkor sem kell elsőre a bírók korruptságára, a bűnöző melletti védelmére asszociálni. És persze azt se felejtsük el, hogy a jog nem mindig igazságos!
