A tudományban nincs vakcina-bizonytalanság, mondta a Reaktornak Rusvai Miklós, az oltóanyagoknak köszönhetjük, hogy ma már elenyésző a gyermekhalandóság, pedig még száz éve is sokan voltak, akik nem élték meg a felnőttkort. A virológus úgy látja, a koronavírus néhány évtized alatt szelídül majd hozzánk, s mindössze öt százalék esélyt ad annak, hogy mesterséges eredetű lenne.
Az már egy jó ideje nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírustól akkor szabadulhatunk meg, ha minél többen megkapjuk a védőoltást. Magyarország az Európai Unió élvonalában jár átoltottság tekintetében, mégis újra meg újra felmerül az a kritika, hogy ha magáról a vírusról sem tudunk mindent, akkor hogyan ismerhetnénk az ellenszerét? Mekkora a vakcina-bizonytalanság a tudományban?
A tudományban nincsen vakcina-bizonytalanság. A vakcináknak körülbelül kétszáz éves történelme van. Az intenzív vakcinázási programok pedig csak a huszadik század első harmadában kezdődtek. Azóta jött egy népességrobbanás, ami egyértelműen a vakcináknak köszönhető. A gyerekek nem haltak meg diftériában, gyermekbénulásban, szamárköhögésben, torokgyíkban, tbc-ben. Megélték a felnőttkort. Amíg az én nagyszüleim generációjában rendszeres volt, hogy tíz-tizenkét gyerekből három-négy élte meg a felnőttkort, manapság természetes, hogy a gyermekhalandóság bőven két százalék alatt van a fejlett világban. Ez nem mindig volt így. Még egyszer mondom, harminc százalékos volt a gyermekhalandóság száz évvel ezelőtt is.
Egyértelműen a vakcináknak köszönhető, hogy nagyobb biztonságban élhetünk. A fertőző betegségek, ezen belül a vírusbetegségek ellen a jelenlegi leghatékonyabb védekezési mód a vakcina.
Jelenleg Magyarországon koronavírus ellen ötféle vakcinával lehet oltakozni. Azonban szó van róla, hogy érkezni fog két újabb fajta, egy kínai és egy indiai. Ezek miben fognak különbözni a mostaniaktól?
Tulajdonképpen az engedélyezett vakcinák közül mindegyiknek van párhuzamos, már létező párja. Az indiai gyártású Covishield vakcina egy az egyben az AstraZeneca vakcinája. Az indiaiak megkapták a licencet, ez alapján gyártják az AstraZeneca vakcináját. Tehát sem használati módjában, sem előállítási technológiájában, sem hatásmechanizmusában nem különbözik a már jól ismert AstraZeneca vakcinától. A kínai Convidencia fantázianevű készítmény, ami egy vektorvakcina, ugyanaz, mint a Johnson & Johnson vakcinája, amit szintén engedélyeztek felhasználásra az Európai Unióban, így Magyarországon is forgalomba hozható. Az más kérdés, hogy egyelőre nem jelent meg nagyobb számban a piacon. Mindenesetre ezt a vakcinát is ismerjük és használható lenne. Nagy előnye, hogy ez egy egyadagos vakcina, csak egyszer kell oltani vele. Ugyanúgy humán adenovírus 5 van benne. Ebbe az ártalmatlan vírusba tették bele a koronavírus megfelelő génjét. A szervezetünkbe oltva a tüskefehérje legyártódik, így immunizál bennünket a koronavírus-fertőzés ellen.
Éppen az AstraZenecával kapcsolatban elég sok aggodalom jelent meg a vérrögképződéses esetek miatt. Kell tartanunk ettől, vagy bármelyik másik vakcina mellékhatásától?
Ez a trombóziskeltő hatás. De még egyszer szeretném hangsúlyozni az arányokat, amivel talán sokan nincsenek tisztában: tizenhétmillió beoltottból tizenöt trombózisos és huszonkét embóliás eset történt.
Összesen harminchét egészségügyi probléma keletkezett tizenhétmillió oltás során.
