Történt, hogy nemrégiben egy fiatal amerikai férfi megosztotta azt a tapasztalatát a TikTokon, hogy amikor megkérdezik tőle, szokott-e transznemű nőkkel randizni, és azt válaszolja, nem, ő az igazi nőket preferálja, sokan „letranszfóbozták.”Pedig neki nincs baja a transzokkal, csak éppen nem szeretne velük intim kapcsolatba kerülni.
Hogy elejét vegye a további magyarázkodásnak,
bejelentette, ezennel megalkotja a saját nemi irányultságát, melyet „szuperheterónak" (superstraightnek) nevezett el.
Érdekes módon a férfi követői körében nagyon hamar népszerű lett az új szexuális identitás, valamint a #superstraight hashtag, és hamarosan létrejöttek a különböző platformokon a superstraight csoportok és csatornák. Na nem sokáig tartott a heteroszexuálisok pünkösdi királysága.
A szuperheteró accountokat mindenhol nemes egyszerűséggel felfüggesztették, a közösségi irányelvekre, azon belül is a gyűlöletbeszéd tilalmára hivatkozva.
A sztori döbbenetes lenne, ha nem volna már teljesen megszokott. A normalitás fogalmának kitágítása és átalakítása olyan helyzeteket idéz elő a közösségi médiában, a nyugati sajtóban, az egyetemeken és nagyvállalati munkahelyeken, amelyekben a legalapvetőbb igazságokért és szabadságjogokért kiállni merészelőket egyre durvább retorziók érik. És úgy tűnik, most már bárki a „woke” kultúrharcosok áldozatává eshet. Elég belengetni a rasszizmus gyenge lábakon álló vádját, és a fősodratú liberális média máris kritikátlanul igaznak fogadja el Meghan sussexi hercegné és férje, Harry a „fehér" brit királyi családot ekéző, amúgy a Daily Mirror szerint fele sem igaz állításait, hogy egy szintén közelmúltbeli példát említsek.
Nem véletlenül mondjuk magyarul arról, aki teljesen megzavarodik valami miatt, hogy azt sem tudja, fiú-e vagy lány. Vagy hogy egy vulgárisabb példát hozzak, a váratlan igazságokat felszínre hozó helyzeteket szokás úgy leírni, hogy „töke van a menyasszonynak.”
Bár kétségtelen, hogy empátiával és elfogadással kell viseltetnünk azon embertársaink iránt, akik rendhagyó módon élik meg nemi azonosságukat, vagy nem (csak) a saját nemükhöz vonzódnak, az is egyértelmű kell, hogy legyen, hogy az ő „valóságuk" nem írhatja felül az általános normalitást és a biológiát.
Mindenesetre ijesztő perspektíva, hogy eljöhet a nap, amikor jogi következményei lesznek annak, ha heteroszexuálisok megtagadják a transzneműekkel való párkapcsolatot. Az is lehet, hogy lassan már nem is csak tréfa lesz az LMBTQ jelenséghez viszonyulva azt mondani, felőlem aztán csinálják, „csak kötelezővé ne tegyék?”
