A Disney sok hátborzongató sztorit feldolgozott az évtizedek során. A mesékben mostohaanyák gyilkolták/falazták be a lányaikat, ártatlan őzikék anyukáját lövöldözték agyon, vagy végigkövethettük egy halálba küldött apa lányának sorsát is, aki fél Kínán át menekül háborús hősként a saját tábornoka általi kivégzése elől.
Bátor és/vagy groteszk módon rózsaszín hozzáállással dolgoztak fel a meséiken keresztül olyan társadalmi témákat, mint az erőszak, a faji/nemi megkülönböztetés, a fogyatékosság, a felnőtté válás, a szerelem, vagy éppen a háború és a halál.
Amellett, hogy Elza leszbikus barátnője lankadatlan hévvel készül (készül?), a filmstúdió egy számunkra sokkal érdekesebb témára is szakított időt: ez 673 millió ember kultúrája Délkelet-Ázsiában. Csütörtökön debütált a Raya és az Utolsó Sárkány.
Kockázat a köbön
A Disney rengeteg "tuti siker témát" dolgoz fel, és az utóbbi évtizedek meséivel is a szélsőségesen érzékeny rétegek között kereste azt a safe place-t, ahol nem érheti szó a ház elejét. Nemlétező semleges Arendelle nemlétező semleges lakói nemlétező semleges uralkodónőjükkel lassan kezdenek népszerűségükben lankadni, és mielőtt a következő részekből megtudhatnánk, Elza melyik nemlétező semleges párt szemelte ki magának, csütörtökön durr: debütált a Raya és az Utolsó Sárkány. Sem Malajziáról, sem a Fülöp-szigetekről nem lehet elmondani, hogy ne létezne, ezáltal ne hordozná magában a saját vallását, történelmét, politikai hovatartozását, így nyilván nehezebb is olyat alkotni vele, ami senkinek nem sérti az érzékenységét. Természetesen a hely komplexitását leegyszerűsítették, és nem Malajziának és Fülöp-szigeteknek hívják a mesében az országokat, de a stáb nagyon részletesen összegyűjtött korhű kulturális elemeket, melyekkel minden fantázia-népcsoport megfeleltethető egynek azon 11 ország közül, amiknek a sajátosságait bemutatja a film.
Miért nem népszerű ez a 11 ország?
Az Open University Egyetem docense, David Lim a BBC News-nak elmondta, a térség kultúrájának kutatása még mindig csak az ott élőket foglalkoztatja. Hozzátette, a megosztott látásmódot Délkelet-Ázsiában nagyrészt a gyarmatosítás okozza, mindenkire hatott a saját gyarmatosítója. Vietnámban érződik a francia kultúrnyom, míg Indonézia volt holland gyarmatként máshogy lát lényeges kérdéseket. A probléma a professzor szerint nem a hatásokban van, hanem abban, hogy a hosszú évek alatt a gyarmatok teljesen azonosultak a gyarmatosító látásmódjával - és ez a XXI. században is akív jelenség. Hovatovább,
a Vietnámiak többet tudnak Franciaországról, mint Thaiföldről.
Rengeteg délkelet-ázsiai egyenesen európainak vallja magát (holott nem is ott született, és nem is ott él).
Igényesség - mert a Disney ilyet is tud
A stáb rengeteg időt töltött információk gyűjtésével, a teljes régiót beutazták, hogy a népcsoportokat teljes valójukban ábrázolhassák. Raya fején a Fülöp-szigeteken népviseleti elemként számon tartott kalap van (Salakot), és egy, a mesében Tuk-Tuk névre hallgató "járművet" is láthatunk nála, ami a rajongók szerint szinte semmiben sem különbözik a térség elidegeníthetetlen riksájától (bár én nem látom a hasonlóságot, csak azt, hogy eszméletlenül cuki. De nem spoilerezek.) A hősnő, mivel meg kell mentenie a világot (nem azért, mert az bajban van, hanem, mert ez egy mozifilm), kénytelen olykor legitim fizikai kényszert alkalmazni, ezt a harci technikát pedig az animáló csapat a jellemzően Indonéziának tulajdonított Silat harci kultúra mozdulatairól mintázta, a népviseletek pedig rengeteg részletükben thaiföldiek.
Lim professzorral egyet tudunk érteni abban is, hogy a párbeszéd elindítása a térségről elegendő feladat egy mesefilmnek, nem kell ráerőszakolni minden elmulasztott dokumentumfilm adathalmazát. Inkább csak furcsa, hogy ezt a kultúrát a vásznakon ilyen minőségben elsőként egy animációs mese képviseli.
Mélység, sallang és hazugság nélkül
A film forgatókönyvírója, Adele Lim maláj, és a térség kultúrájának egy nagyon fontos elemére építette fel a cselekményszálat: a legértékesebb dolog számukra a közösség munkája.
Lehet-e népszerű ez az üzenet egy olyan mesevilágban, ahol mindenki valóra váltja az egyedi álmait, ahol a konfliktus forrása mindig a gonosz közösség, aki korlátolt ahhoz, hogy elfogadja a másságot?
Látnunk kell mást is, mint Amerikát
Bár a nyugati gondolatvilággal dolgozó meséknek nagyon sok szép tanulsága van, egy ázsiai vagy egy kelet-európai embernek sok elem nem mond eleget, nem találja meg a szívét olyan mértékben, mint ahogyan számára az adott helyzet megkívánná. Minden kultúra máshogy beszél, máshogy fejezi ki a szeretetet, a bánatot, a gyászt, máshogy kér szívességet, vagy éppen bocsánatot. Kedves történeti szál, hogy a világ megmentésén fáradozó Raya megálmodójának személyes kedvenc jelenete, amikor a lány édesapja levest főz neki. Elmondta,
egy ázsiai embernek ez kis túlzással az egyetlen értelmezhető szituáció az apa-lánya megható jelenetben, mert számukra nagyon fontos üzenete van az ételeknek, hatványozottan több, mint mondjuk egy észak-amerikai számára.
Így a levesnek is, ami az otthon és a meleg szimbolikáján is túlmutat, egyfajta szövetség és elszakíthatatlan családi kötelék. De igazi mélységében ezt a képet csak egy délkelet-ázsiai értheti.
A közép-európai kultúra Disney feldolgozása innen már tényleg csak egy lépés. De mi lenne a címe? Miről szólna?