Elenyésző az az arány, amikor az AstraZeneca oltás következtében valamilyen egészségügyi probléma jelentkezett. Azóta már az is kiderült, hogy nagy valószínűséggel nem a vakcina hatóanyaga, hanem egy járulékos komponens miatt lépett fel probléma. Elsősorban fiatal, húsz és ötvenöt év közötti nőkön. Nagy valószínűséggel felerősítő hatása volt a fogamzásgátlóknak. Mióta ezek a tények ismertté váltak, fokozottan figyelnek ennek a rizikócsoportnak az ellenőrzésére. Figyelmeztetik is őket, illetve az orvosi nyomonkövetés során hangsúlyosan szerepet kap, hogy ha valakinek trombózisra utaló tünetei vannak, feltétlenül kezelésre kell jelentkeznie. Ennek jól érezhető, tapasztalható tünetei vannak. Jól kezelhető a probléma, ha a páciens időben orvoshoz fordul. Jelenleg a védekezés abban áll, hogy az AstraZeneca vakcinával oltott, rizikócsoportba tartozó hölgyeket figyelmeztetik és amennyiben tünetek lépnek fel, azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Azóta nem fordult elő ilyen eset.
Sokszor megnehezíti az oltást, hogy nem érkeznek meg időben a vakcinák. Válthatunk vakcinát a második oltásnál, ha kifogy az először kapott szer?
Virológiai, immunológiai értelemben minden további nélkül.
A vakcinák hatása, hatékonysága nem csökken a kombinálás által.
A probléma az, hogy ilyenkor a vakcinagyártó nem vállal felelősséget. A gyártó csak akkor vonható felelősségre, ha a vakcinázás az előírásoknak megfelelően történt, tehát ha a kétdózisú vakcinát ugyanabból a fajtából, megfelelő időközzel adták be. Az más kérdés, hogy az immunrendszerünk ugyanúgy reagál akkor is, ha két különböző vakcina hatására alakul ki az immunitás. Ne felejtsük el, hogy ha valaki az első oltás során allergiás reakciót mutat egy bizonyos vakcinatípusnál, akkor nem is oltható ugyanazzal a vakcinával még egyszer. Ilyenkor orvosi kötelesség egy másik vakcina alkalmazása. Több olyan eset is volt már, amikor az első oltás nem végzetes, de kellemetlen mellékhatással járt. Ilyenkor mással adták a második oltást. Az immunitás ugyanúgy kialakul.
Jelenthet problémát, ha röviddel az oltás előtt volt valaki koronavírusos beteg, vagy éppen az oltás pillanatában benne van a vírus, de erről nem szerez tudomást?
Ha átvészelte a fertőzést és már nincsen a szervezetében vírus, akár három-négy-öt nappal előtte megszabadult tőle, akkor nincsen probléma. Ilyenkor az oltás egy emlékeztető oltásnak számít, egy dózis is elegendő ebben az esetben, még ha kétdózisú is a vakcina.
Ha éppen fertőzött az illető, az kellemetlen. Ilyenkor a legtöbb vakcina és az oltottak egy bizonyos százaléka esetében fellép az úgynevezett negatív fázis.
Az immunrendszerünk a vakcinával kezd foglalkozni, ugyanis a vakcinákban különböző immunserkentő szerek vannak. Kevesebb figyelmet fordít a szervezetünkbe már bejutott kórokozókra. Ilyenkor a koronavírus-fertőzés adott esetben súlyosabb tüneteket okozhat, mint különben okozott volna. Ez az influenza vakcinázásnál is megfigyelhető. Sok olyan panasz van, hogy soha nem oltatta be magát valaki, majd beoltják és olyan beteg lesz, mint még soha életében. Ez nagy valószínűséggel azért van, mert az illető fertőzötten kapta meg az oltást.
Hatásmechanizmusában is hasonlít a koronavírus elleni védőoltás az influenza ellenire; akiket beoltanak, megfertőződhetnek, sőt terjeszthetik is a vírust, viszont súlyos következményeket, akár halált nem fog okozni náluk?
Minden vakcinázás ugyanígy működik.
