Reaktor

Médiafogyasztás és véleményelhallgatás a fiatalok körében

A Reaktor Alapítvány és az SDG Alapítvány együttműködésében 2020-ban megvalósult kutatás a fiatalok társadalmilag fontos ügyek melletti kiállását, közélet iránti érdeklődését és a tájékozódásuk csatornáit is vizsgálta. Az eredmények helyenként meglepőek, helyenként viszont pontosan azok, amikre számítana az ember, de még ezeket is furcsa beismerni magunknak.

Módszertan

A kutatás kvalitatív és kvantitatív modulból állt: a kvalitatív kutatási fázis rétegzett interjúi (6 fókuszcsoportos és 12 páros, illetve triád) lehetővé tették az értékekről alkotott vélekedések, attitűdök személyesebb megismerését; a kvantitatív modul eredményei által megismerhetővé vált az átlagos valóság a szélsőértékekkel, a vizsgált témakör tágabb kontextusa. A nagy mintás kutatás 2020. augusztus 7–26. között CAWI-módszerrel online adatfelvétellel készült. A 700 fős mintát a legalsó (15, 16 és 17 éves) korcsoportokban 3 darab 100 fős boost minta egészítette ki. Mindez lehetővé tette, hogy a legfiatalabbak véleményei önállóan is elemezhetővé váljanak.

pexels-helena-lopes-708392.jpg

Mire is jutottak a szakértők?

ku3_1.JPG

Véleményelhallgatás: egyéni értékrend és véleményklíma konfliktusa

Kiderült a mérésekből, hogy a vizsgált korosztály a kutatás első felében azokat a fogalmakat, melyek számára kiemelkedően értékesek (család, igazságosság, haza), azokat globális szinten nem érzi megbecsültnek, ez leginkább a hagyomány és a környezetvédelem témakörénél volt kiemelkedően látványos. Ez az adat jelenti többek között azt is, hogy míg a szabadság generációk óta pozitív, az összetartozás érzéséhez szervesen kötődő fogalom, mely csak konkrét megnyilatkozásaiban különbözik az egyének felfogásában, addig a környezetvédelem például, részben a téma újszerűsége, részben a kicsi ráhatás miatt globálisan - a válaszadók szerint – kisebb fontossággal bír.

A megkérdezettek körében tapasztalható volt a véleményelhallgatás jelensége is. Ha ugyanis valaki úgy érzi, hogy a számára fontos értékek mások számára kevésbé fontosak, vagy egyáltalán nem fontosak, akkor azt nem feltétlenül vállalja fel, nem áll ki mellette nyilvánosan, ami végső soron az adott érték tényleges megítélését is kedvezőtlenül befolyásolhatja. A metódus mindkét irányban megvalósult, volt, aki a közösségről alkotott feltételezése miatt lejjebb, volt, aki feljebb pontozta az adott fogalmakat, mint ahogy azt a környezeti behatás figyelembevétele nélkül tette volna.

 

kut2.JPGA közéleti tájékozódás platformjai

A nemzetközi színtéren tapasztaltakhoz hasonlóan a magyar fiatalok is elsősorban az online felületekről tájékozódnak közéleti kérdésekről, ezt igazolja vissza a kvantitatív kutatás is. Az viszont eltérést jelent, hogy a közösségi oldalak jelentősége (57 százalék) a kutatás eredményei szerint még elmarad a weboldalak, hírportálok súlyától (63 százalék).

A különböző társadalmi csoportok tájékozódási szokásai jelentős eltéréseket mutatnak, de a nyitott szemmel járó szemlélő várakozásait jórészt igazolják: a 15 évesek kisebb mértékben (39 százalék) informálódnak hírportálokról, mint közösségi oldalakról (53 százalék), míg a felsőoktatásban tanulók a hírportálokon (69 százalék) és a közösségi oldalakon (63 százalék) egyaránt a legaktívabbak. A családtagoktól való információgyűjtés nem is annyira újszerű, mint inkább elgondolkodtató: a legfiatalabbak számára ez az egyik legjelentősebb csatorna, azaz nagyban befolyásolja a gondolkodásmódjukat a család és a szűkebb közeg véleménye. Emellett a 16–17 évesek és a felsőoktatásban tanulók átlagot meghaladóan (40–41 százalék) adnak barátaik véleményére a közéleti témák megvitatásakor.

kut4.JPG

A közélet iránti érdeklődés

Elsőként a fiatalok nyitottságára vonatkozóan láthatunk a kutatásban méréseket. A „nagyon foglalkoztat” és az „inkább foglalkoztat” válaszkategóriák összesítésével arra következtethetünk, hogy a fiatalok közéleti kérdések iránti érdeklődése az életkor előrehaladtával nő: a 15 éveseké átlag alatti (22 százalék), a 16 éveseké már az átlagét közelíti (33 százalék). Meglepő, hogy a 17 évesek (40 százalék) és a felsőoktatásban tanulók (41 százalék) jóval átlag feletti érdeklődésükről számoltak be.

A fókuszcsoportos kutatás tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a fiataloknak csupán kisebb hányada érdeklődik mélyebben a közéleti-politikai témák iránt. Mindez alátámasztja a kvantifikált eredményeket is: minden tizedik fiatalt (11 százalék) foglalkoztatnak jelentősebben az őt körülvevő környezet történései.

kut5.JPG

A társadalmilag fontos ügyek melletti kiállás

Közéletileg számára fontos kérdésért 10-ből 4 fiatal állt már ki valamilyen formában, a vizsgálatban szereplők harmada még nem tett ilyesmit, és 27%-uk nem válaszolt az erre irányuló kérdésre. A vizsgálatból egyértelműen kiderült, hogy a közösségi aktivitás és a társadalmilag fontos ügyek melletti kiállás mozgatórugói a növekvő életkor és a magasabb iskolai végzettség.

Alapvetően az értékrendjük alapján (65 százalék) döntik el a fiatalok, hogy kiállnak-e a számukra fontos ügy mellett vagy sem. A pillanatnyi szimpátia (12 százalék), valamint mások véleménye (3 százalék) kevésbé meghatározó faktorok a saját álláspont kialakításában.

 

 

 

Reaktor

Facebook

Friss topikok

süti beállítások módosítása