Már egy éve, hogy a koronavírus a mindennapjaink részévé vált. Ahhoz, hogy ez megváltozhasson, és újra "szabad levegőt szívhassunk", egyértelműen vakcinára van szükség. Bár Magyarország, európai viszonylatban, az egyik "legjobban oltott ország" lakosság arányában, még messze a cél.
Olyan vakcinák sorakoznak a probléma megoldására, mint a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, a Szputnyik, és kínai vakcina. Nem kétséges, hogy az oltóanyag gyártás jelenleg a világ egyik legnagyobb biznisze. Ennek köszönhetően egy rakás oltóanyagot fejlesztettek ki, elvégre nem várhatjuk el, hogy a gyógyszergyártó óriáscégek összefogva, egyetlen vakcina kifejlesztésén dolgozzanak. Ha pedig így alakult, mi magyarok sem maradhatunk ki a versenyből.
Az eddigi vakcináknak is van magyar vonatkozása Karikó Katalin révén, azonban a Pécsi Tudományegyetem virológusai is egy új vakcina fejlesztésébe kezdtek!
Az osztrák-magyar projekt
A projektre persze nem egyetemi keretek között kerül sor, hanem egy nemzetközi programban, a Cebina osztrák biotechnológiai céggel közösen. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai kutatócsoportja már tavaly megkezdte a közös munkát az osztrák biotechnológiai céggel.
Mit kell tudni a vakcináról?
A magyar vakcina, amint elkészül, a második generációs oltóanyagok csoportját erősíti majd. Mit is takar az, hogy második generációs vakcina? Jelenleg, ahogy értesülhettek már erről, a vakcináknak három generációja van. Az elsők a hagyományos vírusvakcinák, melyek a legyengített vírust tartalmazzák. A második generációs vakcináknál a vírusnak csak kis mennyiségű antigénjét termelik le a virológusok, ezt utána tisztítják, és végül ez, a tisztított antigén kerül a vakcinába. És végül vannak a harmadik generációs vakcinák. Ezek az RNS vagy DNS vakcinák, ilyenek a Pfizer, Moderna, vagy a Biontech. A harmadik generációs vakcinák gyártása igen hasonló a második generációsokéhoz.
A különbség csak abban rejlik, hogy ezeknél már nem laboratóriumban termelik a fehérjét, hanem azt maga az emberi szervezet állítja elő.
Az RNS-t teszik bele a vakcinában, melyben az RNS „elkészíti” a fehérjét, majd maga az RNS 72 órán belül elbomlik. Utána a szervezet megtanul védekezni a vírus ellen, így alakul ki a védettség.
A tervek szerint már az idei év elején vizsgálják a magyar vakcina hatékonyságát állatokon. A magyar (és osztrák) vakcinához, második generációs vakcina lévén, nem RNS-t, hanem rekombináns fehérjét használnak.
Miért van szükség vakcinációra?
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint az ilyen vírusok ellen az emberi szervezet két féle módon tud védettséget szerezni. Az egyik, hogy elkapja magát a vírust. Ugye ilyenkor ellenanyagot termel a szervezet, így védetté válik az a személy, aki átesett a víruson. Azonban ez igen veszélyes, mivel az idősek, krónikus betegek akár bele is halhatnak a fertőzésbe, valamint a covid esetén a védettség sajnos nem tart örökké.
A másik mód pedig, amikor valamilyen oltáson keresztül válik a szervezet képessé megfelelő immunválasz generálására.
Ez utóbbi sokkal biztonságosabb, hatékonyabb, tartósabb, valamint az oltások lehetséges mellékhatásai továbbra is eltörpülnek a koronavírus lehetséges szövődményeihez képest.
Egy újabb magyar siker kibontakozóban
Ha sikeres lesz a vakcina, akkor ezt, hosszú idő óta először, közös osztrák-magyar sikernek könyvelhetnénk el. Ferenc József biztosan boldog lenne a hírtől! A viccet félretéve, bennem felvetődik a kérdés, hogy vajon a magyarok többsége majd a (félig) hazai vakcinával fogja-e oltatni magát, vagy marad a már kipróbáltak mellett?
Én személy szerint inkább választanám a magyar vakcinát. Ezzel nem szándékozok senkit sem buzdítani, ez az én véleményem. Mindenkinek megvannak a saját szempontjai, amelyek alapján kiválasztja vagy kiválasztja majd, hogy melyik vakcinával oltakozzon. A lényeg viszont továbbra is ugyanaz: nem számít melyik oltás mellett dönt az ember (amennyiben döntésképes ezen a téren), ami számít, hogy a vírus megoldására gondolatban levezetett képlet része legyen a vakcina.
(egyéb forrás: PTE.hu)