A kanyarótól a tbc-n keresztül a koronavírusig minden oltás úgy működik, hogy a fertőződés ellen nem, csak a betegség ellen véd.
Különösen kivédik a vírus okozta súlyos betegséget és a halált. A fertőzés adott esetben megeredhet, de hozzá kell tenni, hogy pont a Pfizer vakcinánál Izraelben, ahol nagyon széles körű volt a vakcinázás, vizsgálták a továbbadás lehetőségét. Úgy találták, hogy az oltottak nem adják tovább a fertőzést. Olyan kis mennyiségű vírus termelődik az oltás után fertőződő emberek szervezetében, hogy a vírust továbbadni nem képesek. Ne felejtsük el, hogy a fertőzés mennyiségfüggő is. Egy vírus nem okoz fertőzést, betegséget. Több tízezer, több százezer vírusnak kell egyszerre bejutnia a szervezetünkbe ahhoz, hogy a fertőzés megeredjen. Az oltottak szervezetéből ilyen mennyiségben nem ürül a vírus.
Egy ideig a terhes kismamáknak nem javasolták az oltásokat, most viszont ők is oltakozhatnak. Mi változott?
Pont ez, amit az előbb mondtam. Izrael felajánlotta a Pfizer cégnek, hogyha az egész ország kétszeri immunizálására megfelelő adag vakcinát a rendelkezésükre bocsátanak, akkor mindenkit beoltanak tizennyolc éves kortól százéves korig és a kapott adatokat a megosztják a Pfizerrel. Mivel Izraelben számos terhes kismamát oltottak, akár a terhesség előrehaladott fázisában is, megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy tudjuk, sem a terhesek, sem a szoptatós kismamák, sem a gyermeket tervezők számára nem jár káros következménnyel a vakcina beadása. Következésképpen a Pfizer vakcinát már minden aggály nélkül beadhatják ezeknek a csoportoknak is.
Optimális esetben a világ minden országában úgy történne a vakcinázás, mint Izrael esetében. Ha Magyarország kellőképpen immunis lesz, akkor is csak az hozza majd el a felszabadulást, ha ez az egész világról elmondható?
Őszintén remélem, hogy nem. Tehát ország-specifikusan kell a korlátozó intézkedések fenntartásáról vagy megszüntetéséről dönteni. Izrael abszolút kinyitott mostanában. Az Egyesült Királyságban olyan mértékű az átoltottság (saját maguk gyártják az AstraZenecát), hogy már szinte teljesen nyitnak. Nagyon sok országban elérték már a nyitáshoz szükséges átoltottságot. Remélem, hogy Magyarország is hamarosan közéjük tartozhat.
Ez a hamarosan mikor jöhet el?
Ha a szállítás és az oltás ütemezésére tett ígéretek teljesülnek, akkor azt remélem, hogy júniustól már maszk nélkül járhatunk.
Ez a nyarunk is ugyanolyan maszk nélküli, szabad lehet, mint az előző. Ebben az időjárás is a segítségünkre lesz, hiszen a száraz, meleg időben a fertőzésveszély a töredékére csökken.
Említett már néhány járványkezelési megoldást. Azt mikor lehet megmondani, hogy mik voltak ezek közül a legjobbak? Tehát a tesztelés, a kontaktkutatás vagy a lezárások?
Természetesen a legjobb az mindegyik együtt. Tehát a zárlat, a maszk, a rendszeres tesztelés, a felderített fertőzöttek kontaktjainak kutatása és izolálása. Ha ez mind-mind rendszeresen, következetesen megtörténne, az lenne a legeredményesebb, amíg nincsen vakcina. Mihelyt a vakcina belép a képbe, onnantól természetesen a vakcinázás a legeredményesebb. De az úgynevezett hatósági intézkedések, vagy másnéven aspecifikus járványvédelem akkor a leghatékonyabb, ha egyszerre vetjük be valamennyi eszközt. Ezt egyik ország sem tette meg valójában. Valamelyik lépésbe, valamelyik intézkedésbe mindig valami hiba csúszott.
