A közösségi média megjelenése előtt az emberek véleménye mondhatni bezárt volt. Csak a szűk környezetünk ismerte mit gondolunk a politikáról, mi iránt érdeklődünk. Mások negatív véleménye is ismeretlen volt (na persze nem a fiatalok környezetében, az iskolai zaklatások, szívatások, az angolul ún. bullying régen is ismert volt). Azonban mára már a zaklatás kijött az osztálytermekből és átférkőzött az online médiába.
Ma már bárki vadidegenek zaklatásának, negatív véleményének eshet áldozatául. A facebookos csoportokba már nem lehet kitenni egy posztot, nem oszthatom meg a véleményemet egy-két rosszarcú troll beszólása nélkül. Ez is a cyberbullying része. A statisztikák szerint minden évben az emberek 37%-a válik az online zaklatás áldozatává.
Online „zaklatás”
Az úgynevezett "cyberbullying"-nak számos formája van: a lényeget tekintve olyan cselekvéseket takar, amelyek infokommunikációs technológiákat használnak szándékos, ismételt és ellenséges viselkedéssel egybekötve. Ezeket egyének, vagy csoportok követhetik el, és arra irányulnak, hogy másokat bántalmazzanak.
A zaklatásnak többfajta megnyilvánulási formája van, lehet erőszakos, például verekedés, verbális bántalmazás, érzelmi zaklatás, kirekesztés, vagy szexuális bántalmazás és újabban megjelent a már említett netes bullying. Az internet sötét oldala, hogy bárkiből viccet csinálhatnak: ezt tapasztalta meg Arató András is, akit az egész világ csak "Hide the pain Haroldként" ismer. Ő szerencsére fel tudta ezt dolgozni, és ma már egyáltalán nem bántja a dolog.
Kiből lesz zaklatott, és kiből zaklató?
A zaklatók általában valamilyen frusztrációt élnek ki a zaklatásban: alacsony önbecsüléssel rendelkeznek, mert otthon, vagy máshol őket is zaklatták, például a diktatórikus szüleik. Ezzel szerintem nem mondtam semmi újat, a filmekben nagyon sokszor megjelenik ez az archetípus. Azt gondolnánk, hogy zaklatni csak fiúk szoktak, azonban a lányok, nők körében is jelen van a bullying jelenség.
Kikből lesznek a zaklatottak? Általában az introvertált emberek esnek áldozatul, de az esetek szerint nincs igazán kivétel, bárki áldozattá válhat. Egy svéd-norvég pszichológus, Dan Olweus szerint a zaklatottá váláshoz hozzájárul a családi környezet. Ugyanis ezek az egyének otthon túlzott féltettséget, túlzó védelmet kapnak, a szüleik mindentől óvják őket. A szüleik oldják meg a konfliktusaikat, így nem tanulnak meg kiállni önmagukért, nem sajátítják el az ehhez szükséges alapvető tulajdonságokat.
Nem lehet elmenni a közönség szerepe mellett. Szerintem mindenkiben megvan az a kép, ahogy az egész osztály előtt szekál egy zaklató egy introvertált gyereket, és a körülöttük levő gyerekek ezt még fokozzák azzal, hogy nézik, és hergelik a zaklatót. De ez megnyilvánulhat abban is, hogy teljesen úgy tesznek, mintha nem történne semmi.
A bullying kihat a zaklatottak tanulási eredményeire, de ezen felül okozhat depressziót, szorongást, sőt az öngyilkosság gondolata is sokakban felmerül. Amerikában ez odáig is fajult már, hogy a zaklatottak nem tűrtek tovább, és iskolai mészárlásba kezdtek!
Amivel én találkoztam
Van egy Budapest Albérlet nevű Facebookos csoport, ahol gyakori, hogy némelyek pofátlan hirdetéseket tesznek fel. Elismerem, ezeket joggal szedik szét a troll kommentelők. Viszont ennek hatásaként már átestünk a ló túloldalára: már nem lehet anélkül kitenni egy hirdetést, hogy ne dobnák tele nevető emojikkal, és ne jöjjenek szellemes beszólások!
A cyberbullying talán első esete, ami egy bizonyos Ghyslain Razával történt meg, még 2002-ben. Az interneten csak „Star Wars kidként” híresült el az a videó, amiben Ghyslain egy partvissal utánozza a jedi lovagok kardmozdulatait. Ezt videóra is vette, de semmi esetre sem volt szándéka, hogy más is lássa a felvételt. Ghyslain balszerencséjére a barátai megtalálták a videót és feltették a netre, külön weboldalt csinálva neki (bár ezeket nehezen nevezném a barátainak).
Ghyslain hadonászása kétségkívül vicces volt, érkeztek különböző vágott változatai, ahol például rendes fénykarddal kardozott. A weboldal látogatottsága elérte a 900 milliót, így kimondottan híres lett Ghyslain, még akkor is, ha ezt nem szerette volna. Viszont most jön a történet sötétebb oldala, a srác az egyébként is önértékelési problémákkal küzdött és megaláztatásként élte meg, ami vele történt. Emiatt többször kellett iskolát váltania, végül pszichiátriai segítségre szorult. Ki kell emelni, hogy ez még a Facebook és a Youtube előtt történt, képzeld el mi lenne ma!
Másik élményem, amikor Schön Szabolcs hazaigazolt az Ajax utánpótlás csapatától a magyar másodosztályban szereplő MTK-ba, akkor az erről szóló posztok alatt elburjánzottak a negatív kommentek, miszerint ő béna, hülye stb. Az emberek nem foglalkoztak azzal, hogy közben egy 19 éves srácot szidnak, aki ezeket lehet hogy olvassa. De Youtube-on láttam videókat tehetséges magyar gyerekekről (kb. 10 év alattiak) akik állítólag az „új Messik” meg „Ronaldók”. Értelemszerűen csak a videó címe volt clickbait, és a róluk riportot készítő újságírók túloztak, viszont a kommentelőket ez nem zavarta, és egyből nekiestek a gyerekeknek, hogy bénák, tehetségtelenek, majd megye I-ben fognak játszani és így tovább. Ott sem gondoltak bele, hogy ezzel egy kisgyerek lelkivilágában rombolnak.
Pár éve volt helyi szépségverseny tinédzserek körében, ami a Facebookra is kikerült, és egy-két magát nagyon viccesnek gondoló kommentelő megjegyzéseket tett arra, hogy „ennyi erővel ők is elindulhatnának” meg, hogy „milyen csúnyák a lányok”. Arra nem gondoltak, hogy fiatal lányokról, gyerekekről acsarkodnak. Sok ember ezt azzal magyarázza, hogy „ők vállalták, hogy nyilvánosan szerepelnek, akkor viseljék is a negatív kritikát!”
Az interneten bárkiből bármi lehet, az emberek egy maszk mögé bújva lehetnek valakik. Így nyugodtan kiélhetik, ha csak a komment erejéig, hogy ők milyen viccesek. Sokszor pont, hogy a környezetükben elnyomottak élik ki azt, hogy végre ők járathatnak le másokat!
A youtuberek körében is terjed a bullying, ennek ékes példája Dancsó Péter, aki abból lett híres, hogy más trash teljesítményét parodizálta ki. Az emberek azon röhögnek, ahogyan mással mossa fel a padlót. Akkor jött a töréspont, amikor kiparodizálta az index videóját a 14 éves Udvardi Péterről, aki megpróbálta megoldani a helyi település problémáit. Az internet helyesen felszólalt Dancsó ellen, és egy kicsivel több figyelmet kapott a cyberbullying.
Mit lehet ellene tenni?
Az UNICEF felmérése szerint a gyerekek harmadát érte a zaklatás valamilyen formája online felületen. Ez a felmérés nem reprezentatív, valószínűleg a valós szám sokkal nagyobb, mivel sokan nem merik bevallani, inkább magukban tartják sérelmeiket. Az UNICEF a „nemvagyegyedül” nevű kampánnyal próbál segíteni azoknak, akik már éltek át online zaklatást. Ennek keretében híres emberek mesélnek a saját élményeikről, hogy esetleg őket régebben érte-e online vagy offline zaklatás. A program lényege, hogy népszerű emberek történeteivel a zaklatottak újra önbizalomhoz jussanak.
A probléma családon belüli kezelésére pedig az UNICEF arra hívja fel a szülőket, hogy beszélgessenek a gyerekeikkel, legyen kivel kibeszélni a problémát. Ami viszont fontos, hogy azzal nem oldják meg a dolgot, ha megtiltják a gyereknek, hogy telefonozzon vagy hogyha belenéznek a beszélgetéseibe. Mindenkinek kell magánélet!
A probléma legnagyobb része az, hogy az interneten a személyes vélemény odáig fajul, hogy mások lelki világába gázolunk bele, nem tudjuk, hogy hol van a határ! Mi, mint külső nézők úgy tudunk tenni ez ellen, hogy nem állunk be a zaklatásba. Ha azt látjuk, hogy valakit nyilvánosan aláznak, akkor az önfeledt röhögés helyett inkább jelentsük a moderátoroknak vagy a rendszergazdának, hiszen gondoljunk bele: valakinek lehet, hogy az életét teszik tönkre!