Néhányan a fiatalabbakkal kezdték volna az oltást, mondván, hogy az ő kontaktusaiknak a száma magasabb. Ráadásul most azt látjuk, hogy sok fiatal van kórházban súlyos tünetekkel. Lett volna ebben ráció Ön szerint?
A nemzetközi gyakorlat szerint a világ döntéshozói két alapvető stratégia közül választhattak. Az egyik az, hogy a minél alacsonyabb halálozási számra koncentrálnak. Ebben az esetben az időseket és a rizikócsoportba tartozó krónikus betegeket kell először immunizálni. A másik stratégia szerint a fő terjesztőket, tehát például a közlekedési dolgozókat, a pedagógusokat, a kereskedelemben dolgozókat immunizálják először. Más országok ezt a stratégiát követték. Egy valami mindenhol azonos volt: első helyen az egészségügyi dolgozók szerepeltek, utánuk következett ez a két másik stratégia. Mi az első stratégia mellett tettük le a garast, tehát a halálozások számának csökkentését tűztük ki célul. Nagy valószínűséggel ez volt a humánusabb, noha kétségtelenül kockázatosabb. Fejlődő országok, mint Kína vagy Svédország inkább szabadon engedték a járványt és elsősorban a fiatalok immunizálását választották. Az Egyesült Államokban a különböző államok eltérően választottak stratégiát. Hosszútávon fog kiderülni az eredményességük. Minimum a jövő évet meg kell várnunk ezzel. Sajnos ezt mindig utólag lehet csak eldönteni.
Egy korábbi interjújában azt is elmondta, hogy a száz évvel ezelőtti spanyolnáthához hasonlóan több évtizedes összeszokás kell a vírussal. Meddig védhetnek meg minket a most beadott vakcinák? Mire számíthatunk? Évente kell majd oltakoznunk, mint a már többször említett influenza elleni védőoltásnál?
Ugyanarról a betegségről beszélünk, amikor spanyolnáthát mondunk és influenzát. Az influenza első nagy járványa a spanyolnátha volt. A spanyolnátha szelídült azzá a vírussá, amit most influenza néven emlegetünk. Körülbelül ugyanerre számítok a koronavírus esetében is. Most az első nagy ijedtségnél nagyon sokan immunizáltatják magukat. Feltételezésem szerint még a következő légzőszervi betegségszezonokban is sokan fogják immunizáltatni magukat, elsősorban a rizikócsoportba tartozók. Évente oltatják majd magukat, főleg, ha megjelennek új fajta variánsokat tartalmazó vakcinák. De egy idő után elfogadjuk, hogy a koronavírus ugyanúgy itt van, mint az influenzavírus. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy az ingyenes influenzavírus-vakcinák évente felajánlott dózisát a rizikócsoportba tartozók tíz százaléka adatja be. Ugyanez lesz a koronavírusnál is. Ha már itt van az oltás, egyre csökken majd az oltási kedv.
Előbb-utóbb hozzászokunk majd a koronavírus jelenlétéhez, ő pedig hozzánk szelídül. Ehhez, ugyanúgy, mint az influenzánál, évtizedek kellenek.
Időről időre az is felmerül, hogy lehet-e mesterséges eredetű a Covid-19, mert többféle vírus jellegzetességét is mutatja. Hány százalék esélyt adna ennek a magyarázatnak?
Öt százalék alattit. Négy teória van jelenleg. Az első, hogy a vírus közvetlenül denevérről terjedt át emberre. Ez nem valószínű. A második teória, hogy denevérről egy közvetítő állatfaj segítségével terjedt át emberre. Ez a legvalószínűbb, ennek nyolcvanöt-kilencven százalékos esélyt adok. A közvetítő állatfaj mibenléte viszont még nem ismert. A harmadik teória az, hogy Vuhanban a kínaiak valamilyen laborbaleset során egy mesterségesen manipulált vírust szabadítottak ki véletlenül. A negyedik teória az, hogy külföldről vitték be Vuhanba a mesterségesen manipulált vírust véletlenül vagy szándékosan és így terjedt el azon a környéken. Én messze a legvalószínűbbnek azt tartom, hogy a vírus denevérről valamilyen eddig ismeretlen közvetítő állatfaj segítségével terjedt át emberre.
Azt tudjuk már, hogy mitől okozhat ez a vírus ennyire szélsőséges tüneteket? Van, aki meg sem érzi, hogy beteg, és van, aki sajnos belehal. Több minden felmerült már a vércsoporttól a BCG-védőoltáson át a testsúlyig.
Ez minden vírusfertőzésnél és fertőző betegségnél így van. Ha nem így lenne, akkor a középkorban egy járvány kipusztította volna az emberiséget. Ha bekerül egy közösségbe egy új kórokozó, soha nem öl száz százalékosan. Sem a feketehimlő, sem a kolera, sem a pestis, sem a legvadabb kórokozók nem képesek száz százalékban megölni a gazdafajt. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van. Mindannyiunkban van egy úgynevezett veleszületett immunitás. Ez genetikailag meghatározott. Számos ismerősünk van, aki túlélte a fertőzés első hullámát. Vagy meg sem betegedtek, vagy ha igen, akkor is túlélték az első tíz napot, utána kerültek esetleg kórházba. Az első tíz napban, amíg az úgynevezett szerzett immunitás akcióba nem lép, tehát amíg az immunrendszerünk fel nem tud lépni ellenanyagokkal és sejtes immunitással a bejutott kórokozó ellen, addig tulajdonképpen védtelenek lennénk, ha nem lenne a genetikai immunitás.
A szerzett immunitásnak minimum tíz nap, de inkább három hét, mire működőképes lesz. Addig a veleszületett, genetikai immunitás véd bennünket. Ez nem befolyásolható.
Nem függ az edzettségi állapottól, nem függ a kondíciótól, nemtől, kortól, semmitől sem. És igen, van, aki rá sem hederít a koronavírusra, más pedig, bocsánat, de belehal. Van, aki rá sem hederít a feketehimlőre, más pedig belehal. Ez genetikai adottság kérdése és nem tudjuk befolyásolni. Tudomásul kell venni, hogy ez létezik.
Az is előfordul néhány esetben, hogy amikor első alkalommal elkapja valaki a vírust, enyhe tünetekkel megússza, másodszorra viszont súlyos tünetei lesznek.
Ez általában nagyon ritka. Számolnak be ilyen esetről, de kivétel számba megy. Olyan, hogy valaki lélegeztetőgépre került vagy meghalt volna úgy, hogy korábban igazoltan fertőzött volt, majd elkapott egy második fertőzést, az én tudomásom szerint nem volt.
A vírusnak sajnos nagyon hosszan elnyúló tünetei is lehetnek. Kezdjen aggódni az, akinek esetleg még hónapokkal a fertőződést követően sem jön vissza például az ízlelése vagy a szaglása, esetenként még köhög?
Igen, ez rendszeresen megfigyelhető, és különösen az úgynevezett fáradékonyság, Covid-fáradtság az, ami hónapokig fennáll. Nagyon sokszor egyéb idegrendszeri tünetek is jellemzőek, például viselkedésváltozás, szorongás, depresszió. Ezek mind-mind visszamaradhatnak a Covid-19 után.
Ami jó hír, az az, hogy egyre több jelentés és orvosi beszámoló van arról, hogy a vakcinázás a hosszútávú, úgynevezett long Covid betegségben szenvedők esetében is előnyös lehet.
És a fertőzésen átesetteket is előbb-utóbb vakcinázni kell. Minél előbb kerül sor rájuk is, annál jobb.
Jelenleg három hónapot kell várniuk.
Igen. Ezt csak azért kell kivárni, mert hamarabb oltani idézőjelben vakcinapazarlás lenne, hiszen ezek a személyek három hónapig biztosan védettek. De virológiai, immunológiai értelemben akár három-négy héttel a fertőzés megszűnése után már olthatóak lennének. Még egyszer mondom, hogy ez technikai kérdés, hogy őket nem oltják.
Az interjút készítette: Fazekas Csilla
